GfK Vásárlóerő 2019
2019-ben egy átlagos európai honpolgárnak 14.739 euró áll rendelkezésére.
A vizsgálatban résztvevő 42 ország között azonban jelentős eltérések vannak a nettó jövedelem tekintetében: a legmagasabb átlagos vásárlóerővel Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet, míg a vásárlóerőa legalacsonyabb Moldovában, Koszovóban és Ukrajnában – állapította meg a GfK legfrissebb „GfK Vásárlóerő Európában 2019” című tanulmányában.
Európa lakosságának 2019-ben összesen alig valamivel kevesebb,mint 10 ezer milliárd euró áll rendelkezésére. Az egy főre jutó vásárlóerő 2019-ben mintegy 3,5 százalékkal nőtt - az elmúlt évi értékhez képest lényeges mértékben - és elérte a 14.739 eurót. A vizsgálatba bevont országok rangsora mindazonáltal jelentős eltéréseket mutat az állampolgáraik által élelmiszerre,szolgáltatásokra, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésre,biztosításra, rekreációra, közlekedésre és fogyasztásra fordítható összeg tekintetében.
Forrás: ©GfK Purchasing Power Europe 2019 *egy főre jutó index: Európai átlag = 100 A nem euróövezeti országok esetében az átváltási árfolyam: az Európai Bizottság 2019. május 7-én közzétett 2019. évi prognózisa.
Az egy főre jutó 67.550 eurós vásárlóerejével Liechtenstein idén újra az élen végzett. Ez az összeg messze meghaladja a bármely más országban mértet, és egyben az európai átlag 4,5-szeresére rúg. Az egy főre jutó 42.067 euróval Svájc - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is a második helyen áll. A tíz legtehetősebb közé tartozó többi országban is az egy főre jutó európai átlagot lényegesen meghaladó vásárlóerő látható. Egy főre jutó 35.096 eurós vásárlóerejével idén
Luxemburg lépett elő a harmadik helyre, ezzel a dobogóról „csak” a negyedik helyre leszorítva Izlandot. A kilencedik helyről a tizedikre visszaeső Svédország pedig helyet cserélt Finnországgal.
A tanulmány tárgyát képező országok közül 16-an tudnak az átlagot meghaladó egy főre jutó vásárlóerőt felmutatni, 26-an viszont nem érik el az európai átlagot. A sereghajtó Ukrajna, melynek lakosai fejenként mindösszesen 1.830 euróból gazdálkodhatnak.
Magyarország: a vásárlóerő a főváros környékén a legmagasabb „Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 7.416 eurós értékkel idén lépte át először az európai átlag felét. A 2018. évi 6.654 euróhoz képest ez egy jelentős, közel 12 százalékos emelkedést jelent. Ezzel Magyarország - Lengyelország mögött - a 30. a vizsgált országok rangsorában.” – állapította meg Kui János, a GfK geomarketing területvezetője.
A tavalyi évhez képest azonban változások láthatók úgy a 20 megye rangsorát, mint a top 10-et illetően. Komárom-Esztergom és Fejér, valamint Veszprém és Vas megye helyet cseréltek, míg Csongrád - Zalát a 10. helyről kiszorítva - idén először bekerült a 10 legtehetősebb megye közé.
Az első hely továbbra is a fővárosé, azaz Budapesté. Budapest lakosainak fejenként 9.230 euró, azaz az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb, ám az európai átlagnál még mindig 37 százalékkal kevesebb összeg áll rendelkezésére.
Magyarország húsz megyéjéből mindössze ötben magasabb az egy főre jutó vásárlóerő, mint az országos átlag. E megyék mindegyike a főváros, Budapest környékén, illetve az osztrák határ közelében található. Ezzel szemben az ország megyéinek háromnegyede az országos átlagnál alacsonyabb vásárlóerővel rendelkezik. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek lakosai fejenként csupán 5.816 euróból, azaz az országos átlag 78 százalékából, az európai átlagnál pedig 40 százalékkal kisebb összegből kell, hogy kijöjjenek.
Az 5000 főnél nagyobb települések (Budapest nélkül) rangsora az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2019.
Minél kisebb területi egységekre fókuszálunk, annál jobban látszódnak a különbségek. Az első tíz leggazdagabb település listáján sok változás nem történt, a rangsorban igen, illetve Gödöllő helyére tizedikként felsorakozott Dunakeszi.
A tanulmányról
A „GfK Vásárlóerő Európában, 2019” tanulmányban 42 ország települések és irányítószám-körzetek szintjére vonatkozó adatai, valamint a lakosságról és a háztartásokról szóló kapcsolódó adatok, és digitális térképek érhetők el.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (ide értve mindenféle állami juttatást is). A tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.
Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve a állandó havi kiadásokra - úgymint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíjpénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés - fordít.