A Tesco vezérigazgatója, Pálinkás Zsolt arra figyelmeztetett, hogy az árrésstop miatt fokozatosan eltűnhetnek a boltokból az akciók, mivel a kereskedelmi mozgástér jelentősen szűkül.
Ez különösen az árérzékeny vásárlókat érintheti hátrányosan, akik az akciókat kihasználva igyekeztek optimalizálni költéseiket – nyilatkozta a vezérigazgató a Pénzcentrumnak.
Pálinkás Zsolt szerint az inflációs nyomás, a bérek alakulása és a piaci szabályozások együttes hatása nehéz helyzet elé állítja a kiskereskedelmi szektort. Bár a vásárlók kezdenek visszatérni a hipermarketekbe, továbbra is rendkívül óvatosak, ami bizonytalanságot teremt a piacon. A Tesco számára az árrésstop havonta körülbelül egymilliárd forintos kiesést jelent, amely hosszú távon további problémákat okozhat.
A vállalatvezető azt is kiemelte, hogy a vásárlók megszokták az akciókat, és egy jól működő piacon fontos szerepet játszanak a promóciók a verseny fenntartásában. Ha ez a lehetőség megszűnik, az árak kiszámíthatatlansága és az akciók hiánya egyaránt befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket. A Tesco és más kiskereskedelmi szereplők ezért azt javasolják a kormánynak, hogy egy fenntarthatóbb megoldást találjanak az intézkedések kezelésére.
Hosszú távon a kiskereskedelemben és az ellátási láncban dolgozók is érezhetik az intézkedések hatását, ahogyan a beszerzési árak emelkedése is új kihívások elé állítja a szektort. Az érintettek abban bíznak, hogy az árrésstop kivezetése megfelelő ütemben történhet meg, és így a piac természetes versenydinamikája helyreállhat.
Pálinkás Zsolt szerint a kiskereskedelemben tapasztalható árrésstop hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A vállalat nem hárította át közvetlenül ezt a terhet a vásárlókra, azonban kénytelen volt máshol visszafogni kiadásait – elsősorban az akciós kínálat csökkentésével.
A vállalatvezető hangsúlyozta, hogy az intézkedések hatása nem csupán az árengedmények elmaradásában érződik majd, hanem veszélybe kerülhetnek az olyan fontos fejlesztések is, mint az áruházfelújítások, a bérfejlesztések, illetve az üzleti beruházások. A Tesco folyamatosan vizsgálja és módosítja költségszerkezetét, hogy a lehető legtöbbet ki tudja termelni a jelenlegi gazdasági környezetben, de hosszú távon ez a korlátozott mozgástér mindenképpen kihívást jelent.
Az árstruktúrára vonatkozóan Pálinkás Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős eltérés alakult ki a normál és az akciós árak között. A vásárlók hozzászoktak az akciókhoz, és egyre nehezebben térnek vissza a teljes árú termékekhez. Ez a tendencia várhatóan 2025-ben is folytatódik, és az árrésstop miatt még erőteljesebben érvényesülhet, hiszen az alapárak csökkentése miatt az árverseny és a promóciók szerepe is csorbát szenved.
A gazdasági környezet további változásairól szólva a vezérigazgató rámutatott, hogy a minimálbér-emelés, a szolgáltatások erősödő árai és a világpiaci folyamatok – például a kakaó és kávé drágulása – szintén hozzájárulnak az inflációs nyomáshoz. Az elmúlt évek során bevezetett piaci beavatkozások rövid távon csökkentették az árakat, de hosszú távon torzító hatásuk van, amit a piac fokozatosan korrigálni fog.
A sajátmárkás és márkatermékek versenye is átalakulóban van. Bár a márkatermékek rövid távon előnyhöz jutottak az alacsonyabb alapárak miatt, az akciók eltűnése miatt hosszabb távon ismét a saját márkás termékek kerülhetnek előtérbe.
Az energiaitalok fiatalok számára történő betiltása kapcsán a Tesco egy már működő életkor-ellenőrzési rendszerbe integrálja az új szabályozást. Azonban egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy pontosan mely termékek esnek majd korlátozás alá, mivel egyes gyártók csökkentett koffeintartalmú kiszerelésekkel igyekeznek alkalmazkodni.
A DRS-rendszer (visszaváltási díj) bevezetése kapcsán Pálinkás Zsolt elmondta, hogy bár kezdetben nehézségek adódtak, mára a vásárlók jól alkalmazkodtak, és sok helyen több göngyöleget hoznak vissza, mint amennyit vásároltak. A vállalat jelentős beruházásokat hajtott végre az új rendszer működtetése érdekében, és hosszú távon fenntarthatóbb megoldásokat keres.
Az inflációs nyomás várhatóan az év közepétől mérséklődni fog, de a piaci átalakulások és a szabályozások következményei továbbra is kihívás elé állítják a kiskereskedelmi szereplőket. A Tesco és más kiskereskedelmi vállalkozások továbbra is figyelemmel kísérik a gazdasági környezet változásait, hogy megfelelő stratégiát alakíthassanak ki a jövőre nézve.
A Tesco az egyik legnagyobb visszaváltási pontként működik Magyarországon, és a vállalat számottevő vásárlói aktivitást tapasztal a betétdíjas palackok visszaváltása kapcsán. Az áruházlánc adatai szerint a visszaváltott összeget a fogyasztók jelentős része, mintegy 80-85 százaléka, az áruházakban költi el. Emellett azonban egyre többen kérik a visszaváltott összeg visszautalását bankkártyára, míg a jótékony célra felajánlott összegek stagnálnak.
A munkaerőpiac feszültsége tovább nő, a béremelések pedig egyre nagyobb kihívást jelentenek. A Tesco számára is fontos a bérek versenyképessége, azonban a jelenlegi gazdasági környezetben korlátozott mozgástér áll rendelkezésre. A vállalat 2025-ben átlagosan 9 százalékos béremelést hajtott végre az áruházi dolgozók körében, valamint június 1-jétől 25 százalékkal növeli a cafeteria keretet.
A vállalatvezetés szerint a minimálbér-emelés jelentős hatással van az alacsonyabb jövedelmi kategóriákra, mivel ezek a csoportok jellemzően teljes mértékben elköltik az emelésből származó plusz összeget. A középosztály esetében növekedés tapasztalható a fogyasztásban, míg a felsőbb jövedelmi kategóriákban inkább megtakarításként jelenik meg. A vállalat ezekhez a trendekhez igazította bérstratégiáját, figyelembe véve a piaci realitásokat és a versenytársak lépéseit.
A fluktuáció továbbra is jelentős a kiskereskedelemben, főként az alacsonyabb jövedelmi szinteken. A Tesco azonban büszke arra, hogy munkatársai jelentős része már több mint tíz éve dolgozik a vállalatnál, ami a lojalitás és a biztonságérzet fontosságát tükrözi.
A Tesco vezérigazgatója szerint a legnagyobb kockázatot a hazai kiskereskedelemben a piaci beavatkozások folytatása jelentheti. Az infláció visszaszorítása mellett fontos lenne, hogy a piac természetes módon működhessen, és ne maradjanak fenn hosszú távon olyan mesterséges szabályozások, mint az árstop vagy az árrésstop. A vállalatvezető szerint a legfontosabb cél az lenne, hogy Magyarországon kiszámítható gazdasági környezet alakuljon ki, amely lehetőséget nyújt a hosszú távú növekedésre és stabilitásra.