A folyton növekvő adminisztrációs teher és az új támogatási rendszer hibái miatt attól lehet tartani, hogy még több kistermelő fogja feladni a marhatartást.
2023 január-november időszakában jelentősen, élősúlyban kifejezve csaknem 10%-kal csökkent a szarvasmarhavágás Magyarországon az előző év hasonló időszakához képest. Az élőmarha exportja a tavalyi év első 10 hónapjában ugyancsak erős csökkenést mutatott, miközben az import csaknem egyharmadával nőtt – írja az Agrárszektor az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss jelentése alapján.
Az összes vágás több mint kétharmadát adó tehenek vágása 10%-kal, a bikáké 12%-kal volt kevesebb, az üszőké 5%-kal nőtt.
A marhahúsnak az exportja és az importja is csökkent Magyarországon. A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január-októberében 14%-kal volt kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. Eközben az élőmarha importja 29%-kal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Ausztriából és Németországból származott.
A portál felhívta arra a figyelmet, hogy a folyton növekvő adminisztrációs teher és az új támogatási rendszer hibái miatt attól lehet tartani, hogy még több kistermelő fogja feladni a marhatartást. A tenyésztők nehézségeit fokozza, hogy az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 758 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 novemberében, vagyis 3%-kal mérséklődött 2022 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 6%-kal, a vágótehéné 24%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Eközben itthon az egy főre eső éves marhahúsfogyasztás rendkívül alacsony, 3 kilogramm körül van. Ez a mennyiség körülbelül egytizede az egy főre eső éves sertéshúsfogyasztásnak.
Hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők az Egyesült Államokban is, ahol a tavalyi év első 11 hónapjában a marhahús és a borjúhús termelése is csökkent, emellett a marhahús és élőmarha exportja is jelentősen csökkent.
