A kiskereskedelmi forgalom 2017 és 2019 között értékben 20%-kal, volumenben 13%-kal nőtt.
2020 januárjában a havi növekedés 7,6%-ot, februárban pedig 11,3%-ot tett ki, részben a koronavírus miatti pánik vásárlásoknak köszönhetően. Ez összességében 2020 első két hónapjában 14,5%-os értékbeli, valamint 9,5%-os volumenbeli bővülést jelentett.
Ez az impozáns növekedés arra lehet elegendő, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2020 egészében is pozitív maradjon. Ennek oka, hogy a lakosság reáljövedelmének növekedési üteme a vírus miatt kialakult gazdasági helyzetben (elbocsátás, bércsökkentés, munkaidő csökkentés és a fogyasztói árindex megugrása stb.) csökken, valamint a kijárási korlátozás és a kiskereskedelmi egységek korlátozott nyitvatartása következtében a forgalom sok esetben jelentősen csökkent (pl. üzemanyag kiskereskedelem), esetenként (pl. autókereskedések) meg is szűnt.
200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat. Ugyanakkor a munkanélküliségtől tartók is visszafogják a fogyasztásukat, illetve hitelből is kevésbé vásárolnak majd. Ez további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat. Az év elején még nominálisan 10% körüli forgalombővüléssel számolhattunk, ami 1200 milliárd forint lett volna. Ha az előbbiekben jelzett forgalomkiesés valóban megtörténik, akkor is nominálisan 550-600 milliárd forinttal emelkedhet 2020-ban a forgalom, ami az árnövekedést figyelembe véve 1%-os volumenbővülést jelentene. Ha több munkanélküli/részmunkaidős lesz, mint amivel számoltunk, akkor a kiskereskedelmi forgalom vissza is eshet.
A közel stagnáló (esetleg visszaeső) kiskereskedelmi forgalom azonban településenként igen eltérő hatásokat okoz. Ahol korábban is kicsi volt az átlagos forgalom, ott elképzelhető, hogy maguk a boltok is végleg bezárnak, így ezek forgalma a szomszédos településeken jelenik majd meg. Ezért érdemes települési szinten vizsgálni a korábbi évek kiskereskedelmi forgalmát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által kidolgozott, a NAV online kassza és a NAV, illetve a KSH jövedelmi adataira épülő módszertan szerint a települések és kerületek 41%-ának kiskereskedelmi forgalma 2017 és 2019 között 0 és 20% között, további 27%-ának 20 és 50% között bővült értékben. Ugyanakkor a települések 9%-án még ezekben a jó években is csökkent az összforgalom.
A kiskereskedelem egy lakosra vetített éves forgalma települési/kerületi összehasonlításban jelentős különbségeket mutat. 2019-ben Budapest, agglomerációs övezete, a megyei jogú városok és néhány nagyobb város, valamint a Balaton környéki települések zöme tartozott az 1 millió forint/főt meghaladó kiskereskedelmi forgalmat lebonyolító települések közé, míg az ország dél-nyugati (Baranya és Zala megyék) és észak-keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg, BorsodAbaúj-Zemplén és Nógrád megyék) részén fekvő számos település a legkisebb (250 ezer forint/fő-nél kevesebb) fajlagos forgalmúak közé került. A 2020-as, koronavírus miatti gazdasági visszaesés - természetéből fakadóan - további mélyíti a jelenleg is széles szakadékot a legmagasabb és a legalacsonyabb vásárlóerejű települések között. ( GKI )