Miközben a hagyományos európai gyümölcstermesztés egyre nagyobb nyomás alá kerül, a trópusi kultúrák számára kedvezőbbé váló körülmények új irányokat nyithatnak a kontinens mezőgazdaságában.
Az európai gyümölcspiac egyre erősebben szembesül a klímaváltozás hatásaival, különösen a héjas és csonthéjas gyümölcsök termesztői érzik a szélsőséges időjárás következményeit. A RaboResearch friss elemzése szerint ugyanakkor a felmelegedés hosszabb távon kedvező feltételeket teremthet a trópusi és szubtrópusi kultúrák, elsősorban az avokádó és a mangó számára, főként Dél-Európa meghatározó termőtájain.
A tanulmány rámutat, hogy bár a klimatikus változások új távlatokat nyithatnak, ezek a lehetőségek térben korlátozottak, és önmagukban nem garantálják a gazdaságos termesztést. A trópusi gyümölcsök iránti kereslet az elmúlt években látványosan bővült, az avokádó és a mangó pedig az európai frissáru-piac egyik legdinamikusabban növekvő szegmensévé vált. Ennek ellenére az EU továbbra is jelentős mértékben importfüggő: a kontinensen elfogyasztott trópusi gyümölcsök mintegy 90%-a unión kívüli országokból érkezik. A RaboResearch szerint ez a függőség egyben lehetőséget is teremt az európai termelők számára, hogy a kínálat egy részét helyi, regionális előállítással váltsák ki.
A trópusi gyümölcsök gazdasági vonzerejét nem csupán a kereslet növekedése adja. A 2022 és 2024 közötti időszakban a friss gyümölcsök átlagos uniós importértéke 1,26 €/kg (441 Ft/kg) fajlagos árszint körül alakult, míg a banánon és ananászon kívüli trópusi gyümölcsök átlagos importértéke elérte a 2,54 €/kg (889 Ft/kg) szintet. Ez a magasabb értékesítési potenciál különösen a kisebb és közepes gazdaságok számára kínál alternatívát a hagyományos kultúrák mellett. Bár az ananász és részben az avokádó is rendkívül alacsony költséggel termeszthető a fő exportáló országokban, az európai előállítók a prémiumkategóriás termékeknél a frissességgel, a minőséggel, a nyomonkövethetőséggel és a regionális eredettel tudnak versenyelőnyt kialakítani.
Az avokádó különösen erős növekedést mutat: az EU importja 2010 óta csaknem az ötszörösére emelkedett. A kínálat ugyanakkor erősen szezonális: nyáron a déli félteke exportja biztosítja a bőséges ellátást, télen viszont gyakran szűkösebb a rendelkezésre álló mennyiség, ami teret adhat az európai termelőknek, ha stabilan jó minőségű árut tudnak előállítani. A mangó esetében hasonló a helyzet, ám a termesztés még inkább mikroklimatikus feltételekhez kötött. A nemzetközi kínálat időszakos ingadozásai – például a közelmúltban Peruban tapasztalt gyengébb termés – jól mutatják, hogy a globális ellátás nem minden évben kiegyensúlyozott.
A RaboResearch elemzése szerint a klímaváltozás egyszerre jelent kihívást és lehetőséget: miközben a hagyományos európai gyümölcstermesztés egyre nagyobb nyomás alá kerül, a trópusi kultúrák számára kedvezőbbé váló körülmények új irányokat nyithatnak a kontinens mezőgazdaságában.
(FruitVeB)
