Gazdasági stabilitást, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget remélnek az élelmiszeripari szereplők, de nem biztos, hogy ez 2024-ben megvalósulhat.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a hazai élelmiszeripar számára legfontosabb exportpiac, az európai piac stagnál. Ennek folytán a növekedési kilátások visszafogottak, hiszen a magyar élelmiszerexport mintegy 95%-a Európába, 85%-a az EU-ba irányul – számolt be róla az Agrárszektor honlapján.
Giczi Gergely hangsúlyozta, hogy új piacok és új eszközök kellenek az exportfejlesztésben.
„Növénytermesztésben még mindig le vagyunk maradva az EU-ban, de dinamikusan fejlődünk, jövünk fel. Az export szerkezetében még mindig kétharmad-egyharmad arányban dominál a feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldogozott termékek részaránya. Arra kell törekedni, hogy a feldolgozott termékek és a magasabb hozzáadott értékű termékek dominálják az exportunkat. A logisztika szintén komoly feladat, hiszen Magyarország nem rendelkezik tengerrel, így ez a szállítási mód nem áll rendelkezésére az iparnak” – állapította meg.
Közölte, hogy a világ népessége 2100-ra el fogja érni a 10 milliárd főt, a természeti erőforrások pedig egyre kevesebbek. Ez egy nagy kihívás, de egyben nagy lehetőség is a magyar élelmiszeripar számára. Hangsúlyozta, hogy az önellátás képessége mindent felülíró szempont lett. Jelenleg körülbelül 4200 élelmiszeripari vállalkozás van az országban, ebből nagyjából 800 vesz részt az exportban, ami kevesebb mint 20%. Ez szavai szerint azt jelenti, hogy a hatékonyságnövelés az értéklánc minden szintjén, valamint a feldogozottsági szint és a szavatossági idő növelése, illetve egy hatékony exportpromóció felépítése elengedhetetlen lesz.
Vaszkó Gábor, a Civita Group Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a malomipari termékeiknél drasztikus csökkenést tapasztalnak, ami kihat a beszállítóikra is.
„A retail termékeinknél, amelyeket egy szűk niche piacra szállítunk, válságállóbb a termék is és a termékkategória is. Ott az idei évben is tudtunk növekedést kimutatni értékben és volumenben is. Nagyon hatékony gyártási technológia kell ehhez” – mondta.
Lakner Domonkos, a Pécsi Sörfőzde Zrt. export értékesítési igazgatója szerint az exportépítés egy nagyon erős hazai piaci pozíció és gyártóbázis nélkül elképzelhetetlen. Annak ellenére, hogy a sörfogyasztás kb. 10%-kal csökkent idén, a vállalat 35%-os növekedést tudott produkálni, exportban pedig 50-os növekedést értek el.
Pinczés Mariann, a Virgin Oil Press Kft. ügyvezetője elismerte, hogy nem könnyű a helyzet, nagyon sok minden történik nagyon hirtelen, amire gyorsan kell reagálni.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kis- és középvállalati igazgatója pedig arról beszélt, hogy többnyire csak a nagyvállalatok képesek érvényesülni az exportpiacon.
„Közös felelősségünk, hogy a közepes méretű gyártók között megtaláljuk azokat a gyártókat, amiket fejleszteni lehet és érdemes, hogy ebben a kategóriában ki tudják nőni magukat. A kettő között, félve mondom ki, de mintha légüres tér lenne. Vagy nagy lesz és potensen az exportpiacon szerepelni, teljesíteni képes szereplővé válik, vagy lokálisan marad egy erős szereplő. De a kettő között mintha nem lenne stabil jövő. Éppen ezért a fejlesztéseké a jövő” – jelentette ki.
A kerekasztal-beszélgetés szereplői egyetértettek abban, hogy a magyar exportpotenciál fejlesztéséhez a humán tőkét, a humán kapacitást is növelni kell. Megállapították, hogy mind gazdasági stabilitást, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget remélnek 2024-től. Ez viszont nem biztos, hogy meg tud valósulni, hiszen 2024 a magyar élelmiszeripar és az élelmiszerexport visszaépítkezésének a kezdete lesz.