A sajt olyan alapvető élelmiszer, amelyet minden magyar háztartás rendszeresen vásárol. A különböző sajtok és krémsajtok széles kínálatát nézve a fogyasztók egyre nyitottabbak a különleges ízek iránt.
A stabilitás a cél a sajtpiacon is
A hazai és az európai tejpiac nincs könnyű helyzetben, ezért Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke óvatosan borúlátó 2018-at és a jövő év piaci viszonyait nézve. A Tej Terméktanács közlése szerint 2018 nyara szélsőséges időjárást hozott Európában: egyes tagállamokban június–augusztus hónapban csapadékhiány, aszály vagy hőtöbblet befolyásolta az élelmiszertermelést. A Tej Terméktanács – amellett, hogy folyamatos és intenzív marketingtevékenységgel támogatja a hazai termékeket, egészséges életmódra és a tejtermékfogyasztásra nevelő edukációs tevékenységet folytat – úgy látja, hogy „a jelenlegi helyzetben egy újabb nehéz időszakban minden eddiginél fontosabb a tejpiaci szereplők közötti szoros együttműködés”. Mint a 2018 szeptemberében kiadott közleményben olvasható: a hazai nyerstej-árak rendezése nem tűrhet halasztást; a Magyarországon megtermelt, magas minőségű nyers tejből származó, Magyarországon feldolgozott tej és tejtermékek eladását a kereskedőknek jobban előtérbe kell helyeznie, látni kell azt is, hogy a tejtermékek további áfacsökkentése reálisan csak akkor valósulhat meg, ha számottevően nő a hazai származású feldolgozott tejtermékek (pl. túró, tejföl, trappistasajt) részesedése a polcokon. Mindemellett a Tej Terméktanács úgy véli, hogy erősíteni kell a beszállítói pozíciókat. A tejtermelőknek, a feldolgozóknak, a kis- és nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak egyformán érdeke, hogy a hazai tejágazat stabil maradjon.
Fontos az ár és a minőség
„A magyarok valójában nem tartoznak a nagy sajtfogyasztó nemzetekhez, mint például a franciák vagy a németek” – vélekedett Gábor Andrea. A Pannontej Zrt. marketingigazgatója úgy látja, hogy hazánkban nemcsak sokkal kevesebb sajtot fogyasztanak, de a fogyasztási/felhasználási alkalmak száma is sokkal kevesebb, mint néhány nyugati országban. A legnagyobb mennyiségben a tehéntejből készült sajtokat vásárolják a fogyasztók, a juh- és kecskesajtok fogyasztási aránya elenyésző a teljes mennyiséghez képest. A sajtpiacot még mindig a félkemény ((trappista-, edami-, ementálitípusú)) sajtok uralják. „Emellett a Medve megőrizte pozícióját, mint Magyarország első számú rendszeresen fogyasztott sajtmárkája, hiszen a kockasajt önmagában még mindig egy fogalom. Azonban látjuk, hogy a piac tolódik el a kényelmi termékek irányába, azaz a fogyasztók olyan típusokat és csomagolási megoldásokat keresnek, amelyek megkönnyítik a mindennapjaikat” – fogalmazott Gábor Andrea.
A marketingigazgató szerint a vásárlói döntést alapvetően az ár, illetve az ár-érték arány határozza meg, azaz tömegében jobban fogynak a piaci átlagárnál kedvezőbb árú sajtok, de mint mondta, kezd kialakulni egy szofisztikáltabb vásárlói réteg, amely keresi a minőségben is a prémiumtermékeket, ám értékesítési volumenben ez kisebb súlyt jelent. A Pannontej marketingvezetője úgy véli, hogy a piac árvezéreltsége rányomja bélyegét a vásárlói szokásokra, és kevesen engedik meg maguknak, hogy próbálgassanak, vagy új ízeket kóstoljanak meg. „Egyúttal azt is látjuk, hogy a fogyasztók igénylik az újdonságokat, azonban ha ki is próbálnak egy-egy különlegességet, vissza-visszatérnek a korábbi, jól megszokott sajttípusukhoz vagy márkájukhoz” – említette Gábor Andrea, hozzáfűzve, hogy a fogyasztók vásárlási döntéseiben a legmeghatározóbb tényező a sajt kg-ra vetített ára.
