A KPMG legfrissebb kutatása szerint a vállalatok megközelítőleg egyharmada (29%) érzi úgy, hogy készen áll az ESG-vel kapcsolatban közzétett adataira irányuló független tanúsításra, ami csak 4%-kal több, mint kilenc hónappal ezelőtt, annak ellenére, hogy az ESG jelentéstételre vonatkozó határidők gyorsan közelednek. Az EU-ban a legnagyobb vállalatoknak 2025-ben már nyilvánosságra kell hozniuk a 2024-es üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéseiket, amiket független bizonyosságot nyújtó szakértőknek is véleményezniük kell.
A KPMG éves ESG Assurance Maturity Indexében – amely egy rövid ESG érettségi kérdőív kitöltése után bárki számára letölthető – a bemutatott nemzetközi megállapítások 1000 felsővezető és igazgatósági tag válaszain alapulnak, akik különböző iparágakból, globális régiókból és változatos árbevételű vállalatokból osztották meg tapasztalataikat.
A kutatás értékeli a vállalatok előrehaladását az ESG jelentéstételi és tanúsítási követelményekre való felkészülésben, és a szervezeteket vezető (29%), haladó (46%) és kezdő (26%) kategóriákba sorolja, valamint kiszámítja az érettségi pontszámukat.
Növekvő különbség a vezetők és a kezdők között
A felkészültség óvatos mértékű javulást mutat, hiszen nemcsak a vezető kategóriába tartozó vállalatok aránya nőtt, hanem az átlagos pontszám is emelkedett mintegy 6 százalékkal. A haladó vállalatok átlagos pontszáma szintén emelkedett, mégpedig 3 százalékkal.
Ugyanakkor egyre nagyobb a különbség e két csoport és a kezdők között, ahol az átlagos pontszám 6 százalékkal csökkent. A jelentés arra figyelmeztet, hogy egyre sürgetőbb ezen vállalatok támogatása, amelyhez összehangolt fellépésre van szükség.
Larry Bradley, a KPMG globális könyvvizsgálati vezetője elmondta: "Az ESG adatok független tanúsítására való felkészülés egy út, és a vállalatok azt tapasztalják, hogy minél tovább haladnak ezen az úton, annál több a tennivaló és a tanulnivaló. A körvonalazott cél is folyamatosan változik. Ezért tűnhet lassúnak a haladás, még ha sok vállalat valóban jelentős lépéseket is tett. Ez az erőfeszítés megtérül, hiszen az igazgatótanácsok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-re, és a vezetők egyre több előnyről számolnak be, ahogy a felkészüléssel járó fegyelem áthatja a belső rendszereket, folyamatokat, ellenőrzési lépéseket és magát az irányítást."
A kutatás emellett megállapította, hogy minél magasabb egy vállalat bevétele, annál valószínűbb, hogy előrehaladottabb az ESG adatok független tanúsítására való felkészülésben. A 100 milliárd dollár feletti bevétellel rendelkező vállalatoknál a pontszám 69,5 (a 0-100-as skálán), míg az 5 milliárd dollár alatti bevétellel rendelkező vállalatoknál ez az érték csupán 39,3.
Földrajzi szempontból Franciaország vezeti a skálát (52,4), akárcsak 2023-ban, míg Németország erőteljesen feljött a második helyre (52,3), Japán pedig a harmadik (50,2). Magyarországról külön nem közölt adatot a KPMG elemzése. „Szembetűnő változás ugyanakkor a korábbiakhoz képest, hogy a vállalaton belül az ESG-vel foglalkozó munkatársaknak vagy dedikált felelősöknek egyre kevésbé szükséges magyarázniuk az ESG-re való felkészülés szükségességét, az arra áldozott energiát, költséget, humánerőt. Immár nyilvánvaló a vállalatok vezetőinek, hogy üzleti részesedésben, prémium árazásban, toborzásban, általában a reputációban visszaigazolja a környezet az ESG ügyében tett fáradozásokat. Ez pedig a magyar piacon is egyre inkább tetten érhető” – magyarázza Rakó Ágnes, KPMG ESG szolgáltatásokért felelős partnere.
