Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a májusi adatok azt mutatják, hogy az árrésstop fogyasztásösztönző hatása megszűnt, míg a káros hatások most kezdenek igazán jelentkezni – hívta fel a figyelmet Kozák Tamás főtitkár.
„Kimúlt az árrésstop hatás a kiskereskedelmi forgalomból.”
Ahogyan az várható volt, a lakosság kereslete az áprilisi alig mérhető meglódulás után visszatért az év/év 3 százalék alatti tartományba, oda, ahol februárban és márciusban a felívelő infláció és az ezt a fogyasztói elbizonytalanodást erősítő kormányzati beavatkozás hatására került.
Az áprilisi felfutás rövid életűnek bizonyult, mert az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig, így a nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi. Ezen az sem segített, hogy a kormány az utolsó percig lebegtette az eredetileg tervezett május végi kivezetés lehetőségét, azaz a „vásároljunk be még egyszer utoljára olcsón” érzés sem működött.
Az árrésstop káros hatásai ugyanakkor lassan élesednek:
-
A beszállítók árnyomása erősödik. A fogyasztói árak ebből származó emelkedését a kereskedelem nem képes egyedül megfékezni. Az OKSZ fenntartja, hogy az áremelések visszaszorításához a teljes ellátási lánc együttműködésére van szükség.
-
A kereskedelemben a beruházások számottevően elmaradnak a korábbi szintektől, amire a kormány ráerősített a plázastop szigorításáról szóló piacellenes elképzelés felvetésével is.
Az OKSZ úgy véli, hogy az ipari termelés és a beruházások visszaesése mellett, súlyos aszálykárok közepette a GDP egyetlen érdemi motorja a lakossági fogyasztás lehetne, ez azonban a kiskereskedelmi különadóval együtt 31,5 százalékos áfa mellett, a vásárlók elbizonytalanodását hozó intézkedésekkel kiegészülve nem lehetséges.
