Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit – erősítette meg kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.
A termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.
Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5 százalék) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1 százalékkal bővült.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1 százalékkal, a közigazgatásé 1,2 százalékkal mérséklődött – ismertette a KSH.
A bruttó hazai termék 2025. első negyedévi stagnálásához leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan (0,7, illetve 0,2 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét.
A termékadók és – támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására – összegezte a jelentés.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett.
A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7 százalékkal alacsonyabb lett – ismertette a jelentés.
Mint a KSH kiemelte, a fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedévben 10,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött.
A bruttó felhalmozás 10,3 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához mérten.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 0,4 százalékkal bővült.
A jelentésből kiderült, hogy a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2025 első negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 2,2 százalékponttal járult hozzá a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás és a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében negatívan befolyásolta azt, 1,9 és 0,3 százalékponttal.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent 2025 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján. A termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások teljesítménye 0,2, az építőparé 1,1, az iparé 2,3 százalékkal csökkent.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,4, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 1,5 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,4 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import és az export volumene összességében magasabb lett (1,4, illetve 1,5 százalékkal) – közölte a KSH.
