Komoly erőforrást igényel az ESG beszámoló összeállítása a vállalkozások számára, miközben ajánlott a legkisebb beszállítókat is átvilágítaniuk – hangzott el az EY és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös rendezvényén, ahol ismertették az ESG törvény első évének tapasztalatait.
Az EY gyorsfelmérése szerint az érintett magyarországi cégek többségének jelenleg a jogszabályváltozások értelmezése és a beszállítói kockázatok feltérképezése okozza a legnagyobb kihívást. A törvénymódosítás célja a jogszabályi megfelelés terheinek mérséklése és a vállalkozások ösztönzése arra, hogy stratégiai szemlélettel forduljanak a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) elvek felé.
2025. június 17-én az Országgyűlés elfogadta az ESG törvény módosítását, amely enyhíti a fenntarthatósági célú átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket. A módosítás célja, hogy a hazai társaságok számára arányosabb és kiszámíthatóbb megfelelési környezetet biztosítson a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez. A jogszabályváltozás eredményeként a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól. A mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig nem is vállalhatnak ilyen jellegű kötelezettséget, a továbbra is kötelezett nagyvállalatok pedig nem kérhetnek ilyen típusú adatszolgáltatást tőlük. Ebben az időszakban a középvállalkozások szintén mentesülnek az információnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalás alól.
A módosítás a nagyvállalatokat is érinti. 2025-től azon nagyvállalatok lesznek kötelezettek, amelyek esetén az üzleti évet megelőző két üzleti évben az alábbi feltételek fennállnak:
• éves nettó árbevétele meghaladja a 90 milliárd forintot,
• az átlagos foglalkoztatotti létszáma több mint 500 fő,
• és főtevékenységük szerint az ESG törvény 1. mellékletében meghatározott ágazatokba sorolhatók.
Az EY és az SZTFH eseményén végzett felmérés alapján a megkérdezett vállalkozások többsége az ESG beszámoló elkészítéséhez azonosított hétlépcsős megfelelési folyamat elején tart. Tízből négy hazai cég jelenleg az ESG-kockázatok azonosításánál, negyedük a lényegességi felmérésnél jár, míg csak a megkérdezettek tizede tart a folyamat legvégén, vagyis az ESG beszámoló készítésénél. A legnagyobb kihívást jelenleg a jogszabályi változások értelmezése, valamint a beszállítókhoz kapcsolódó belső információgyűjtés és kockázatelemzés jelenti. A válaszadók közel kétharmada 100-nál is több közvetlen beszállítóval rendelkezik, ami jól mutatja, milyen összetett és erőforrás-igényes feladattá vált az értéklánc átláthatóságának biztosítása.
„Az ESG törvény nem csak egy adatszolgáltatási kötelezettség – sokkal inkább lehetőség a vállalkozások számára, hogy strukturált módon lássanak rá működésük környezeti és társadalmi kockázataira. A jogszabályi megfelelés mellett az értéklánc minél pontosabb feltérképezése növeli a hosszú távú üzleti ellenállóképességet is” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozás és fenntarthatóság üzletágának partnere.
A megkérdezettek szerint a törvényi megfelelés egyik legkritikusabb pontja jelenleg a beszállítói adatgyűjtés és -elemzés. Hatósági iránymutatás alapján már az alacsony szerződéses értékű partnerek ESG kockázatainak vizsgálata is elvárt. A vállalkozások számára mindez nemcsak új folyamatok kialakítását, hanem az érintettek oktatását, valamint az informatikai háttér megerősítését is megköveteli.
„A vállalkozásoknak szorosabb együttműködésre van szükségük beszállítóikkal, különösen az ellátási láncban keletkező kibocsátások feltérképezése terén. Ezek az értékek az esetek többségében a közvetlen kibocsátások többszörösét teszik ki, pontos ismeretük hiánya pedig komoly kockázatot jelenthet üzleti, jogi és reputációs szempontból is” – hangsúlyozta Molnár Csaba Gábor, a SZTFH ESG igazgatója.
A következő hónapokban a társaságok egyik legfontosabb feladata az ESG kockázatértékelés és a beszámolókra való felkészülés lesz. Ennek keretében elengedhetetlen a fenntarthatósági stratégia frissítése, a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból releváns folyamatok újragondolása, valamint az érintett szakterületek, különösen a beszerzés és a jogszabályi megfelelés területeinek bevonása. Az előírásoknak való megfelelést összetett feladatként kell kezelni, hiszen az hosszú távon komoly versenyelőnyt is jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek időben reagálnak a kihívásokra.