Az élelmiszerek közül a tej és a tojás kivételével szinte minden fontos élelmiszertípus ára emelkedett az idei első félévben. A tej árának csökkenését a kedvezőbb áfakulcs eredményezte elsősorban, a hús árára pedig a kínai sertéspestis hatásai, illetve a növekvő önköltségek nyomták rá bélyegüket, de a munkaerő költségek a zöldségek árában is jelentkeztek. Az iparági szövetségek szerint az év második felében további drágulásokra kell számítani.
3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júniusban
A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, májushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első hat hónapjában pedig a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal nőtt tavaly júniushoz viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményé 8,6, a kenyéré 8,0 százalékkal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6 százalékkal alacsonyabb lett.
Első félév: a hús, a gyümölcs és a krumpli vitte a pálmát
Ha az első félév árváltozásait vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy 2019. január 1-je óta a sertéshús, a friss hazai déligyümölcs és a burgonya ára nőtt a leginkább. A sertéshús 10,4, a friss hazai déligyümölcs 23, a burgonya pedig 43,6%-kal lett drágább az év eleje óta. Az alapvető élelmiszerek közül a kenyér 3,5, a péksütemények pedig 3,8%-kal lettek drágábbak hat hónap alatt. A cukor ára is nagyobb emelkedésen ment keresztül, a növekedés itt 8,6%-os. A friss zöldségek ára pedig 1,1%-kal nőtt. Az adatokból az látszik ugyanakkor, hogy a tojás és a tej ára fél év alatt jelentősnek mondható mértékben csökkent, előbbi átlagos fogyasztói ára 2,5, utóbbié pedig 6,0%-kal lett alacsonyabb.
Tej: az alacsonyabb áfakulcs az árcsökkenés fő oka
A fogyasztói folyadéktej árának alakulását Harcz Zoltán, a Tej terméktanács ügyvezető igazgatója szerint alapvetően meghatározta, hogy 2019. január 1-től minden tej az 5 százalékos áfakulcs alá került. Ez a törvényi változás azt eredményezte, hogy a tejek a tavalyi évhez képest olcsóbbak lettek, hiszen az áruházláncoknál mérhető volt az árcsökkenés. A hazai félkemény sajtok és a vaj árak is stabilabbak voltak a 2018. év első félévéhez, de különösen a 2015/2016 évek I. félévi piaci zavarai során mért árakhoz képest – tette hozzá. Harcz Zoltán elmondta, hogy jelenleg alapvetően nincsenek piaczavaró, súlyos tejtöbbletek sem a világon, sem Európában. 2018 nyarán Európa tejtermelő régióinak nagy részén súlyos volt az aszály. Ezen rendkívüli időjárás nagyban befolyásolta az EU idei tejtermelését is takarmány oldalról. A Tej Terméktanács már 2019 májusában kapott jelzéseket Franciaországból, Németországból vagy például Lengyelországból a rendkívül száraz és károkat okozó téli/tavaszi időjárásról. Alig ért véget 2019 első nyári hónapja, máris két nyári hőhullámon van túl Európa. A nyári kánikulai időszakok miatt megtermelt nyers tej mennyisége akár kétszámjegyű csökkenést is mutathat.
A következő hónapokban drágulni fog a tej
Harcz Zoltán szerint a 9-10 Ft-os sávban közel 30 hónapja stabilizálódott hazai nyerstej felvásárlási átlagár önmagában kevés esetben tudja a folyamatosan növekvő tejtermelői önköltséget fedezni. Hazai viszonylatban az erősödő infláció, az input költségek dinamikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent. A tejtermelők és a tejfeldolgozók is jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését. Nem csak a megnövekedett minimálbér okoz azonban gondot a munkaadóknak, mivel a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják tartani őket. Kétszámjegyű ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, víz, fuvardíj, csomagolóanyag, alkatrész, tisztítószerek, munkaruházat stb.) számolnak be a terméktanács tagjai – mondta az ügyvezető igazgató.
A tejtermékek iránti kereslet világszerte növekszik, azonban lehetnek hazánkra is ható jelentős nemzetközi kockázatok: a Trump-féle kereskedelmi háborúk, a Brexit 2019. őszi alakulása, vagy a Kínában pusztító afrikai sertéspestis vírus más ágazatokat, így például a szarvasmarhatartást érő közvetett hatásai. A következő hetekben/hónapokban a keresleti piac irányába mozduló trendek, az infláció, az időjárás és az input költségek emelkedése miatt a tej és tejtermékek fogyasztói árának emelkedésére kell számítani – mondta Harcz Zoltán.
