A V4-es országok közül Szlovákiában drágult a legnagyobb mértékben az élelmiszer júniusban. Az agrárminisztérium szerint az üzletek verik fel az árakat, miközben a beszállítóknak fizetett felvásárlói árat igyekeznek leszorítani. A Kereskedelmi Szövetség visszautasítja a szaktárca állítását.
A nyár első hónapjában az élelmiszerek Szlovákiában átlagosan fél százalékkal drágultak az üzletekben.
A visegrádi országok közül sehol nem volt ekkora a növekedés:
Lengyelországban 0,4, Magyarországon 0,2, Csehországban 0,1 százalékos volt az áremelkedés mértéke. A sertéshús és a gyümölcs drágult a leginkább, 7 százalékkal.
Ez uniós viszonylatban is rendkívüli mértékű drágulás, mivel az Európai Unióban átlagosan csak 0,7 százalékkal drágultak a gyümölcsök. A burgonya ára szintén jelentősen emelkedett, a csúcsot a májusi 6,7 százalékos áremelés jelentette, júniusban pedig további 1,6 százalékkal emelkedett az ára.
Gabriela Matečná szlovák földművelésügyi miniszter az üzletekre és a kereskedőkre hárítja a felelősséget, és azt mondja, folyamatosan igyekeznek leszorítani a felvásárlási árakat, emiatt a termelők nem tudnak fejleszteni, új technológiákat vásárolni és tisztességes fizetést adni az alkalmazottaiknak.
„Ismét beigazolódott, hogy a kereskedők visszaélnek a helyzetükkel a vásárlók és a beszállítók kárára”
– jelentette ki a szlovák agrártárca vezetője.
A Kereskedelmi Szövetség visszautasítja a földművelésügyi minisztérium állítását, hogy a boltok és a kereskedők verik fel az élelmiszerárakat. Martin Katriak, a szövetség elnöke elmondta, nem értik ezt a retorikát, szakmaiatlannak és megalapozatlannak tartják. „A hírek egyfolytában arról szólnak, hogy folyamatosan emelkednek a világpiaci árak. Májusban már az egymást követő ötödik hónapban emelkedtek a kedvezőtlen időjárás és egyéb negatív tényezők miatt. Ehhez jönnek a szlovákiai specialitások, mint például a dráguló munkaerő, a növekvő energia- és üzemanyagárak. Vagyis nem a kereskedők állnak az áremelkedés hátterében, ez az igazság” – utasította vissza a vádakat Katriak.
Csicsai Gábor, az agrártárca magyar államtitkára szerint „ki kell építeni az ún. rövid értékesítési láncokat, hogy az őstermelők és a helyi regionális feldolgozók egyenesen eljussanak a fogyasztókhoz, így spórolni lehet az áron és garantálni lehet a termékminőséget. Emellett motiválni lehet a hazai termelést” – jegyezte meg az államtitkár, aki Ausztriát és Csehországot hozta fel példának, ahol sokkal nagyobb teret adnak a hazai termelőknek, mint Szlovákiában.
Forrás: www.infostart.hu
