Az ünnepi időszakban sem lesz hiány kiváló minőségű magyar sonkából amellett, hogy nemcsak színesebb, de drágább kínálatból választhatnak a vásárlók, megtartotta a szokásos húsvét előtti tájékoztatóját a Hússzövetség.
Biztonságos a magyar sertéshús
"Biztonságos a magyar sertéshús, fenntartások nélkül fogyasztható" mondta dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke a Magyar Húsiparosok Szövetségének húsvéti sajtótótájékoztatóján. A szakértő megemlítette, hogy az afrikai sertéspestis miatt a hazánkba érkező élő sertéseket fogadó vágóhídon és továbbtartásra érkező minden szállítmány esetében: szigorú ellenőrzés mellett hőmérőzéssel megerősített alapos klinikai vizsgálat történik. Minden elhullott sertést kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat alá vetnek, emellett a járványvédelemnek megfelelő intézkedésekkel fokozottan ellenőrzik a sertéstelepeket. „A tartott sertések mellett a természetben élő állatokra is gondolunk, a határ mentén kilőtt valamennyi vaddisznót mintázás és ASP vizsgálatra küldjük” – fűzte hozzá.
Dr. Nemes Imre felhívta arra is a figyelmet, hogy a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) az egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegség a sertéstartásban. Mint mondta, hazánk a világon elsőként mentesített a betegség ellen, 2022. évben elértük, hogy az ország összes vármegyéje elnyerte a mentességet, így Magyarország egésze gyakorlatilag PRRS-mentessé vált. A PRRS-mentesítés során az állományok teljes cseréje volt a leggyakrabban alkalmazott módszer (a fertőzött állományok 80%-ában). A mentesítés kezdetétől a befejezéséig a kocánkénti éves hasított súly 53%-kal nőtt. „Emellett a PRRS-mentesítés magával vonta többek között más fertőző sertésbetegség előfordulásának csökkenését is az állattartó telepeken, jelentősen javult a járványügyi helyzet – jegyezte meg a szakember. – Mindennek ellenére továbbra is fontos a Nemzeti PRRS Mentesítési Terv előírásainak maradéktalan betartása, különös tekintettel az import hízóalapanyag karantén-vizsgálataira.”
Nehéz helyzetben van az élelmiszeripar
„2023-ban hazánk gazdasága jelentős visszaesést szenvedett el, és bizony az élelmiszeripar se muzsikált jól” – fogalmazott a rendezvényen Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. 2023-ban az élelmiszeripar termelésének volumenindexe 11,3%-kal csökkent, miközben az ipar egésze mindössze 5,4%-kal. „Az elmúlt két és fél évtizedben nem volt ekkora visszaesés az élelmiszeriparban” – hangsúlyozta az elnök.
Mint mondta, 2023-ban a húsipari ágazatok visszaesése meghaladta az élelmiszeripari átlagot. „Tavaly a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 15,7%-os, a húskészítménygyártás 14,4%-os visszaesést mutat. Úgy véltük, hogy 2022-ben rossz évünk volt, ez sajnos nem így lett, mert az elmúlt közel két és fél évtizedben nem fordult elő, hogy mindkét húságazat 10%-nál nagyobb visszaesést mutat.”
A szakember előadásában elmondta amellett, hogy húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat exportteljesítménye 13,2%-kal csökkent, a készítménygyártás exportvolumene is csökkent, 17,7%-kal. Éder Tamás szerint 2008 óta nem fordult elő, hogy mindkét alágazat exportteljesítménye 10%-nál nagyobb mértékben csökkenjen.
Világszinten sincsnek könnyű helyzetben az élelmiszeripar ágazat résztvevői, hiszen az élősertés árának növekedése 2023 közepén történelmi csúcsot döntött, például a német jegyzés, amihez hazánk is igazodik, elérte a 2,5 euró/kg-os történelmi szintet. A magyar élősertés ár 2023 áprilisa óta meghaladja az EU-s átlagot. „Rossz hír, hogy 2024 elején ismét növekszik a sertésár. A német jegyzés az elmúlt 4 héten 10%-kal növekedett és elérte a 2,2 euró/kg-ot, ami a magyar élősertés árra is hatással lesz” – tette hozzá.
A húsipart érő rövid távú súlyos kihívások között Éder Tamás megemlítette a fogyasztáscsökkenés problémáját, a diszkontosodást (PL-termékek szerepének erősödése a brand termékek kárára), a minőséggyengítési folyamatok megjelenését – helyettesítő termékutánzatok (imitátumok) ismételt megjelenése (feltét, rudacska, pálcika stb.), valamint az állami intézkedések okozta meglepetéseket, és azok előre nem várt hatásait (pl. EPR – önköltségnövekedés, kötelező akciózás – import növekedés, minőségromlás, kiskereskedelmi különadó növelése, zsugorflációs rendelet, ármegfigyelő rendszer – importnövekedés, minőségromlás).
A sonka »bizalmi termék«
„Az ár üzen a húsvéti sonka minőségéről” – jegyezte meg az elnök a húsvéti sonkakínálattal kapcsolatban. – Minden évben felhívom rá a figyelmet, hogy a hús, a sonka »bizalmi termék«. Olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegyük az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtunk! Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljunk!”
Mint mondta, a fogyasztói tudatosság kiemelten fontos a sonka vásárlása esetében, a termék minőségmegőrzési idejének ellenőrzése mellett a vevők legyenek tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon. „A 2500 Ft-os gyorsérlelt, főtt sonka és a 3500 Ft feletti hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék. Emellett azt tanácsolom, hogy mindenki vásároljon legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket!” – említette Éder Tamás.