Hús: további drágulás jön
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke azt mondta, hogy idén májusig a legfontosabb sertéshúsok fogyasztói ára a decemberihez képest 5-8 százalék közötti mértékben növekedett. A húskészítmények esetében még kisebb volt az árnövekedés, 0–2 százalékos. A féléves adatokból látszik, hogy a növekedés üteme a januártól június végéig tartó időszakban nagyobb volt. A drágulás okairól szólva Éder Tamás elmondta, hogy a Kínában súlyos gazdasági károkat eredményező afrikai sertéspestis okozta világpiaci folyamatok hatására az európai sertéspiacon végbemenő drasztikus áremelkedés természetesen a magyar piacra is hatással volt, nagyon jelentősen növelve a húsipar számára a legfontosabb alapanyag, az élősertés önköltségét. Január vége óta az élősertés árának növekedése meghaladta a 35 százalékot.
Emellett a hazai munkaerőpiacon végbemenő folyamatok eredményeként a munkaerőköltségek is jelentősen növekedtek. Cégenként eltérő bérköltség növekedés ment végbe, de annak mértéke minimálisan 10 százalék körüli volt. Ezen túl az energia- és csomagolóanyag árak, a szállítás költsége is jelentősen emelkedett. Mindezekből látszik, hogy a fogyasztói árakban végbement növekedés egyelőre lényegesen elmarad az önköltségek növekedésétől, ami azt jelenti, hogy a húsipari vállalkozások többsége valószínűleg jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az év eddigi időszakában. Ezek alapján Éder Tamás szerint áremelési kényszerben vannak a magyar húsipari vállalatok. Sajnos a kiskereskedelmi láncok most is nehezen fogadják el a beszállítók megalapozott áremelési kéréseit, ami növeli a húsipari cégek veszteségét. Egyes kereskedelmi szereplők ráadásul most is olcsó, gyengébb minőségű terméket hoznak be csak azért, hogy a hazai cégek jogos árnövelési kéréseit visszautasíthassák. A magyar húsipar túlélése szempontjából elkerülhetetlen, hogy a következő hónapok során beépítse áraiba a jelentősen megnövekedett önköltségeket, így a fogyasztói árak növekedésére kell számítani.
Zöldségek: átlagos év, enyhe drágulással
A legtöbb zöldség növénynél, a hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék esetében - kivéve a hajtatott növényeket -, a tárolt termékek határozták meg az árakat a januártól májusig, június közepéig tartó időszakban – mondta Ledó Ferenc, a Fruitveb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Mivel ezekből az elmúlt évben Európában 30–50 százalékos hiány mutatkozott, ez a hiány nálunk is jelentkezett, így ezen terményeknek rendkívül magas volt az ára. Ezt a hiányt elsősorban a nyugat-európai rekord aszályos időjárás okozta. Az áremelkedés 30-100 százalék között volt az egy évvel korábbi árszintekhez viszonyítva, egyébként nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ledó Ferenc szerint mostanában kezd normalizálódni a helyzet az említett növényfajoknál. Ezekben a napokban/hetekben indult el a hagymafélék, a korai gyökérzöldség fajták szedése, ezek árát a tárolás és az időjárás is befolyásolhatja. Az látszik Ledó Ferenc szerint, hogy az elvetett mennyiség szempontjából a tavalyihoz hasonló gondok idén nem várhatóak. Azt ugyanakkor számításba kell venni, hogy bizonyos költségek – például a munkaerőköltségek, vagy a növényvédelmi költségek – növekednek, de hogy ezt a termelők mennyire tudják beépíteni az áraikba, azt a kereslet-kínálat fogja eldönteni. A fuvarköltségek évek óta emelkednek, de ennek igazából belföldön csak minimális hatása van az árakra jelenleg, érdemi hatása nincs, a szakember szerint.
A hajtatott- és a korai burgonya esetében is normalizálódott a helyzet és a tavalyi árszintek körül mozog az értékesítési áruk. Az úgynevezett tárolt krumplinál, amit augusztusban és szeptemberben takarítanak be, az látszik, hogy csökkent a termőterület. Ez a tény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy emiatt magasabbak lesznek az árak, hiszen ezt a lengyel és a francia importkrumpli ára határozza majd meg elsősorban – véli Ledó Ferenc. A hajtatott növények – paprika, paradicsom, kígyóuborka – 90 százaléka még a nyári időszakban is üvegházakban, fóliasátrakban terem. Ezeknél a terményeknél eddig kiegyensúlyozott volt a szezon, a paprikaárak kicsit magasabbak voltak, a paradicsom ára a tavalyi szint körül mozog. A hajtatott növények esetében sokkal biztonságosabb a termelés, az időjárás kevésbé befolyásoló tényező.
Ledó Ferenc szerint az év egészét tekintve az ötéves átlagnál valamennyivel magasabbak lesznek az árak. Mennyiségi problémák várhatóan nem lesznek, természetesen a hőséggel, vagy éppen a túlságosan sok csapadékkal meg kell küzdeniük a gazdáknak, ezek a tényezők mindig befolyásolhatják az árakat. Ha mindent összevetünk, egy átlagos évnek nézünk elébe, bár még előttünk van a július és az augusztus, ez a két hónap még nagymértékben befolyásolhatja az árakat – mondta a Fruitveb elnöke.
(TERMÉKMIX magazin – 2019 július-augusztusi szám)
