Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal
Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások, derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából. A reprezentatív kérdőívre adott válaszokból kiderül, hogy a pazarlás legfőbb oka a tudatos tervezés hiánya: a háztartások 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.
A bevásárlási szokások is meghatározóak
A kérdőív1 eredményei szerint a háztartások harmadában (33%-35%) egyetlen személy felelős a bevásárlásért, 46%-ban pedig bár nem kizárólag egy ember feladata, többnyire mégis ugyanarra hárul ez a feladat. Nem meglepő tehát, hogy a pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó, vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.
Az étel mellett az időnk is kárba vész
A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi.
Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll, ezt az opciót az Ipsos által megkérdezettek 23%-a választotta. Érdekesség, hogy ez a probléma a fővárosban, vagy megyeszékhelyen élő, felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a leggyakoribb.
Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert. A Budapesten élők az átlagnál gyakrabban dobnak ki ételt.
A pazarlás jelentős pénzügyi teher
Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszer-kiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is. A kiadások alacsonyabbak a 60 év felettiek és magasabbak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében, ami összefügg a magasabb jövedelmi szinttel és az eltérő vásárlási szokásokkal. A havonta élelmiszerre költött összegek közötti eltérés azért sem elhanyagolható, mert elképzelhető, hogy bár a pazarlás mértéke pénzben látszólag alacsony, mégis terhet ró egy alacsonyabb bevétellel rendelkező háztartásra.
A háztartások több, mint felében (54%) havonta 3000 Ft érték alatt van az ételpazarlás mértéke. A 60 év felettiek kiemelkedően magas, 76%-a becsüli 3000 Ft alá a kárba veszett étel értékét, ezzel szemben a fiatalok (18-29 év között) között csupán 35% ez az arány.
A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.
1: A kérdőív az Ipsos júliusi Omnibusz kutatása keretein belül (2025.06.30-2025.07.08.) online adatfelvétellel jött létre az Ipsos online válaszadói közösségében. Elemszám és célcsoport: 1000 fő válaszadó, 18+ éves magyar lakosság. A minta reprezentatív a 18+ éves magyar lakosságra nemek, korcsoportok, régiók és településtípus tekintetében.
