Új lendületet kapott a magyar bor exportja Ázsiában.
Stratégiai áttörést ért el egy magyar borászat Ázsiában: a villányi Jammertal Borbirtok két aranyérmet nyert a Korea Wine Challenge 2025 nemzetközi versenyen. A Koh-I-Noor Cabernet Sauvignon 2017 és a Koh-I-Noor Cuvée 105.6 2017 sikere a magyar vörösbor exportpiaci esélyeit növeli a feltörekvő kelet-ázsiai régióban. A korábban Kínába is jelentős mennyiségben szállító borászat a járványt követően újra pozíciót épít Dél-Koreában, ahol a borfogyasztás dinamikusan bővül. Dr. Szűcs Róbert társtulajdonos szerint a Jammertal nemcsak bort, hanem szemléletet exportál: a hosszú távú piacszerzés záloga a minőség és a hiteles szakmai megmérettetés.
A Korea Wine Challenge (KWC) a Wine Review magazin szervezésében immár 15. éve zajlik Szöulban, és a régió egyik leghitelesebb nemzetközi borversenye. Idén több mint 1200 tétel érkezett be 23 országból, a zsűri pedig kizárólag dél-koreai sommelierekből és gasztronómiai szakértőkből állt. A bírálat teljesen vakon történik: a zsűritagok sem a borok eredetét, sem árát, sem a borászat nevét nem ismerik. A Jammertal Borbirtok számára éppen ez a hitelesség a fő vonzereje a versenynek.
„Nem az érmek számítanak, hanem az, hogy milyen visszajelzést kapunk a világ különböző pontjairól” – mondta Dr. Szűcs Róbert, a Jammertal Borbirtok társtulajdonosa. – „A dél-koreai piac most kezdi felfedezni a bort. Mi nem eladni mentünk oda, hanem megtudni, hogyan látják ők a minőséget, amit mi képviselünk. Az, hogy a saját kulturális ízlésük alapján aranyérmet adtak a borainkra, óriási visszaigazolás.”
A dél-koreai siker mögött húsz év építkezés áll
A Jammertal Borbirtok története 2001-ben kezdődött, amikor a Jammertal–dűlőben megvették első területüket. Azóta Villány legjobb fekvésű dűlőin vásároltak és telepítettek 85 hektárnyi szőlőt. Évi 350–400 ezer palack bort készítenek, kizárólag saját szőlőből. A birtok két korszerű üzemegysége (az első 2004-ben, a második 2011-ben épült) évente tucatnyi tételt kezel. Minden folyamatot szigorú minőségellenőrzés kísér.
A borászat filozófiája a kezdetektől világos: nagy – azaz nemzetközi mércével mérve kereskedelmi - mennyiségben világszínvonalat produkálni. Ezt a konzisztens szemléletet a nemzetközi porondon is elismerik. A Jammertal az elmúlt 15 évben több mint 120 nemzetközi érmet szerzett, köztük a 2021-es Concours Mondial de Bruxelles világelsőségét: ekkor a Cassiopeia Merlot 2015 elnyerte a „Revelation Red Wine” címet, vagyis a verseny legmagasabb pontszámot elért vörösbora lett.
„Mi minden évjáratot megméretünk, mert csak így tudjuk, hogy mit gondol a világ a borainkról. Ha valahol hibázunk, azt tanulási lehetőségként kezeljük. De az, hogy évek óta a világ legnagyobb versenyein bizonyítunk, azt mutatja: a magyar vörösbor igenis fel tud nőni a legjobbak közé” – hangsúlyozta Dr. Szűcs Róbert.
A koreai sikerhez hasonló eredményeket hozott idén a Gilbert & Gaillard International Challenge is, ahol a Jammertal két dupla aranyat és egy aranyérmet szerzett (Cassiopeia Cabernet Sauvignon 2019, Koh-I-Noor Merlot 2018, Koh-I-Noor 105.6 2018). Ezek a díjak nemcsak a borászat reputációját erősítik, hanem Magyarországot is visszahelyezik a nemzetközi borvilág térképére.
Újra keresik Ázsiában is a magyar borokat
A Jammertal Borbirtok számára az ázsiai piac nem új terep. A borászat 2014 és 2019 között Magyarország legnagyobb vörösbor-exportőre volt Kínába, évente 12 -15 konténer bort, azaz mintegy másfél százezer palackot szállítva a távol-keleti országba. A COVID-járvány azonban drasztikusan visszavetette az exportot: 2020-tól mindössze évi egy -egy konténerre volt igény.
Most azonban a piac újra mozogni kezdett. A kínai gazdaság lassan kilábal a járvány utáni sokkból, a középosztály újra növekedésnek indult, miközben az amerikai borokat sújtó vámok miatt a helyi importőrök alternatív forrásokat keresnek.
„A kelet-ázsiai piac tetszhalott állapotból kezd éledezni. Az amerikai borok nehezebben jutnak be Kínába Trump vámjai miatt, a dél-koreai fogyasztók pedig most kezdik igazán megérteni, mit jelent a bor. Mi nem pillanatnyi üzletet keresünk, hanem hosszú távú pozíciót” – mondta Dr. Szűcs.
Dél-Korea különösen ígéretes terep: az országban az egy főre jutó éves borfogyasztás ugyan még csak 1,2 liter, de a növekedési ütem az elmúlt három évben meghaladta az évi 15%-ot. A bor ma már a koreai gasztronómiai kultúra részévé válik, és az új generáció nyitott a nemzetközi stílusokra.
„A bor ma túl olcsó és túl sok”
Dr. Szűcs Róbert szerint a vörösborpiac válságban van, mert a mennyiség folyamatosan felülírta a minőséget. „A termelést radikálisan csökkenteni kellene, a minőséget pedig sokszorosára emelni. A piac a gyenge borok miatt szenved, mert az emberek belefáradtak a sokszor igazi élvezeti értéket nem adó termékekbe. Aki jó bort készít, annak most van esélye kitűnni.”
A birtok filozófiájának központi eleme a „Nagybor” fogalma.
„A Nagybor nálunk a jó bor szinonimája, ami az élményről szól. Nem az számít, mennyibe kerül, milyen szőlőből és hol készült, hanem csakis az, hogy képes-e feltétel nélkül megszépíteni a pillanatot. Ha egy bor képes erre, akkor elérte a célját. Ez a mi mércénk” – mondta.
A minőség melletti elkötelezettség nemcsak a borokat, hanem a versenyeket is érinti: a Jammertal Borbirtok kizárólag olyan megmérettetéseken vesz részt, ahol a zsűrizés garantáltan vakkóstolás és legalább öt-tíz fős szakmai csapat dönt konszenzussal. „Mi csak a valóban objektív visszajelzésekre vagyunk kíváncsiak. Ezért fontos, hogy a fogyasztók is megkülönböztessék a hiteles elismeréseket a marketing-aranytól” – tette hozzá Dr. Szűcs Róbert.
(Fotók: Jammertal Borbirtok)
