Hét éve tartó folyamatos növekedés szakadt meg a kiskereskedelemben, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén áprilisban a boltok forgalmának volumene 10,2 százalékkal csökkent tavaly áprilishoz képest. A szektor teljesítménye értékesítési csatornánként és termékcsoportonként eltér. A webshopok forgalma megduplázódott, az élelmiszerek eladása lényegében stagnált, a nem élelmiszerek értékesítése viszont jelentősen visszaesett.
A magyar kiskereskedelmi forgalom az eladott áruk mennyiségét nézve 2013 óta folyamatosan bővült, a trend azonban 2020 áprilisában megtört. A teljes kiskereskedelemi forgalom ebben a hónapban átlagosan 10,2 százalékkal mérséklődött. (A visszaesés ennél is nagyobb, hiszen a KSH nem a kiskereskedelem területén méri a gépjárművek és járműalkatrészek eladását, ami 33 százalékkal zsugorodott.)
A KSH külön kategóriákban méri az élelmiszerek, az üzemanyagok valamint az egyéb (üzemenyagon kívüli) nem élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának alakulását. Nézzük az adatokat tavaly áprilishoz képest! Az élelmiszer-kiskereskedelem az egyetlen, ahol a forgalom volumene tartja magát, csak minimálisan mérséklődött. Az üzemanyag eladásokban azonban 26 százalékos, a nem élelmiszernek számító termékekben pedig 15 százalékos volt a csökkenés.
A járványhelyzet nyertesei és vesztesei
A nem élelmiszer kategórián belül több területen drasztikus visszaesés volt tavaly áprilishoz képest. A ruha- és cipőeladások tizedére, a használtcikk-eladások ötödére, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk értékesítések pedig kétharmadára estek. Mérsékeltebb, de szintén jelentős a visszaesés a bútoroknál és műszaki cikkeknél (24% csökkenés), valamint a gyógyszereknél, illatszereknél (15% csökkenés). A nagy nyertesek egyértelműen a webshopok, az ő forgalmuk a duplájára nőtt tavaly áprilishoz képest.
Mi van a számok mögött?
„Nem meglepő az áprilisi visszaesés, ha megnézzük, hogy első lépésben március 17-től bevezették a nem élelmiszerek területén a nyitvatartási korlátozást, ezek a boltok csak délután 3-ig lehettek nyitva. Erre jött március 28-tól a kijárási korlátozás, ami lényegében csak az élelmiszerüzletekben, gyógyszertárakban, benzinkutakon, dohányboltokban, barkácsboltokban és műszaki cikket árusító boltokban engedte a vásárlást, így ekkortól a többi kiskereskedelmi egység bezárt” – emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
Az üzletek nagy része egész áprilisban zárva volt, mert a kijárási korlátozást Budapesten és Pest megyén kívül május 4-én, a fővárosban és Pest megyében pedig két héttel később, május 18-án oldották fel.
„Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy amikor az emberek nem mehettek boltba, akkor online próbálták meg beszerezni a szükséges termékeket, és ez a webshopok eddig soha nem látott forgalomnövekedéséhez vezetett” – tette hozzá Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
Éves viszonylatban még nem rossz a helyzet
Ha az áprilisi számokhoz hozzávesszük az első negyedéves adatokat és a 2020. január–április időszakot vizsgáljuk, akkor a kiskereskedelem az előző év azonos időszakához képest összességében 2,5%-kal nőtt. Ezen belül csak az üzemanyag eladások csökkentek (mintegy 10%-kal), míg a nem élelmiszerek kiskereskedelmében 2%-os, az élelmiszereladásokban pedig 7%-os növekedés mutatkozik. A nagy élelmiszerkereskedők tehát egyelőre örülhetnek, ám örömük nem felhőtlen, ugyanis az újra bevezetett kiskereskedelmi különadó elsősorban őket sújtja.