Erőteljesebb volt a januári átlagos béremelkedés a vártnál, közgazdászok szerint mégis időbe telik, amíg a fogyasztás is meglódul az országban.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idei béremelkedés nem lesz összhangban a termelékenység bővülésével, az infláció azonban ennek ellenére visszafogottan nőhet, hiszen a kereslet továbbra is gyenge – nyilatkozták a Portfoliónak a lap által megkérdezett közgazdászok.
„A januári 14,6 százalékos átlagos béremelkedés kétségkívül erőteljesebb volt a vártnál. Az év egészére korábban 12-13 százalékos átlagos béremelkedést vártam, de ez most felfelé módosul” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Úgy véli, hogy az év egészére elérhetőnek tűnik egy 14 százalék körüli átlagbéremelkedés, esetleg ennél valamivel magasabb.
Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint a januári béradat nagyon erősre sikeredett. Ennek fényében már elég könnyűnek tűnik az idei, kétszámjegyű bruttó bérdinamika elérése. Várakozásai alapján mivel a következő hónapok is hoznak majd béremeléseket, illetve bónuszkifizetéseket, amelyek megdobják az átlagbért, így a dinamika bőven kétszámjegyű tartományban, 12-14 százalék körül várható tavasszal.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint az átlagkereset januári 14,6%-os emelkedése nemcsak érezhetően nagyobb a cég által vártnál, de minden bizonnyal előjele egy korábban gondoltnál gyorsabb keresetemelkedésnek. Hozzátette, hogy a GKI szerint 2024-re jelenleg 13% körüli nominális keresetemelkedés prognosztizálható. Kiemelte, hogy a vártnál magasabb bér- és reálbér-emelkedés a korábban gondolt 2,5%-ról 3%-ra növelheti a vásárolt fogyasztás bővülését (és ezzel 2% fölé a teljes lakossági fogyasztásét). Elmondta azt is, hogy ez hozzájárul az inflációcsökkenés megrekedéséhez, majd félő, hogy az év vége felé 6% fölé emelkedéséhez.
Regős Gábor szerint a mostani béradat megerősít abban, hogy elérhető a 3%-os GDP-növekedés, még ha nem is könnyű. A béradat alapján tehát van miből nőnie a fogyasztásnak, a kérdés csupán az, hogy az óvatossági motívum lazulása mikor következik be. Hiába nőnek ugyanis a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom gyenge, vagyis nem következik az erős béremelkedésből az, hogy a fogyasztás is azonnal meglódul.
Árokszállási kijelentette, hogy a kormány 2-3 százalék közötti GDP növekedési várakozása reálisnak tűnik, de ők továbbra is arra számítanak, hogy az 2,3 százalék lesz.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint a gyors reálbérnövekedés fokozatosan meg tud jelenni a lakossági fogyasztásban is, de fontos a fokozatosság, mert az első negyedévben még sok látszódik majd ebből a folyamatból.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza a béradatokat azzal magyarázta, hogy egyre több multinacionális cég van jelen Magyarországon és egyre több a nálunk foglalkoztatott ember. Ezek a cégek pedig jellemzően inkább tavasz környékén határoznak az elkövetkező egy év bérköltségeiről.
