Márton-nap előtt az üzletek hűtőpultjai megtelnek libahússal, mert szokás szerint, aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik. De természetesen nemcsak emiatt a fenyegető babona miatt fogyaszt ilyenkor az ország libából készült ételeket, és nem is Szent Márton püspök legendája miatt, hanem mert egy különleges, minőségi húsféle, amit ilyen alkalmakkor megengedhet magának az ember fia és lánya.
A libafogyasztás világszerte – így Magyarországon is – leginkább az ünnepi időszakhoz kötődik. Látits Miklós, a Kacsa- és Lúdszövetség titkára szerint a liba a magyar gasztronómia egyik legnemesebb, ugyanakkor legritkábban fogyasztott húsa.
„A libafogyasztás szerte a világon ünnepi alkalmakhoz kötődik, sehol sem a mindennapi étkezés része, így Magyarországon is ilyenkor, novembertől karácsonyig fogyasztják leginkább” – mondta Látits Miklós, aki hozzáteszi, hogy nagyon kevés, még az egy kilogrammot sem éri el Magyarországon az egy főre jutó éves libahús-fogyasztás.
Darabolva jobban fogy
Bár a hazai fogyasztás mennyisége nem nő jelentősen, a prémium minőség és az előkészített termékek népszerűsége egyre inkább meghatározza a piacot. Az elmúlt években a vásárlói igények látványosan átalakultak. Míg korábban az egész liba volt a kelendőbb, ma már egyre többen választják a gyorsan és egyszerűen elkészíthető megoldásokat. A darabolt termékek (libacomb, libamell) vagy a fűszerezett, vákuumcsomagolt készítmények iránti kereslet folyamatosan nő. Ezek a termékek nemcsak időt takarítanak meg, hanem a modern konyha kényelmét is kiszolgálják.
A szakember szerint a libahús minősége és előállítása egészen más kategóriát képvisel, mint a többi baromfié. „A libahús hosszabb nevelési időt igényel, nagyrészt szabad tartásból származik, és a liba takarmányfogyasztása sem hasonlítható a csirkéhez vagy a pulykához. Ezért is tekintjük prémium terméknek, hiszen a liba húsa sűrűbb, ízletesebb, karakteresebb, mint bármely más baromfié” – tudtuk meg a szakembertől.
A magyar libahús-termelés exportközpontú: a hazai előállítás mintegy 80%-a külföldre kerül, elsősorban a német nyelvterületre, ahol a liba hagyományosan kedvelt alapanyag. A hízott libamáj legfőbb piaca Franciaország, de Japán is jelentős célország. A belföldi forgalom jelentős részét a gasztronómia viszi el, ugyanis az év vége felé felkerülnek olyan ételek is az éttermek étlapjaira, mint a libasült, a libaleves, vagy a libamájból készült ínyencségek.
Ki kell nyitni érte a pénztárcát
„Márton-napon és karácsonykor, valamint a két ünnep között fogy el a libák döntő hányada” – emeli ki Látits. „A liba a minőség szimbóluma, de ugyanakkor azok számára is elérhető, akik szerényebb költségvetéssel terveznek. Egy ludaskása, libaleves vagy zúzapörkölt például mindenki számára elérhető fogás.”
A szakember szerint a libahús árát a prémium jelleg és a nevelési körülmények egyaránt meghatározzák. A libamell és a libacomb a legdrágább részek, de a többi, kedvezőbb árú alapanyag is kiváló fogásokhoz ad inspirációt. „Ünnepi alkalmakkor még a kevésbé tehetős vásárlók is szívesen nyitják meg a pénztárcájukat, mert a liba különleges hangulatot visz az asztalra” – teszi hozzá.
A madárinfluenza-járvány az elmúlt években folyamatos kihívást jelentett az ágazat számára. „A tavalyi járványhullám idén májusig tartott, és alaposan megtépázta a libaágazatot – hosszabb volt, mint a korábbi években. De a termelők kezdik megérteni a járványvédelem fontosságát; azt, hogy annak betartása jelenti a túlélésüket” – mondta Látits Miklós.
Nem csupán egy szezonális finomság
A libafogyasztás volumene évek óta stagnál, nagyjából 80 dkg/fő/év körül alakul, de a fogyasztói szokások változása új lehetőségeket nyit a piacon. Az előkészített és konyhakész termékek térnyerése, a hazai minőség iránti bizalom, valamint a tudatos vásárlás egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a Márton-napi libalakomák ismét reneszánszukat éljék. A liba tehát nem csupán egy szezonális finomság, hanem a gasztronómiai kultúránk egyik különleges eleme – amely egyszerre képviseli a magyar hagyományokat, a prémium minőséget és a modern fogyasztói igényeket.
(TERMÉKMIX magazin – 2025. novemberi szám)
