A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított, mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett, és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
A Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Fonte Viva Kft. 2022. március 9-től a Fonte Natura ásványvizek címkéin és a terméket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációjában megfogalmazott állításaival pl. a „100% újrahasznosított PET-palackban”, „100% rePET”, „100% rePET palackból palack” szlogenekkel megtévesztette a fogyasztókat.
A versenyhivatal közleményében azt írja, hogy a Szentkirályi Magyarország Kft. 2019. november 18-tól a Szentkirályi ásványvizek és ízesített italok címkéin és kereskedelmi kommunikációjában a „Szállj be a körforgásba” körforgásos rendszert hirdeti, amelynek keretében a „Gyűjtsd szelektíven!”, „100%-ban újrahasznosítható”, „Palackból palackot, 50% rePET”, és ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és képi megjelenítésével valószínűsíthetően szintén megtévesztette a fogyasztókat az egyes, ún. zöld állításokkal.
A GVH vizsgálja továbbá a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company vállalkozásokat is, mivel a gyanúja szerint 2020. december 10-től a Naturaqua márkanév alatt forgalmazott ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjuk során a „Hasznosíts újra 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal és a kereskedelmi kommunikáció képi megjelenítésével valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
A fenti vállalkozások valószínűsíthetően megtévesztő állításaikban közös, hogy azok a termékek lényeges jellemzőire, a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkoznak. A kifogásolt reklámállítások azonban feltehetően megalapozatlanok, a palackok környezeti előnyeinek igazolására a cégek valószínűleg nem rendelkeznek megfelelő bizonyítékkal.
A GVH kiemelten foglalkozik a vállalatok úgynevezett zöldre mosási stratégiájával, ez olyan marketing- vagy PR-jellegű módszert jelent, amelynek során az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tüntetik fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben a zöldre mosás a vállalkozás konkrét marketing-kommunikációjában jelenik meg, a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.
A GVH 2024 januárjában publikálta a zöld állításokat vizsgáló piacelemzését, amely rávilágított többek között arra, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a zöld reklámüzenetek, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, illetve jelentésével. A versenyhivatal – a piacelemzés megállapításai alapján – számos javaslattal élt a piaci szereplők, a jogalkotó és a jogalkalmazók irányába, annak érdekében is, hogy segítse a tisztességes zöld állítások piaci szereplők általi alkalmazását.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az érintett vállalkozások a jogsértéseket elkövették. Az eljárások a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértések bizonyítására irányulnak. A vizsgálatok lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A Gazdasági Versenyhivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőkbe nem számít be.