Mint mondta, az egyes sajtszegmenseken belül természetesen vannak vásárlói árplafonok, amelyeken túl a vásárlási hajlandóság jelentősen visszaesik, illetve néhány sajttípus (pl. trappista- és kockasajtok) közvetlen korrelációban van egymással. „Azt lehet mondani, hogy a magyar sajtpiac visszafogottan innovatív, nem látunk annyi újdonságot, mint például a nyugat-európai piacokon” – jegyezte meg Gábor Andrea, hozzáfűzve, hogy vannak azonban olyan szegmensek, amelyek dinamikusan növekednek, mint pl. a grillsajtok piaca, vagy a szeletelt sajtok piaca, ahol évről évre több új termék jelenik meg. „A Pannontej portfóliójába olyan kategóriavezető sajtok tartoznak, mint a kockasajtok piacát uraló Medve, amely Magyarország első számú rendszeresen fogyasztott sajtmárkája. Ikonikus még a lágysajt-szegmensben piacvezető Tihany vagy a füstölt sajtok között meghatározó Karaván, illetve az ementálitípust gyakran Pannóniaként emlegetik a fogyasztók, nem véletlenül” – ismertette Gábor Andrea, megemlítve, hogy alapvetően mindegyik kategóriában a natúr ízesítésű sajtjaik a legkeresettebbek.
Mint megtudtuk, idén a Medve-márkával a Pannontej belépett a szeletelt sajtok piacára 3 új termékkel, illetve egy új márkát is bevezetett ugyanebben a szegmensben, a francia hagyományokkal rendelkező Ile de France-márkát, amely 5 új szeletelt sajttal lépett a piacra. „Az Ile de France-márkacsalád egyediségét bizonyítja, hogy hideg és kifejezetten meleg felhasználásra is kínálunk sajtokat, amelyek ízvilága sütés esetén bontakozik ki, pl. melegszendvicsek vagy hamburger készítésekor” – fogalmazott a marketingvezető, aki elárulta, hogy emellett a grillszegmensben bevezették a Karaván grillnyárs terméket, amelynek innovatív jellege, hogy a sajtokat sütés előtt a csomagolásban található fanyársra húzhatják a fogyasztók, ezzel is megkönnyítve a sütést, illetve a felhasználást.
A speciális étrendet fogyasztók aránya évről évre növekszik és egyre többen fogyasztanak ennek megfelelően laktózmentes termékeket. „Egyelőre itt a bázis kisebb, de a növekedés kétszámjegyű, így arra számítunk, hogy a jövőben ez a kategória megkerülhetetlen lesz az egyes márkák kínálatában.”
A hagyományostól a speciálisig
Az élelmiszer-forgalmazó Foltin Globe Kft. frissáru kereskedelmi igazgatójának tapasztalata szerint olyan markáns változás nem történt a magyar sajtpiacon, ami a fogyasztói szokásokat befolyásolná. „Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az európai tejipari nagyhatalmak kiszámíthatatlan piaci áringadozásai nagymértékben befolyásolják a magyar piacot, és ezen keresztül a háztartások fogyasztását” – fogalmazott Miskolczi József, hozzátéve, hogy az alacsony árak élénkítik a piacot és elérhetőbbé teszik a termékeket, viszont a szélsőségesen magas árak visszaszorítják a keresletet. A magyar fogyasztók még mindig elmaradnak az uniós átlagtól, ami az egy főre jutó sajtfogyasztást illeti. Dominál a tehéntejből készült sajtok fogyasztása, a juh- és kecskesajtok iránti érdeklődés még mindig elmarad a várakozástól, annak ellenére, hogy az üzletek egyre jobban nyitnak ebbe az irányba. „A trappistasajt kedveltsége töretlen, azonban pozitív előrelépést tapasztalunk a maasdam-, ementáli- és kékpenészes- sajtok forgalmát illetően is.
