2019 és 2025 között több mint kétszeresére nőtt a táblás és szeletes csokoládék, valamint a pralinék magyarországi piacának értéke, miközben az értékesített mennyiség mindössze 1,4 százalékkal emelkedett.
A vásárlóerő korlátai és a változó költségek egyaránt meghatározzák a gyártók mozgásterét, így a magasabb árbevétel sem feltétlenül jelent jobb jövedelmezőséget – derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének október 13-i sajtóbeszélgetésén.
A csokoládépiac értékbeli növekedése kedvező képet mutathat, a mennyiségi adatok azonban visszafogottabb fogyasztásról árulkodnak. Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a táblás és szeletes csokoládék, valamint a pralinék piacát bemutatva elmondta: ezekből lényegében ugyanannyit vásárolnak a fogyasztók, mint hat évvel korábban.
„Az elmúlt öt-hat évben ez a piac stagnált” – fogalmazott az elnök. A prezentáció adatai alapján a három kategória forgalma 2019 és 2025 között értékben 118,8 százalékkal nőtt. A pénzben kifejezett bővülés mögött így elsősorban az áremelkedés áll, nem az eladott mennyiség növekedése.
A vizsgált csokoládékategóriák 2025 során a bemutatott termékkör mennyiségi forgalmának 20,5 százalékát, értékbeli forgalmának 36,6 százalékát adták. A magasabb értékbeli részesedés a csokoládék kilogrammonkénti árát is jelzi, amely a vásárlási lehetőségeket szintén befolyásolja. Sánta Sándor szerint a csokoládé továbbra is drága termék, ezért a fogyasztók anyagi lehetőségei behatárolják, mennyit tudnak belőle megvenni. A gyártók olyan piacon keresik a növekedés lehetőségét, ahol a vásárlók többet költenek, de mennyiségben alig vásárolnak többet.
A kakaó áresése késve jelenik meg
A fogyasztók árérzékenysége miatt fontos, hogyan alakulnak a gyártók alapanyagköltségei. A szövetség tájékoztatása szerint a kakaó világpiaci ára 2026-ra jelentősen visszaesett a 2024-es árrobbanás csúcsaihoz képest, ez azonban a bolti árakon alig érzékelhető. A gyártók jellemzően hat-tizenkét hónapra előre kötik le alapanyagaikat, miközben más költségeik emelkednek vagy kiszámíthatatlanul ingadoznak.
A beszerzések időzítése miatt az alapanyagpiaci enyhülés csak késéssel érvényesülhet. Tartós árcsökkenés helyett a szövetség szerint inkább időszakos, jelentős árengedmények váltak gyakoribbá. Sánta Sándor prezentációja azt is megmutatta, hogy a korábbi csúcsoknál alacsonyabb árszint mellett 2026-ban ismét emelkedés tapasztalható. A kakaópiac továbbra is változékony: a nyugat-afrikai időjárási szélsőségek, a terméskiesések, valamint a szabályozások és a termeléshez kapcsolódó díjak újabb drágulást idézhetnek elő.
A költségnyomást más alapanyagok is erősítik. A FAO adatai szerint 2026 szeptemberében a cukorárindex 14,7, a gabonaárindex pedig 17,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szövetség tájékoztatása alapján Közép-Európában a felhalmozott cukorkészletek és az élénk kereskedelmi verseny egyelőre fékezik a drágulást, a magyarországi gabonapiacon pedig mérsékeltebb az áremelkedés.
Nyomás alatt a jövedelmezőség
Ebben a környezetben a gyártók számára az árak módosítása és a jövedelmezőség megőrzése egyaránt kihívás. Zagorac-Lázár Kitti, a Boci Csokoládé Kft. marketingmenedzsere az újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az utóbbi időben kisebb emelkedést tapasztalnak az alapanyagárakban, egyelőre azonban szeretnék tartani a partnereiknek korábban megadott árakat, és kivárnak a módosítással.
A növekvő forgalom sem feltétlenül ellensúlyozza a költségek hatását. Mészáros Gábor, a chocoMe alapítója és ügyvezetője vállalatának példáján érzékeltette ezt: „Rekordárbevétel mellett a 2025-ös évben minden idők legsikertelenebb pénzügyi eredményével zártuk az évet.” Hozzátette, hogy reményeik szerint csak átmeneti állapotról van szó. A magasabb árbevétel és a romló eredmény együtt azt jelzi, hogy az értékbeli növekedés önmagában nem ad teljes képet egy vállalat helyzetéről. A gyártók mozgásterét az is meghatározza, milyen kereslet mellett, mekkora költséggel tudják elérni ezt a forgalmat.
A több mint húsz országban értékesítő chocoMe az idei év első felében több nemzetközi piacán megtorpanást tapasztalt, Japántól Németországon át Kanadáig. A nyár végétől azonban kedvezőbb jelek érkeztek. „Augusztustól meglepő módon egy elég komoly növekedést látunk” – mondta Mészáros Gábor. Az élénkülés szeptemberben és októberben is folytatódott, ezért a vállalat optimistábban tekint az év végére, mint tavasszal.
