Az idén is egy nagyszabású szakmai tanácskozás keretében vitatták meg a hazai burgonyatermesztés és -értékesítés aktuális kérdéseit az ágazat kiemelt képviselői.
A magyar táplálkozáskultúrában is jelentős szerepet betöltő növény világnapján, május 30-án az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) által életre hívott konferencián a többi között szó esett a termelési technikák fejlesztési lehetőségeiről, a magyarországi és nemzetközi piaci trendekről, a fenntarthatósági törekvésekről, valamint a hazai fogyasztási szokásokat feltérképező, 2025-ben készült reprezentatív kutatás eredményeiről is.
A rendezvény keretében immár második alkalommal adták át a Burgonyáért vándordíjat. A burgonya évszázadok óta a világ egyik legfontosabb nem gabona alapú élelmiszere, amelyre a nemzeti konyhák bátran alapoznak, ennek megfelelően rendkívül sokoldalúan hasznosítják. A növény kulcsszerepet játszik a globális élelmezésbiztonság megteremtésében, mivel nagy hozammal termeszthető világszerte, kevésbé kitett a szélsőséges éghajlati viszonyoknak, ugyanakkor magas tápértékű is. Tulajdonságainak köszönhetően óriási szerepe lehet a fenntartható mezőgazdaság előmozdításában, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Nem véletlen tehát, hogy a burgonya 2024- ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kezdeményezésére világnapot is kapott: tavaly óta május 30-a hivatalosan is a burgonya nemzetközi napja. A kiemelt társadalmi ügyet hazánkban képviselő Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács a világnap üzeneteit közvetítendő az idén is megrendezte az ágazat legnagyobb szakmai tanácskozását Mindent a burgonyáról címmel.
Az esemény résztvevői az előadások révén betekintést nyertek a magyar burgonyatermesztés aktuális helyzetébe, megismerhették az iparággal és annak teljesítményével szemben felmerülő várakozásokat, illetve átfogó képet kaphattak a zöldségekkel, de különösen az étkezési burgonyával kapcsolatos vásárlói és fogyasztói szokásokról is.
Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke a budapesti Hungexpon megrendezett konferencia megnyitóbeszédében kiemelte: „A Terméktanács azokat a termelőket igyekszik integrálni, akik elkötelezettek a termelés hatékonyságának növelése, valamint a kiskereskedelmi igényeknek maximálisan megfelelő alapanyag biztosítása mellett.” Hozzátette: „Az ágazat szereplői közötti összefogást és együttműködést az ilyen események támogatják a leginkább, amikor a termékpálya érintettjei együtt gondolkodhatnak.”
„A burgonya nem csupán alapélelmiszer, hanem a vidéki gazdaságok számára is fontos jövedelemforrás. Célunk, hogy a következő években legalább húsz százalékkal növeljük a hazai burgonyatermesztés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan erősítsük a termelők piaci pozícióját” – hívta fel a hallgatóság figyelmét Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki előadásában kitért arra, hogy az Agrárminisztérium a Közös Agrárpolitika (KAP) eszközein keresztül számos támogatással segíti a gazdálkodókat: 2021–2022-ben több mint 10 ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás részesült összesen 1200 milliárd forintot meghaladó támogatásban.
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, Hollósi Dávid előadásában felidézte: „Európa burgonyatermelése az elmúlt 60 évben a felére csökkent, miközben Ázsiáé a hatszorosára nőtt, az észak-amerikai termelés pedig stagnált. Európa azonban még mindig a világtermés 30 százalékát adja”. Hozzátette: „a magyar agrárium kiváló termelési alapokkal rendelkezik, magas a kihasználatlan kapacitások nagysága, viszont az értékképzés a meglévő eszközökkel is alacsony”.
Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtófőnöke, a Magyarországon egyedülálló konferencia ötletgazdája elmondta: „a laikusok számára talán furcsa lehet, hogy az egyik leghétköznapibb élelmiszerünkről tudományos igényű tanácskozást szervezünk, mindazonáltal rendezvényünknek fontos küldetése van. Az itt elhangzó előadások kijelölik a hazai ágazati fejlesztések irányát, ugyanakkor felhívják a nyilvánosság figyelmét a burgonyatermesztéssel, fogyasztással, valamint az élelmiszerbiztonsággal és a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos aktuális kérdésekre”.
Kifejtette: „a konferencia előadásaiból is jól kirajzolódik, hogy a szakemberek folyamatosan dolgoznak a termesztési, növényvédelmi és értékesítési technológiák fejlesztésén, de a burgonyaágazat jövőjét nagyban befolyásolja a fogyasztói tudatosság növekedése, illetve az célzott edukáció is. Ez utóbbiban kiemelkedő szerepe van az OBTT-nek és a Mindent a burgonyáról című tanácskozásunkhoz hasonló szakmai kezdeményezéseknek”.
A konferencia egyik kiemelt szakmai eseménye volt a 2025. májusában készült országos reprezentatív kutatás bemutatása, amely a burgonyafogyasztási szokások és burgonyával kapcsolatos ismeretek változásait vizsgálta. Az eredmények biztató tendenciára utalnak, ami elsősorban az OBTT kitartó munkájának tudható be: “2022-höz képest hét százalékkal nőtt azok aránya, akik nem csupán a burgonyák alaptípusait képesek megkülönböztetni, de tisztában vannak e típusok konkrét tulajdonságaival is” – emelte ki az Inspira Research Kft. vezető elemzője.
A fogyasztók többsége továbbra is a főzni- és sütnivaló burgonyát ismeri leginkább, ezzel szemben a salátaburgonya típusa kevésbé ismert, ami azt jelzi, hogy ezen a területen még van edukációs feladat az ágazat szereplői számára.
A rendezvény záróeseményeként az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács az idén is átadta a 2024-ben alapított Burgonyáért vándordíjat, amelynek idei nyertese, Wendler István, aki a harmincöt év vetőgumú értékesítésben és a termelők támogatásában végzett értékteremtő munkájával érdemelte ki a rangos szakmai elismerést.
