Az állandóan változó kihívások közepette a termelés hatékonyságán és a megújuláson múlik a magyar bor jövője - hangsúlyozták a szakértők a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) budapesti sajtórendezvényén.

    Az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a HNT szerepét emelte ki az ágazat működtetésében, amelyhez széleskörű hatósági jogkörökkel felruházva különleges jelentőségű intézményként járulhat hozzá.
    Tarpataki Tamás szerint egyedülálló lehetőséget teremt a szőlő- és bortermelés számára, hogy a mezőgazdaság mentesül az uniós versenyjogi tilalmak alól. Az EU azért teszi lehetővé a termelői-feldolgozói-kereskedői együttműködéseket, a szakmaközi szervezetek működését, mert agrártermékekre napi szinten és nagy mennyiségben van szükség - tette hozzá.     A HNT főtitkára szerint a gazdák a világjárvány végeztével sem lélegezhettek föl, hiszen az alapanyagok, az energia, a munkaerő drágulása újabb és újabb kihívások elé állítja őket. Brazsil Dávid a legfontosabb feladatnak a 2016-ban elfogadott ágazati stratégia végrehajtását nevezte, hogy az évtized végére versenyképes, fenntartható szőlő- és bortermelés jöjjön létre Magyarországon.
    Az eddigi eredmények közül kiemelte többek között a jogszabályok egyszerűsítését, a bürokratikus terhek csökkentését, és üdvözölte, hogy a termelők jelentős támogatásokhoz juthattak.     A továbbiakban ki kell terjeszteni a digitalizációt, hogy a piacszervezéshez naprakész adatok álljanak rendelkezésre, és ösztönözni kell a gépesítést, mert a magyar borászatok munkaerőigénye akár négyszer-ötször akkora is lehet, mint a legfejlettebb külföldi borászatoké. Ezzel együtt természetesen a méretgazdaságosság is előtérbe kerül, hiszen a magas szintű gépesítés nem hatékony a mindössze néhány hektáros birtokokon - tette hozzá.
    A bormarketing jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy Magyarországnak nem pusztán borokat, hanem borvidékeket kell népszerűsítenie, a fiatalabb nemzedék figyelmét pedig a korábbiaktól eltérő szemlélettel, újfajta imázsépítéssel kell megragadni.     A marketing jelentőségével maguk a termelők is egyetértettek, de a HNT szakmaközi ügyekért felelős alelnöke megjegyezte, hogy a magyar borok piaci részesedését épp nem a jobb minőséget képviselő kategóriákban sikerült emelni. Frittmann János szerint sok munka kell még ahhoz, hogy ez megváltozzon, mert a tőkeerős külföldi termelőkkel nehéz versenyezni. Minőségi akadály ugyanakkor nem áll a fejlődés útjában, hiszen a magyar borok a világ legjobbjaival is felvehetik a versenyt - hangsúlyozta.     A HNT pénzügyekért felelős alelnöke is úgy véli, hogy a minőség mint alapfeltétel nem jelenthet gondot, ilyen kifogás a magyar borokkal szemben elenyésző arányban merül föl az ellenőrzéseken. Pál Sándor sokkal nagyobb kihívásnak tekinti a hatékonyság javítását, és a marketinget, ami azért is fontos, mert a magyar borászatok általában legfeljebb néhány évtizedes múlta tekinthetnek vissza, míg az európai versenytársak akár több száz évesek is lehetnek.     Légli Ottó, a HNT elnöke hozzáfűzte, hogy az európai termelők helyzete sem feltétlen könnyű, hiszen az újvilági borok az ő rovásukra terjeszkednek a nemzetközi piacon. Szerinte a magyar bor ugyancsak válaszút elé érkezett, hiszen a kérdés most az, hogy el tudja-e magát ismertetni a minőségének megfelelő szinten, vagy beleragad az alacsonyabb termékkategóriába.
    A marketing csak akkor lehet sikeres, ha maguk a termelők kezdik a megújulást és a szemléletváltást. Minden kihívásra nem lehet egységes, központi megoldást találni, a gazdáknak a termőhelyi adottságok alapján a saját szaktudásukkal és újításaikkal kell a jövőt megalapozniuk - hangsúlyozta.

MTI