Az Európai Unió (EU) egyre komolyabban elköteleződik a környezet védelme mellett, 2023-tól a mezőgazdaságban is a fenntarthatóságon lesz a hangsúly.
Ennek azonban nem minden gazda örül. A K&H Agrárklubon a zöld fordulathoz szükséges finanszírozást mutatták be a szakemberek.
A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021-től 2027-ig tartó fejlesztési ciklusának átmeneti időszaka után 2023-tól a mezőgazdaságba áramló EU-s források csökkennek, miközben a gazdáknak jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak kell majd megfelelniük. Az új KAP több országban is ellenérzéseket váltott ki a gazdákból. Németországban a permetezőszerek visszaszorítása miatt tüntettek, Brüsszelben a támogatások csökkentése után vonultak fel traktorokkal az Európai Tanács közelében, Franciaországban pedig azért demonstráltak, hogy erősebben támogassák a kistermelőket. A hazai vállalkozások is tartanak az új szabályozástól amiatt, hogy versenyhátrányba kerülhetnek az EU-n kívüli cégekkel szemben, akik továbbra is importálni tudják majd termékeiket, de csak lazább szabályoknak kell megfelelniük.
„Bár ez a félelem nem alaptalan, lehet mit tenni. Innovációval, olyan technológiák használatával kell erre válaszolnunk, amelyekkel csökkenthetjük a költségeinket és növelhetjük a terméshozamot. A lehetőség adott, 2023-tól a források 20 százaléka épp az ilyen precíziós megoldások támogatására lesz elkülönítve, hogy az EU tartani tudja a célt. Így 2030-ra a növényvédő szerek használatában 50 százalékos, a műtrágyáénál pedig 20 százalékos csökkenés valósulhat meg. Magyarországon pedig kiemelten kedvező hiteleket lehet felvenni mezőgazdasági célokra” - magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője.
a bankok is segítenek a zöldítésben
A fenntarthatóvá válás nem csak az EU agrárprogramjában jelenik meg, a bankszektor is egyre nagyobb feladatot vállal finanszírozási oldalról. A régióban elöl jár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek fő feladatai közé tartozik a fenntartható gazdaság elősegítése. Gyura Gábor, az MNB fenntartható pénzügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy a bankok szempontjából a gazdaság szükségszerű „zöldítése” nemcsak a beruházási igények miatt fontos üzleti lehetőség a hitelintézeteknek, de kockázati szempontból is előnyökkel járhat. A fenntarthatóbban működő vállalkozások nagyobb eséllyel teljesítik a szabályozás és az ügyfelek által támasztott erősödő zöld elvárásokat, vagy éppen több uniós forráshoz juthatnak. Pénzügyi megfontolásból tehát érdemes olyan projekteket finanszírozni, amelyek környezeti szempontokat is figyelembe vesznek” – fogalmazott. A hitelminősítő Moody’s is hasonló tendenciákat figyelt meg, az ő tavalyi felmérésük szerint nagyjából kétszer valószínűbben válnak nem teljesítővé a nem „zöld” kölcsönök. A szemlélet globális elterjedését jól mutatja, hogy idén először – kötvénykibocsátással és hitelekkel – több finanszírozáshoz jutottak a zöld projektek, mint a szénhidrogénekkel kapcsolatos beruházások.
