Az utóbbi időben több ponton is módosult a családi gazdaságokat érintő jogszabályi környezet, valamint a vonatkozó adózási szabályrendszer.
Annak érdekében, hogy a családi gazdaságok szereplői minél gördülékenyebben tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz és élni tudjanak a jogszabály nyújtotta lehetőséggel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy átfogó kiadványt készített.
Jelenleg a magyar agráriumban gazdálkodók meghatározott többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. A hatályos szabályozás alapján családi gazdaságnak azokat a gazdálkodási formákat tekintjük, amelyek tevékenységüket a család munkaerejére, anyagi és szellemi tőkéjére alapozva végzik, működési formájuktól függetlenül. A törvény elsődleges célja, hogy ezeknek a családoknak lehetősége legyen a saját méretükhöz leginkább igazodó működési forma kiválasztására, ezzel együtt egy életszerűbb működés kialakítására az eddig sokszor túlságosan bonyolultnak, legtöbbször átláthatatlannak tűnő rendszer helyett. A családi gazdaságok fontos szerepet töltenek be a vidéki munkahelyek létrehozásában és megtartásában, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzésében is. Jelentőségük elvitathatatlan, így a működésük támogatása elengedhetetlen.
Különálló adózási lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára a két évtizedes hagyományokkal bíró őstermelői gazdálkodási működési forma. A családi gazdaságokról szóló törvény számos egyszerűsítést eredményez az őstermelők adózásában. Az őstermelőkre vonatkozó szabályok alapjai 2021-től kikerültek az Szja. törvény hatálya alól, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem csupán egy adózási kategóriáról van szó, hanem a meghatározása során egyes agrárágazati szempontokat is figyelembe kell venni. Az általános adózási szabályok azonban továbbra is ezen törvényben foglalnak helyet, magukba foglalva az újonnan kidolgozott kedvezményeket is.
A kiadvány frissített és átdolgozott kiadása ITT elérhető.