Gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők is nehezítik az édességekhez szükséges alapanyagok termelőinek helyzetét, amit az árak is tükröznek – derült ki a Magyar Édességgyártók Szövetségének húsvét előtti kerekasztal-beszélgetésén. Hogyan reagálnak erre a gyártók és a fogyasztók? Milyen segítségre számíthat az ágazat? Mi várható a következő években? Erről is beszéltek a résztvevők.
A tavalyi infláció harapása az édességpiacon is mély nyomot hagyott. Miközben a felszökő árak hatására a piac mérete éves alapon 23 százalékos növekedéssel meghaladta a 381 milliárd forintot, tonnában kifejezve a fogyasztás szinte minden termékkategóriában jelentősen visszaesett – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. A múlt évben összesen 109 ezer tonna édességet vásároltunk, 5,8 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző évben, de a csökkenés csaknem minden termékszegmensben ennél lényegesen nagyobb, a jégkrémek és a piskóták esetében például 8 százalék feletti volt. A skála másik végén a táblás csokoládékból és a csokiszeletekből viszont 1,3 és 0,3 százalékkal fogyott kevesebb, vagyis a friss adatok ismét bizonyítják, hogy a csokiról mondunk le a legnehezebben.
Ezzel együtt 2023-ban történt meg először, hogy a húsvéti forgalom erősen eltérő mértékben ugyan, 1-18 százalékkal, de kivétel nélkül minden termékkategóriában visszaesett. Húsvéti nyusziból és tojásból, azaz üreges csokoládéfigurákból összesen ezer tonnát vásároltunk 10 milliárd forint értékben, a megelőző évhez képest 5,6 százalékkal kevesebbet.
Időjárási jelenségek kavarnak a kakaóba
Mindebben a hazai infláción túl globális gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők is közrejátszottak, amelyek a következő időszakra is nagy hatással lesznek. A kakaó, a cukor és a gabona az édességgyártás legfontosabb alapanyagai közé tartozik, minőségük, gondos feldolgozásuk döntő mértékben meghatározza a termékek textúráját és ízét – termelőik azonban komoly kihívásokkal küzdenek.
A kakaóbab három legnagyobb termelője Elefántcsontpart, Ghána és Indonézia, míg a prémium minőségű kakaó legnagyobb szállítója Ecuador. A növény környezeti igényei miatt földrajzilag behatárolt a termőterület, így szállítói oldalon erősen koncentrált a piac, a globális kakaókínálat közel 60 százalékát ugyanis a két afrikai ország adja. Az elefántcsontparti kakaóföldek azonban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás, illetve az országon áthaladó Harmattan passzátszél hatására kiszáradnak. Az afrikai ország így az átlagos terméshozamhoz képest közel 40 százalékkal kevesebb kakaóbabot tudott a világpiacra bocsátani, ez pedig árrobbanáshoz vezetett – a kakaóbab tonnánkénti árutőzsdei ára egy év leforgása alatt 400 százalékkal emelkedett, idén januárban már a 7 ezer dolláros szintet kóstolgatta.
Az Európai Csokoládé-, Keksz- és Édességipari Szövetség (CAOBISCO) jelentése szerint a világ kakaóbab-termelői az utóbbi öt évben már nem tudták kiszolgálni a keresletet, és sajnos várható, hogy a hiány a következő években még nagyobb lesz. A klímaváltozás, az El Nino és más időjárási jelenségek, valamint a kártevők pusztítása mellett a helyzetet ugyanis rontja, hogy Afrikában a kistermelők elaprózott földeken, a fiatalok elvándorlásától is szenvedő ültetvényeken, alacsony hatékonysággal dolgoznak, így eleve rosszabb termésátlagokat érnek el. Különösen Ázsiában ugyanakkor egyre népesebb és nagyobb vásárlóerejű középosztály igényli az édességeket, tovább mélyítve a kínálat és a kereslet közötti szakadékot, és borítékolva a kakaó további drágulását.
