A magyarok számára a szilvesztert a pezsgő, a virsli és a házibuli jelenti. A virsli legyen bécsi roppanós mustárral; a házibuli pedig inkább beszélgetős összejövetel semmint táncos mulatság – derült ki a Kométa Mindennapok felmérésből*. A férfiak babonásabbak, mint a nők: minden második férfi azért eszik január 1-jén inkább sertéshúst, nehogy a hal vagy a szárnyas elvigye a szerencséjét.
Bár a magyarok háromnegyede (72%) azt vallja, hogy neki a karácsony az evésről, a szilveszter pedig a bulizásról szól, a többség mégis inkább a szolid ünneplést választja az év utolsó napján, a második gondolata a szilveszter kapcsán pedig a virsli. Ha szilveszter, akkor tízből kilenc magyarnak a pezsgő jut először eszébe, heten a virslivel, négyen pedig a házibulival kötik össze gondolatban az óév búcsúztatásának estéjét.
Minden második ember beszélgetős, társasozós összejöveteleken szereti tölteni a szilvesztert, zenés mulatságba a válaszadók közel negyede megy szívesen, honfitársaink másik negyede pedig inkább otthon marad és tévénézés közben köszön el az idei esztendőtől.
Roppanós bécsi, mustárral: a legnépszerűbb páros
A Kométa Mindennapok felmérés eredményei szerint alig van olyan ember, aki ne szeretné a virslit. A húsos finomság legnépszerűbb kísérője a mustár: a magyarok 72 százaléka csak mustárral, 13 százaléka pedig ketchuppal és mustárral eszi. Csak magában, szósz nélkül pusztán minden 100. ember tányérján jelenik meg a virsli. A majonéz és a majonézes torma népszerűbb kísérő, mint önmagában a ketchup: a válaszadók több mint hatoda majonézzel, míg simán ketchuppal csak minden 20. ember fogyasztja.
Legjobban a roppanós bécsit szeretjük (ötből négyen ezt választják), a második nagy kedvenc pedig a frankfurti virsli.
Frankfurtban bécsi, Bécsben frankfurti: egy kis virsli történelem
A frankfurti virsli kezdetleges formában már a 13. században megjelent. A nagy változást a virsli történelmében az 1805-ös év hozta. Ekkor Johann Georg Lahner Bécsbe utazva maga mögött hagyta a szigorú bajor céhszabályt, miszerint húsokat nem szabad keverni, és marha- valamint disznóhúsból összedolgozott masszához fűszereket és vizet adott, majd a pasztát juhbélbe töltötte és megfüstölte. Ezt a kétféle húst tartalmazó virslit nevezte bécsi frankfurtinak, amely II. Ferenc császárnak is az egyik kedvenc étele volt. A frankfurtiak ellenben átkeresztelték bécsi virslinek.
A minőség a kulcs
A válaszadók 93%-a szerint virsli nélkül nincs szilveszter. A roppanós finomság népszerűsége nem véletlen, hiszen amellett, hogy ízletes, könnyű elkészíteni és laktató is. Felhasználási módja szinte végtelen: főzhető és süthető is, önmagában és szószokkal is megállja a helyét, de a kísérletező kedvűek tehetik tésztabundába vagy akár lencsesalátába is. A magyarok kedvenc virslis étele a frankfurti leves (35%), de bármilyen főzelék mellé is szívesen fogyasztják (34%).
„Érdemes minél magasabb hústartalmú készítményt választani, a mennyiség helyett pedig a minőség lebegjen a szemünk előtt” – tanácsolja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Úgy tartja a mondás, hogy a malac az, amelyik kitúrja a földből a szerencsénket a jövő évre. Babonásoknak érdemes tehát sertéshúsból készült virslit választani.
A negyvenes férfiak a legbabonásabbak
Borsó, bab, lencse – ezeket mind ehetjük a babona szerint, hogy az új évben sok pénz álljon a házhoz. A Kométa felméréséből kiderül, hogy a közvélekedéssel ellentétben a férfiak babonásabbak, mint a nők azzal kapcsolatban, hogy mi kerülhet január elsején az asztalra. A válaszadó férfiak 52%-a kerüli a baromfit és a halat, nehogy elvigyék a szerencséjét. Ugyanez pusztán tízből négy nőről mondható el.
A legbabonásabb korosztály a negyveneseké: majdnem minden második válaszadó szem előtt tartja a menüválasztásnál a hiedelmeket. A 20-as korosztály viszont fütyül a babonákra: 85%-uk egyáltalán nem foglalkozik a szilveszteri étkezést övező mendemondákkal.