A kutatásból az is egyértelműen látszik, hogy a vezetők számára az előnyök annál nagyobbak, minél tovább haladnak a folyamatban, és az idei pontszámok jelentősen emelkedtek a tavalyi évhez képest olyan előnyök tekintetében, mint a költségek csökkenése (+18 százalékpont), a termék/szolgáltatás jobb minősége (+12), az üzleti kockázatok csökkenése (+11), a személyzet jobb elkötelezettsége (+8), jobb hitelképesség (+8) és a piaci részesedés növekedése (+6). Emellett az ESG tanúsításra való felkészülés előnyei messze túlmutatnak a puszta megfelelésen – a legfontosabb várható előnyök között szerepel a nagyobb piaci részesedés (56%), a költségek csökkenése (48%) és az új üzleti modellek (46%).
Bizonyossági szintek
Jelenleg a tanúsítást illetően a vállalatok 91%-a kér bármilyen bizonyossági véleményt az adataira. A szervezetek kétharmada (63%) korlátozott bizonyosságú, míg valamivel több mint fele (52%) kellő bizonyosságú véleményt kér a közzétett adatainak egy részére (meghatározott kiválasztott információkra) vagy a teljes jelentésre. Ez a bizonyosság azonban gyakran csak nagyon kevés kritikus KPI-ra terjed ki. A korlátozott és a kellő bizonyosságba bevont adatok köre ugyanakkor egyaránt növekedett a tavalyi évhez képest (50 százalék, illetve 47 százalék). A válaszadók mindössze kilenc százaléka nem szerez jelenleg semmilyen külső bizonyosságot. Mivel a független tanúsítást számos országban jogszabályi kötelezettség írja elő az elkövetkező években, a vállalatoknak a felkészültség érdekében tovább kell haladniuk a folyamatban.
A kompetenciák és erőforrások jelentik a fő kihívást
Az elegendő belső kompetencia és a szakértelem megszerzése és fenntartása a válaszadók által leggyakrabban említett kihívás (44%), amely a vezető, a haladó és a kezdő érettségi szinten egyaránt jelentkezik. A megfelelően képzett és tapasztalt emberek megszerzése mindannyiuk számára kihívást jelent, mivel nagyon sok vállalkozás egyszerre keresi ugyanazokkal a speciális készséggel és tudással rendelkező szakembereket. A vállalatok több mint fele (54%) állítja, hogy emiatt külső szakértőket tervez felvenni – ez az érték egyébként a vezető kategóriában 59%-ot ér el. Ez is arra utal, hogy minél érettebbek a vállalkozások, annál több ismeretre lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék a teljes ESG-jelentési és -minőségbiztosítási érettséget.
Ellátási láncra összpontosítva
Mivel a beszállítói információk és adatok kulcsfontosságúak az ESG számos aspektusához, például a Scope3 ÜHG-kibocsátás kiszámításához, a vállalatok egyre magasabb követelményeket támasztanak a beszállítókkal szemben. A vezető kategóriába tartozó cégek közül tízből több mint négy (42%) már szigorú, termékspecifikus követelményeket támaszt a beszállítói irányába, szemben a 2023-as 28%-kal. Több vezető vállalat kér a beszállítóktól ESG-adatokat (64%), illetve ESG szempontok szerint megszűrik a beszállítókat a kiválasztási folyamat során (48%). Szintén nőtt - 10%-ról 23%-ra - azon vezető cégek száma, akik azt kérik, hogy a beszállító szerezzen ESG tanúsítást is, bár ez még viszonylag ritka.
Ezen a területen szintén jelentős különbség mutatkozik a vezetők, haladók és a kezdők között, hiszen a kezdők többsége (78%) a tavalyi eredményekhez hasonlóan még mindig csak alapvető követelményeket támaszt beszállítóival szemben, például a szerződésekben és a jogi dokumentumokban szereplő vesztegetés- és korrupcióellenes kikötéseket.