Újításban keresnek kiutat a gyártók
A másik fontos alapanyag, a cukor legnagyobb termelője Brazília, az Európai Unió a világ termelésének 20 százalékát adja. A CAOBISCO előrejelzése szerint a 2023/24-es szezonban a cukortermelés világszinten elérheti a 178,4 millió tonnát, a két idénnyel ezelőtti, 180 millió tonna rekordterméshez közeli szintet. A világ népességével együtt azonban a cukorfogyasztás is töretlenül növekszik, ami a jó termés ellenére felfelé viheti a cukor árát.
Az EU-ban, amely saját cukorszükségleteinek csupán 50 százalékát tudja előállítani cukorrépából – a másik felét pedig nád- és répacukor behozatalából fedezi – a fehér cukor tonnánkénti ára például pár hónap leforgása alatt 80 százalékkal emelkedett. A világ más térségeihez képest jóval magasabb cukorárak pedig csökkentik az itteni édességgyártók magas hozzáadott értékű termékeinek versenyképességét, fokozzák az inflációt, és kedvezőtlenül hatnak az unió gazdaságára, kereskedelmi mérlegére.
A hazai édesség- és cukoripar ezért az európai cukor-rekultiváció kezdeményezését, a cukorrépa termesztés és a cukoripar fejlesztését, valamint az élelmiszergyártás zökkenőmentes cukorellátásának biztosításához a cukorbehozatal vámmentesítését ajánlja a soron következő magyar EU-elnökség figyelmébe.
Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szintén a magyar EU-elnökség agrárprioritásairól és a várható támogatásokról adott áttekintést a kerekasztal beszélgetésen. Az ágazat legnagyobb kihívásai között a helyettes államtitkár is a megfelelő alapanyag-ellátás biztosítását, valamint a versenyképesség fokozását, az ehhez szükséges digitalizációt és modernizációt, az energiahatékonyság növelését és a fenntarthatósági célok elérését emelte ki.
Megválaszolásukat az Agrárminisztérium a KAP Stratégiai Terv keretében újabb támogatásokkal segíti, amelyekre a tervek szerint 2024 júniusában és novemberében is kéthetes időszakban lehet majd pályázni. A program többek között alkalmat ad mezőgazdasági termékek egyéb típusú értéknövelését végző üzemek fejlesztésére, valamint olyan megújuló energiaforrást hasznosító berendezés beszerzésére – akár erőmű létesítésére –, amelynek termelési kapacitása meghaladja az adott fogyasztási hely energiaszükségletét.
Energiahatékonyságuk és termelékenységük további javításán túl az édességgyártók is innovációval válaszolnak a piaci kihívásokra és más trendekre, mondta Sánta Sándor. Bár a legnépszerűbb termékek bevált receptúráin nem változtatnak, a Mars, a Hershey és a Nestlé példája is mutatja, hogy a gyártók egyes termékeik tömegét buborékosítással csökkentik, teljes helyett részleges bevonattal készítik, a kakaóvajat pedig részben mogyoróvajjal vagy pálmaolajjal helyettesítik. Tovább növelik a teljes kiőrlésű gabonák, valamint a természetes aromák és színezékek felhasználását is, utóbbiak globális piaca 2028-ra meghaladhatja a 14 milliárd dollárt.
Itthon azonban nehéz lenne megjósolni, hogy most húsvétkor vagy különösen a jóval nagyobb súlyú karácsonyi idényben miként alakul majd az édességek kiskereskedelmi forgalma. A termékek fogyasztói árában – mint arra Németh Ferenc, a Tutti Élelmiszeripari Kft. kereskedelmi igazgatója rámutatott – az árutőzsdei folyamatok hatása ugyanis időeltolódással jelenik meg. A zavartalan alapanyag-ellátás érdekében a gyártók hosszabb időre, akár fél évre előre beszerzik a szükséges mennyiséget, így az idei csokimikulásokhoz is azt a kakaót fogják felhasználni, amit a jelenlegi aranyáron vásároltak.
