Az elmúlt évben a 2-3 százalékos növekedési várakozásokkal szemben 10%-kal nőtt az eladott húsvéti szezonális édességek értéke. Az édességgyártók idén további forgalomnövekedést várnak az édességek értékét tekintve, miközben az eladott édességek mennyisége változatlan lehet, mert egyre inkább minőségi, vagy prémium terméket választanak a fogyasztók - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.
Évről évre folyamatosan és fokozatosan nő itthon a minőségi és prémium édesség iránti kereslet. Mind többen választják tudatosan a kiváló alapanyagokból előállított, magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, többek között a magas kakaótartalmú csokoládét, teljes kiőrlésű kekszeket, puha gumicukrokat és különleges édességeket, például a tavalyi év egyik slágerét, a természetesen rubinvörös csokoládét.
A hazai piacon a fogyasztók közel 800 tonna húsvéti édességet nassolnak el minden évben. Ennek az édességtömegnek a növekedését az édességgyártók nem valószínűsítik, azt azonban annál inkább, hogy egyre nagyobb arányt képviselnek a minőségi és prémium termékek.
Újdonság a „superfoods” kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz jusson a fogyasztó.
Húsvétra a gyártók olyan termékeket is bejelentettek, mint a rubinvörös csokitojás, a sajttorta ízvilágát idéző sajtos csokinyuszi, és megjelent a különféle módon pörkölt törökmogyoróval dúsított csokimókus is.
A csipszeknél tengeri sós, céklás és gyömbéres ízekkel válaszolnak az új fogyasztói igényekre, sőt egyes országokban édes burgonyacsipszeket is bevetnek: akár sós-karamellás, sőt csokoládés csipszet is választhatnak a vevők. Mivel az édes csipsz a magyar ízlésnek kevésbé felel meg, ilyen termékekkel itt valószínűleg senki sem fog találkozni, de várhatóan hozzánk is elér majd a friss "wallops" őrület. A wallops egy három rétegű, jéghidegen tálalt bonbon, legbelül jégkrémmel, amit ropogós keksz vesz körbe, a kekszet pedig finom étcsokoládé borítja.
A különböző ízek párosítása, így az élmény fokozása sok gyártónál előtérbe került, ezért olyan édességek kerülhetnek a közeljövőben a polcokra, amelyek például a kókusz-karamell, a kókusz-mandula, az alma-lime, vagy az eper-mogyoróvaj ízeket kombinálják.
A belsőn kívül az igényes külalak is lényeges: számos terméknél erősödik az ajándék jelleg, és a gyártók limitált szériás csomagolásokkal, egyedi díszítésekkel rukkolnak elő. A megújulás és innováció a csomagolás területén is elengedhetetlenné vált. Modern csomagolás nélkül már elképzelhetetlen versenyképes termékek forgalmazása, még kevésbé exportja.
A csokinyúl és csokitojás több évtizedes uralma azonban az újdonságok mellett sem tört meg. Ez a két figura teszi ki a teljes húsvéti édességpiac körülbelül 80 százalékát, ami nem csoda, mert a húsvéti kultúrkörhöz a tojás, mint az újjászületés szimbóluma és a nyúl kapcsolódik a legerősebben. A megoldhatatlan tyúk-tojás problémával szemben az elsőség megállapítható: A tojás előbb volt, mint a nyúl, mert a tojás már a XII. századtól a keresztény kultusz része, amíg a nyúl összekapcsolása a húsvéttal egy 300 évvel későbbi, nem pontosan tisztázott eredetű német hagyomány, amelyet német iparosok és telepesek terjesztettek el az egész világon.
