A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint nagyon ritkán fordul elő a tavalyi évhez hasonló aszály. A hűtő- és konzervipar működését azonban 2022-ben nem csupán az időjárás nehezítette, hiszen számos költségelem ugrásszerűen nőtt meg a szektorban. Sebesta Péter a fagyasztott zöldség- és gyümölcspiac helyzetét ismertette lapunknak.

Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke a hűtő- és konzervipar tavalyi évéről elmondta, hogy annak értékelésekor nem lehet elmenni a 2022-es év legsúlyosabb problémája, az aszály mellett. Szavai szerint ilyen mértékű terméskiesést okozó általános és tartós szárazság szerencsére nagyon ritkán, inkább 10–15 évente fordul elő, de akkor bizony rendkívüli károkat okoz.
„Ez tavaly is így volt, főbb termékeink 30–35%-os terméskiesést szenvedtek el a csapadék hiánya miatt, de voltak olyan kultúrák, ahol a kiesés elérte, vagy meghaladta az 50%-ot. A tavalyi év ismételten rávilágított a klímaváltozás számunkra káros hatásaira, illetve az öntözött területek növelésének feltétlen és azonnali szükségességére. Ezen a területen sajnos már évek, vagy inkább évtizedek óta nem látunk érdemi elmozdulást” – fogalmazott.
Közölte, hogy emellett ott vannak az elmúlt 1–2 év gazdasági problémái is, amelyek jelentős befolyással bírnak az ágazat­ban a robbanásszerű költségnövekedésre. Például 2021-ről 2023-ra megduplázódott a nyersanyag költsége olyan kulcstermékeknél, mint a zöldborsó, vagy a csemegekukorica. Évek óta jelentős mértékben emelkednek a munkabérek, ráadásul 2022-ben robbanásszerűen nőttek a csomagolóanyagok költségei, az energia ára, és az MNB kamatpolitikája következtében a finanszírozási költségek.

Még mindig nőnek a költségek
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a szektorban 2023-ban, azt felelte, hogy nem számítanak könnyebb évre a tavalyinál. Ezt azzal indokolta, hogy bár egy-két költségelemük, például az energiaár alakulásának dinamikája megváltozott az elmúlt hónapokban, a legfontosabb költségeik, mint például a nyersanyag költsége, vagy a munkaerő, továbbra is jelentős növekedést mutatnak.
„Ebben a pillanatban a feldolgozás finanszírozását is a nehezen megoldható problémák közé sorolnám, ha a legnagyobb versenytársaink (lengyelek, franciák, belgák) finanszírozási költségeit hasonlítom az általunk elérhető hitel-kamatköltségekhez” – állapította meg.
Sebesta Péter úgy véli, nehéz most megmondani, hogy milyen termés várható idén a különféle zöldség- és gyümölcsféléknél. Jó hírként említette, hogy a zöldségek esetében a nagy termékeik termelői és a feldolgozók közötti nyersanyag-megállapodások többségét már megkötötték. A gyümölcsöknél azonban még virágzás sincs, így ott szerinte nehéz bármilyen jóslattal élni.
Terméshiányra ebben az évben jelenleg nem számít, az időjárást illetően pedig optimista a szövetségi elnök. Hangsúlyozta, hogy jelentős befolyásoló tényező a szektorban az orosz agresszió okozta háborús helyzet Európában, ami véleménye szerint a normális piaci körülményektől eltérő hatásokkal jár: nagyobb a készletezés igénye, szélsőségesebb a reagálás a hiányhelyzetre a keresleti oldalon, váratlan, kiugró ármozgások jelentkeznek, illetve nagyobb a szerepe az emocionális piaci döntéseknek.

Kiszolgálják az étkezési trendeket is
A kereslet alakulásáról azt mondta, hogy a meglehetősen jelen­tős költségemelkedés okozta áremelés fogyasztáscsökkentő hatásairól még annyiban korai beszélni, hogy a szerződések jellemzően kereszt-félévesek, így pár hónap eseményeiből még nehéz trendszerű folyamatokat levonni. Az ágazatban biztosak abban, hogy legalább rövidtávon lesz némi fogyasztás-­mérséklő hatása az ugrásszerű árnövekedésnek. „Általában véve a vásárlói magatartásról elmondható, hogy a COVID hatására a konzerv-termékek fogyasztása jóval gyorsabban nőtt, mint a fagyasztottaké” – közölte.
Elmondta, hogy termékeik elsősorban feldolgozott zöldségek és gyümölcsök, amiket a maguk természetes módján dolgoznak fel, mindenféle mesterséges hozzáadott anyag nélkül. Úgy véli, ezért nagyon jól beleillenek a mai divatos étkezési trendekbe, mint amilyen a vegetáriánus vagy a vegán életmód. Hozzátette, hogy egyre több olyan termékük van, amelyek magas növényi fehérjetartalmuk miatt kiváló alternatívái a húsfogyasztásnak. Ráadásul mindez jól kapcsolódik a környezettudatos és egészséges életmódhoz is, ahol számít a környezeti lábnyom, a termék előállításának ellenőrizhetősége, ­illetve a természetes alapanyagok használata.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2023. márciusi szám)

DIGITÁLIS LAPSZÁM ELÉRHETŐ ITT: