Magyarországon a kereskedelmi beruházások több, mint 10 százalékkal visszaestek, a kiskereskedelmi üzletek száma csak az elmúlt évben 4700-zal csökkent és 400 településen már egyáltalán nincs semmilyen élelmiszerbolt.
A kiskereskedelmi infrastruktúra lepusztulása nem magyarázható sem a demográfiai folyamatokkal, sem az alacsony vásárlóerővel, ez a szektort ellehetetlenítő kormányzati intézkedéseknek is tulajdonítható. Ezt a piacellenes lendületet viszi most tovább Lázár János minisztériuma egy újabb rendelet tervezettel, amely a leromlott állapotú kereskedelmi ingatlanok felújításának és modernizációjának maradék esélyét is elvenné, jelentős károkat okozva ezzel a magyar vásárlóknak.
Az előzetes szakmai vita elkerülésével készített tervezet szerint mostantól az egyébként használatbavételi és működlési engedéllyel rendelkező 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységek megvétele vagy bérbevétele után is újra kereskedelmi engedélyért kellene folyamodnia a hatóságokhoz a vevőnek, vagy a bérlőnek.
Ezen kívül a rendelet engedélyhez kötné azt is, ha egy működő kereskedelmi egységen belül az üzemeltető bármilyen belső térelválasztó megoldással – legyen az akár egy bútordarab, vagy egy kávé automata – különálló értékesítési teret akarna leválasztani. Ilyen módon a rendelet nemcsak új üzletek nyitását vagy a régiek megújulását lehetetleníti el, de megakadályozza az osztódásukat is, pedig erre is lenne igény, főleg az olyan nagy kereskedelmi egységekben (plázák és hipermarketek), amelyek valamilyen ok miatt kihasználatlanná váltak kereskedelmi engedéllyel már rendelkező területek, amelyek új funkcióval gazdagodva jobban szolgálnák a magyar családok érdekeit.
A jogszabály tervezet az indoklása szerint pontosítás, a valóságban azonban súlyos korlátozást vezet be a kereskedelmi ingatlanok hasznosításában.
A jogszabály indoklása betűről betűre
„A rendelet célja a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet szabályainak pontosítása a jogalkalmazásból eredő tapasztalatok alapján, amelyek azt mutatták, hogy tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni.”
Az OKSZ megítélése szerint a rendelethez fűzött „hatástanulmány” semmilyen módon nem tükrözi a várható hatásokat. A szövetség szerint a jogszabály életbe lépése:
- A belső téralakítás engedélyhez kötésével értelmetlen kockázatot visz a kereskedelmi ingatlan fejlesztésbe, hiszen a tervezés évek óta a belső terek variálhatósága, és a modularitás irányába mutat.
- Teljesen értelmetlenül ellehetetleníti olyan új kereskedelmi trendek megvalósítását, mint a shop – in – shop koncepció, de még egy üzlet komolyabb belső átrendezését (polcrendszer mozgatása) is engedélykötelessé teszi.
- Mivel egyik oldalon a tulajdonjogot, a másikon pedig a vállalkozás szabadságát korlátozza, minden bizonnyal akár többszörösen is alaptörvény ellenes, hogy a tervezett rendelkezés révén a használó személyéhez lesznek köthetők az elvben az ingatlanhoz kötődő, objektív műszaki szempontok alapján megkapható engedélyek.
- A szabályozás jelentősen csökkenti a vállalkozások mozgásterét. Az üzlethelyiség bérbeadása vagy eladása után az új engedélykérés időigényes és költséges eljárás, akadályozza a gyors üzleti döntéseket, például szezonális vagy ideiglenes használat esetén.
- További települések maradnak bolt nélkül, mert nem lesz, aki az eredeti üzemeltetőktől át-, vagy bérbe vegye őket. Emiatt nemcsak új boltok nem tudnak nyílni, de a meglévők sem tudják megújulni vagy átalakulni, csak bezárni.
- A rendelet a meglévő kereskedelmi ingatlanállomány elértéktelenedéséhez vezethet, hiszen szubjektív szempontok alapján is megtagadható hatósági engedélyre lenne szükség ahhoz, hogy az új bérlő vagy tulajdonos a tulajdonosi jogait gyakorolhassa.
- A tervezet tovább csökkenti a vásárlók kedvét kereső versenyt, ami megfosztja a vevőket a széles választéktól, a minőségi szoltáltatásoktól és termékektől, valamint a kedvező áraktól.
- A tervezett jogszabálymódosítással járó adminisztratív hatás biztosan nem 0 forint, ahogyan azt a névleg létező hatástanulmány tartalmazza. Megvalósulása biztosan negatívan hat a foglalkoztatásra, visszaveti a vállalkozások versenyképességét, csökkenti a beruházásokat és növeli az árakat.
Az OKSZ megítélés szerint a tervezet tökéletes ellentéte annak, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter képvisel. („Rövid távon a fogyasztás vezérelt, hosszú távon viszont újra a beruházás vezérelt növekedésre kell alapoznunk.”) Az OKSZ a rendelet tervezet azonnali visszavonását kéri a minisztériumtól, mivel az ebben a formájában nem szolgálja sem a vevők, sem az állam érdekeit, és ismeretlen céllal korlátozza a magyar vállalkozások tulajdonhoz fűződő jogait.
Az OKSZ az NGM és az ÉKM bevonásával egyeztetést kezdeményez a kiskereskedelem jövőbeli fejlesztési stratégiájával kapcsolatban a szakma és az állam képviselői között.
