A korábbinál is jobban odafigyelnek a magyarok a megvásárolt zöldségek és gyümölcsök árára és mennyiségére is, így továbbra is kiemelt szerepe van az akcióknak - derül ki a közel 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A DélKerTÉSZ-nél a belföldi áruházlánci forgalom idén eddig 11,6 százalékkal nőtt, a belföldi áruházláncok felé szállított mennyiség pedig rekordot döntött, ami ellensúlyozta a termelői árak csökkenését. Annak érdekében, hogy közvetlenül is elérjék a fogyasztókat, a szentesi termelők saját fizikai és online bolttal is megjelennek.
Csökkenő termelői árakkal zár az idei szezon a közel 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nél, azonban a belföldi élelmiszerboltok felé forgalmazott mennyiség minden eddig rekordot megdöntött.
Nagypéter Sándor, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy a paradicsom és paprikatermesztők 2024. első nyolc hónapjában több mint 35 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami mintegy 2,5 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Ennek magyarázata a korábbi évekre nyúlik vissza. Még az ukrán gabonaválság előtt (amikor az ukrán gabona nyomás alá helyezte a hazai gabonapiacot, és emiatt leestek a piaci árak), 2022 őszén még magasan voltak a gabona árai, erre pedig a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar azt a választ adta, hogy magas felvásárlási árakat adott a 2023-as évre a zöldborsóra és a csemegekukoricára. Közben az állam nagyon kedvező területalapú támogatást adott a termelőknek. Így a zöldborsó és a csemegekukorica termelése nagyon jövedelmezővé vált. Viszont a feldolgozóipar számára magas lett az önköltség, ugyanis időközben tetőzött az infláció. Ennek letörésére az áruházláncok folyamatosan keresték az olcsóbb beszállítókat. Közben a német nagyobb áruházláncokba tömegével érkeztek a kínai csemegekukorica konzervek. Ez pedig azt eredményezte, hogy rengeteg felesleg maradt a német zöldségből a piacon, ami nagyon levitte az árakat. Emiatt pedig a Délkertész termékeinek csupán a 45%-a tudott eljutni a német piacra.
Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – több mint 20 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel majdnem 14 milliárd forintra rúgott az év első nyolc hónapjában, ez éves szinten 2 milliárd forintos csökkenést jelent. A mennyiség csökkenését egyrészről a frisspiaci termékeket ért rendkívül forró júliusi és augusztusi időjárás, valamint a kártevőnyomás hatására fellobbanó vírus okozta. A szántóföldi ipari célú zöldborsó és csemegekukorica vonatkozásában pedig a feldolgozók drasztikusan lecsökkentett szerződött mennyiségei okozták. Az árbevétel csökkenését pedig a mennyiségek mellett leginkább az értékesítési egységárak csökkenése okozta.
Míg a külpiacok esetében csökkent a kiszállított mennyiség, addig a DélKerTÉSZ-nél idén eddig 3 százalékkal nőtt a belföldi forgalmazott mennyiség, ami közel 300 tonna, de a két évvel ezelőtti állapothoz képest közel 10 százalékos, több mint ezer tonnával több mennyiséget jelent. A belföldi áruházláncok felé szállított mennyiség pedig rekordot döntött. Így a termelőknek a termelői árakkal szemben a mennyiségi növekedés adott némi kompenzációt.
Főszerepben az akciók
Az árak vonatkozásában nem tudott jó hírekkel szolgálni az elnök, ezt az alábbiakkal magyarázta: az infláció letörésének hatásai már tavaly elkezdődtek, és idén látszódik a fogyasztók reáljövedelmének a csökkenése. Emiatt pedig sokkal tudatosabb, spórolósabb vásárlási tendencia figyelhető meg. Az ár-érzékenység egyúttal azt is jelenti, hogy idén akciók nélkül nem lehetett keresletet, és fogyasztást generálni.
A különböző élelmiszerláncok tehát a legjobb és legintenzívebb partnerei a DélKerTÉSZ-nek. „A boltokban még mindig azt látjuk, hogy a fogyasztók árérzékenyek, akció nélkül nem lehet érdemi mennyiséget értékesíteni, ez a hatás leginkább az év első öt-hat hónapjában érvényesült, és talán az év végére halványul majd” – tette hozzá a szakember.
