A pálmaolajjal kapcsolatos kérdések jelentős érdeklődést keltettek és komoly vitákat indítottak el a közelmúltban. Az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolajgazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. Azzal is, hogy a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolajtartalmát, ezért már számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik: Tagjaink közül csatlakozott az RSPO szervezetéhez (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal - Roundtable on Sustainable Palm Oil) a Cerbona, Eispro, Göteborgs, Házisweets, Ferrero, Intersnack, Mars, Mondelez, Nestlé, továbbá több más tagunk csak RSPO minősített pálmaolajat szerez be.
Az olajpálma "hatékony" növény, jelenleg a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet. Ráadásul az édességtermékek jelentős részében a pálmaolaj helyettesítése problémás, mert a termékek minőségromlását okozza. Átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal kiváltani a pálmaolajat. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára. Az állati eredetű vaj például nemcsak a nagyságrendekkel nagyobb környezetterhelést jelent a pálmaolajnál, de táplálkozási szempontból a zsírprofilja is kedvezőtlenebb, továbbá a termékek gyors avasodását és megromlását idézné elő.
A technológia- vagy receptúra változtatás nem csupán hosszútávú befektetést, de hosszútávú elköteleződést is jelentene egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek később szintén mutatkozhatnak a környezeti hatásai. Ezek akár sokkal nagyobbak lehetnek, mint amit a pálmaolaj okoz.
A pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné közel 8 milliárd ember jelenleg pálmaolajból kielégített szükségletét. A túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, kukoricát, szóját is.
A pálmaolaj nem egyenlő az erdőirtással, amennyiben a termelők (elsősorban indonéz és maláj közösségekről van szó) környezetüket felelősen kezelik. Jelenleg az európai élelmiszeripar már 74%-ban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard) használ, miközben a világátlag csak 20%. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia – a jövő elsősorban rajtuk múlik.
Európa már sokat tett a fenntartható pálmaolaj elterjedéséért, de még a 100%-os európai RSPO pálmaolaj felhasználás is csak kevéssel javítaná a globális helyzetet. A pálmaolaj korlátozása pedig végső soron maláj és indonéz kistermelőket is érintene, akik ellehetetlenülnének, társadalmi feszültségeket és belső, valamint külső migrációs nyomást okozva.
