A belga Liège városa úgy döntött, hogy 2026-tól új, önkiszolgáló pénztáronként évi 519 eurós adót vezet be – számolt be az ESM.
Ez az intézkedés, amelynek célja a városi bevételek növelése és a helyi munkahelyek látszólagos védelme, heves kritikát váltott ki a Comeos, a belga kereskedelmi és szolgáltatási szövetség részéről, amely "büntető jellegűnek és kontraproduktívnak" minősítette.
Carine Clotuche, a pénzügyi tanácsos szerint az adónak kettős célja van: évente mintegy 77 000 euró bevételt hozna a körülbelül 150 önkiszolgáló kasszából, és biztosítaná a kisvállalkozások és a foglalkoztatás szociális védelmét.
Clotuche azzal érvelt, hogy az önkiszolgáló pénztárak kiszorítják az emberi munkavállalókat, és hogy az adó támogatná azokat a kisebb vállalkozásokat, amelyek nem tudnak befektetni ilyen technológiába.
A Comeos azonban – amelyet Pascal De Greef vezérigazgató és Lora Nivesse vallon igazgató képvisel – cáfolta ezeket az állításokat. A szövetség szerint az önkiszolgáló kasszák nem okoznak munkahelyvesztést, hanem inkább átalakítják a munkaköröket, így a dolgozók minőségibb feladatokra – például az ügyfélszolgálatra és az üzletvezetésre – összpontosíthatnak.
De Greef szerint az adó „álcázott szankció az innováció és a digitalizáció ellen”, amely tisztességtelen versenyhátrányt teremt a fizikai boltok számára az adómentes online kereskedőkkel szemben.
A kiskereskedelmi szektor, amely már így is küzd az inflációval, a munkaerőhiánnyal és a nemzetközi versennyel, úgy érzi, ismét egy újabb teherrel sújtják. Liège már számos adót vet ki a kereskedelmi létesítményekre, többek között a kereskedelmi helyiségekre, a reklámokra és a parkolásra.
Nem ez az első alkalom, hogy egy belga önkormányzat ilyen adót próbál bevezetni. 2022-ben Molenbeek sokkal magasabb, 5,600 eurós adót fontolgatott önkiszolgáló pénztáronként, de az intézkedést a brüsszeli kormány felfüggesztette, mert ellentétes a digitális átállással, és nem volt bizonyított hatása a foglalkoztatásra.
