Minőségi váltás és mennyiségi csökkenés is történt a húskészítmények vásárlásakor Magyarországon.
A magyarok szívesen fogyasztják a húskészítményeket, de a gazdasági helyzet hatására általánosságban elmondható, hogy minőségi váltás és mennyiségi csökkenés történt. Volt, aki szalámiról párizsira váltott, de sokan kategórián belül nyúltak inkább olcsóbb termékekhez – írja az Agrárszektor.
„Az elmúlt 1,5 évben általában azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is. Szárazáruk esetében sokan fordultak az olcsóbb gyorsérlelt termékek felé, de olyan is volt, aki eddig kolbászt vett és most elkezdett inkább párizsit vásárolni. Azok közül pedig akik korábban is párizsit vásároltak, sokan a gyengébb minőségű, alacsonyabb hústartalmú, olcsóbb párizsi felé tendáltak. Tehát összességében elmondható, hogy minőségi váltás és mennyiségi csökkenés is volt" – nyilatkozta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének és a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a portálnak.
Érdeklődésre elmondta, hogy megfelelő életmód mellett, a kiegyensúlyozott étrendben a húskészítmények egészségesek. Ezt azzal magyarázta, hogy egyes húskészítményeket gyakorlatilag akár nyolcvan-száz éve hasonló módon állítanak elő, csak az alkalmazott eszközök változtak.
„Más termékek előállítása esetében nagy technológiai fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben. Az újabb technológiával előállított termékeknél a különböző adalékanyagok használatát szokták rendszeresen negatívumként említeni, noha ezek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megfelelő legyen a tartósítás és a termékkel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági szempontból ne merülhessenek fel kérdőjelek. Ezen adalékanyagok használatát az is ösztönzi, hogy a fogyasztók többsége egyre inkább elvárja, hogy a termék viszonylag sokáig elálljon, de legyen olcsó is” – magyarázta.
Közölte azt is, hogy ezek az adalékanyagok humánegészségügyi szempontból bevizsgáltak, biztonságosak.
Éder Tamás emlékeztetett arra, hogy a sertéspestis megjelenése hat évvel ezelőtt nagyon súlyos problémát jelentett nemcsak a sertéstenyésztőknek, hanem a feldolgozóiparnak is. Magyarország elveszítette az exportpiacainak jelentős részét. Emellett a hazai sertésállomány folyamatos csökkenése arra kényszeríti a magyar húsipart, hogy importáljon alapanyagot a húskészítményekhez.
Kifejtette, hogy Magyarország a tőkehús mellett elsősorban a szárazárukban jelenik meg, mint exportőr. Szalámik, kisebb mennyiségben kolbászok értékesíthetők, elsősorban az EU-s piacon, ezen belül is továbbra is a magyar húsipar legfontosabb exportpiaca Németország, illetve a szomszédos országok. A sonka és más húskészítmények exportja azonban kevésbé jellemző.