A magyar boltokban jelentősen nőtt a lédig termékek értékesítése, van olyan üzlet, ahol már a lecsóhoz való zöldségeket is lédig formában árulják, nem pedig csomagolva, hálóban. Így ugyanis pontosan annyit tudnak venni a fogyasztók, amennyire szükségük van. A DélKerTÉSZ tapasztalatai szerint azonban a tudatosabb vásárlás nem hozta magával, hogy az olcsóbb zöldségfajtákat keresnék a magyarok: a paradicsomkülönlegességekből például több mint 960 tonnával többet értékesített a DélKerTÉSZ az első nyolc hónapban éves szinten. Azaz, ha vásárolnak, akkor az ízletesebb, általuk kedvelt zöldségeket veszik meg. A paprika esetében mintegy 7%-kal csökkent a termelői ár, a paradicsomfélék esetében 2023-ban 5%-kal, idén pedig további 20%-os árcsökkenés volt. Emiatt pedig visszaesett a termelők jövedelme. Fontos lenne, hogy a termelők jövedelmezőségük érdekében tudjanak fejleszteni és korszerűsíteni. A versenyképesség fenntartása érdekében a magas energiaárak miatt energiafüggetlenséget kellene elérni.
A 2023-ban elkezdődő inflációs válság tehát komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021-2022-es árszintre mentek vissza. Ez a termelői árakban is látszik, amelyek szinte minden frisspiaci terméknél csökkentek az év első nyolc hónapjában éves szinten. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a csökkenés, a kaliforniai paprikánál már 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsomfélék könyvelhették el, itt már tavaly is 5 százalékkal estek vissza a termelői árak, idén pedig további 15 százalékkal estek. Egyedül a hegyes erős paprika esetében emelkedtek 10 százalékkal éves szinten a termelői árak.
A fogyasztók árérzékenysége miatt a magyar zöldségek versenyképessége hosszú távon csökkenhet. Nagypéter Sándor szerint a szállítási távolság adta előny az európai termékek esetében elhalványult, olcsóbban tudnak bejönni például az Észak-Afrikában termelt zöldségek. Európában ugyanis az előállítási költségek jelentősen emelkedtek, ráadásul a termelőknek komoly termelési, fenntarthatósági és zöld előírásoknak valamint élelmiszerbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük, amelyek például az észak-afrikai országokban nem feltétlenül teljesülnek. Az olcsóság, a nyomott áron megjelenő noname csomagolású termékek értékesítése egyébként egész Európában fontos tényező lett, így például Németországban is kezdenek visszaszorulni a helyi termékek, és egyre többen választják az olcsóbb, külföldi elsősorban harmadik országból származó termékeket. Ennek jelei Magyarországon is jól látható és tapasztalható.
Elengedhetetlenek a fejlesztések
Nagypéter Sándor szerint ezért is fontos, hogy egyre professzinálisabbá váljon a hazai termelés. A DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokot épített 3 milliárd forintból. A logisztikai és a kereskedelmi központban már 2020-ban felépítettek egy 500kW-os napelemparkot, és ezt azóta tovább bővítették. A fűtés gáz helyett hőszivattyúval történik. Itt hamarosan mintegy 85%-ban ki fogják tudni váltani a fosszilis energiát. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsultak és hatékonyabbá váltak a logisztikai folyamatok, így nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot a boltok. A DélKerTÉSZ-nél idén egyébként közel 50 fejlesztési projekt van futóban több mint 1,9 milliárd forint értékben. A legjelentősebb fejlesztések természetesen a DélKerTÉSZ logisztikai telephelyén történnek, ahol az energia függetlenség elérésre és a korszerű logisztikai rendszerek megteremtése a cél. A hajtatás mellett megkezdte a szövetkezet a hagyma értékesítési vonatlat. Ugyanis az elkövetkezendő 3-4 évben 5 hektárról 50 hektárra nő például a vöröshagyma termesztése, és indul a lilahagymáé is, valamint az almatermesztéshez szükséges fejlesztések is folyamatban vannak.
A fejlesztések pedig nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők.
Boltot kapnak a szentesi termelők
Nagypéter Sándor szerint kiemelten fontos, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek, és a lehető legjobb áron tudják a tagok termékeit pozícionálni. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek a DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. A szövetkezet első fizikai boltja szeptember 17.-én nyílt Szentesen, és ősszel elindul a webshop is, ahonnan az ország bármelyik pontjáról tudnak rendelni az érdeklődők. A DélKerTÉSZ szerint ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek, és jól beazonosíthatóak legyenek a magyar termelők a vásárlók számára is.