Kifejezetten örömünkre szolgál, amikor lehetőségünk nyílik bemutatni a különböző sajtspecialitásokat” – említette a frissáru kereskedelmi igazgató. Mint mondta, megfigyelhető, hogy a gasztrofesztiválokon kifejezetten megnő az érdeklődés a speciális, különleges ízű sajtok iránt, viszont a napi átlagfogyasztói kosarakban hasonlóan nagy hangsúlyban már nem jellenek meg. A Foltin Globe jelenleg félkemény holland–svájci típusú, félkemény zsíros és füstölt, kékpenészes- és lágysajtokat forgalmaz, a kínálatból a legkeresettebbek a félkemény zsíros és füstölt sajtok (pl. trappista- és edamisajtok). A kiszerelési formát nézve is széles a kínálat: egész euroblock 15 kg; tömb 3 kg, kerek 680 g, darabolt 80 g és 200 g, illetve szeletelt 125 g, 1000 g és reszelt 1 kg és 2 kg. Miskolczi József szerint a magyar fogyasztó az egyik leginkább árérzékeny fogyasztó, ami az uniós lakosokat illeti, ez nincs másként a sajtok kiválasztásakor sem. „Tudván ezt, a boltok a vevők bevonzása érdekében eszközként kezelik a stratégiai alaptermékeket, mint például a sajt akciós árait” – vélekedett a frissáru kereskedelmi igazgató. Mint mondta, még mindig az akció (pl. óriásplakátok, polcvégi, másodlagos kihelyezések) az, amely legjobban befolyásolja a vásárlási szokásokat. A vásárlói kosárban 10 termék közül 7 akciós. Az árérzékenységet igazolja, hogy jelentős a növényi zsírral előállított készítmények stabil piaci részesedése.
Kampány indult a magyar sajtok népszerűsítésére
2018 júniusában a Magyarországon gyártott kézműves sajtok népszerűsítésére indult kampány A magyar sajt jó címmel, a kezdeményezés többek között a bor-sajt párosításokban rejlő lehetőségekre is felhívja a figyelmet. A magyar sajtkultúra a 19. század végéig vezethető vissza. Akkor még elsősorban juhtejből készültek a magyar sajtok, kezdetben svájci, olasz és holland sajtmesterek vezetésével. A 20. század elejére aztán több magyar sajttermelő szövetkezet is elindult Magyarországon, de előbb egy száj- és körömfájásjárvány, majd a kollektivizálás állta útját a magyar sajtkultúra kibontakozásának. Sándor Zsolt, a Bükki Sajtmanufaktúra vezetője a kampányindítón úgy vélekedett, hogy a rendszerváltás után ismét egyre többen kezdtek sajtkészítéssel foglalkozni. A manufaktúravezető szerint ma legalább húsz-harminc magyarországi sajtmanufaktúra készít minőségi termékeket, és ezek száma egyre bővül.
Ha sajtról van szó, nem kizárólag a tehénsajtra kell gondolni, hiszen a kecsketejnek számos pozitív élettani hatása ismert, rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz és közelebb áll az anyatejhez, könnyebben emészthető, mint a tehéntej. „A jó emészthetőséget a kecskesajtban található apró zsírmolekulák is segítik, béta-kazein tartalmának köszönhetően pedig tejérzékenyek is bátrabban fogyaszthatják a kecsetejet és sajtot” – számolt be Papp Gergely, a Capella Kecskesajtok egyik tulajdonosa. A kampányindítón Mészáros Gabriella nemzetközi borszakértő elmondta, hogy a magyar sajtok között már akadnak olyanok, amelyek szigorú, nemzetközi mércével mérve is megállják a helyüket. „Egy jó sajt kiválasztásakor egyaránt vizsgálni kell a külső megjelenést, a textúrát, a zamatgazdagságot és az ízek tartósságát” – hangsúlyozta Mészáros Gabriella.
(TERMÉKMIX – 2018 októberi szám)
