Ötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Termék Nonprofit Kft. által életre hívott AGÓRA konferenciát Üzlet a járvány idején címmel, amelyre a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezúttal az online térben került sor. A meghívott előadók többek közt arról beszéltek, hogy a gazdaság egésze nehézségekkel küzd, a pánikvásárlások néhány hét alatt elmúltak, aminek kezdetben árfelhajtó és mennyiségi hatása is volt, de ez mára visszaállt a szokásos szintekre. Az előadásokon a vásárlói szokások változásairól és egy nem mindennapi sikertörténetről is tájékozódhattak a résztvevők.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója előadásában elmondta, hogy a mindenkori válságok hatása jelentős, Magyarország pedig különösen érzékeny egy ilyen válsághelyzetre. A veszélyhelyzet idején mélyen volt a lakossági fogyasztás és lassan talált vissza a korábbi szintekre. Hollósi Dávid elmondta, hogy a koronavírus-járvány igazolta, hogy sérülékenyek a globális élelmiszeripari ellátóláncok, a legnagyobb bizonytalanságot ez a magas exporthányad miatt a szója-előállításban okozza, a húsnál viszont kevésbé jelentkezik az erősebb belső piac miatt.
A szakértő kifejtette: a márciusi pánikvásárlások a feldolgozói és a kiskereskedelmi keresletet és árakat is felhúzták. Most viszont erős áresés tapasztalható, főként azokon a piacokon, ahol más hatások (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) is érződnek.
A szakember szerint középtávon azok az ágazatok lehetnek jobb helyzetben, amelyek termelése az ország „önellátottsági szintje” alatt van, mert az erősen exportorientált ágazatok esetében a kieső exportot a belső piac nem képes kompenzálni.
A megváltozott keresleti-kínálati körülményekhez való gyors alkalmazkodásban a mezőgazdasági termelőknek van a legnehezebb dolguk. Egy ilyen válsághelyzetre lassan reagálnak a termékpályák, hiszen a baromfiágazatban 8–9 hónap, a sertéságazatban 17–24 hónap, a szarvasmarha ágazatban 30–38 hónapba telik az állomány újbóli felépítése. Az alkalmazkodásban kulcskérdés a hűtőkapacitások nagysága is – tette hozzá, ami az Európai Unióban kifejezetten rossz, összehasonlítva például az Egyesült Államokkal, így az unió nehezebben tud alkalmazkodni egy keresleti sokkhoz, sérülékenyebb a gazdaság.
Nem jártak jól az exportra termelők
Hollósi Dávid szerint a hazai vállalkozások közül a tőkeszegény cégek és az exportra termelő vállalatok szenvedték meg leginkább a járványhelyzetet. Azon cégeket nevezte nyerteseknek, akik gyorsan tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, viszonylag nagy tárolókapacitással rendelkeztek és kellően diverzifikált a vevőportfóliójuk.
A hasonló válsághelyzetekben kulcskérdés lehet az ellátási láncok rövidülése, de ezt a piac Hollósi Dávid szerint nem tudja önmagától megoldani, kormányzati szándék és a szakmai szervezetek együttműködése is szükséges hozzá. Egy esetleges második járványhullámról szólva a szakember előadásában elmondta, hogy arra elsősorban tartalékolással tudnak felkészülni a cégek – mondta a Takarékbank agrár üzletág ügyvezető igazgatója.
Rendelet a beszerzési ár egyoldalú csökkentésének tilalmáról
Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arról a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletről tartott előadást, amely jelentős hatást gyakorolhat a kereskedők és a beszállítók üzleti kapcsolataira. E szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok katalógusa bővül, tilalom alá esik ugyanis, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy a szerződésmódosítás érdekében fenyegetést alkalmaz, így különösen a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, a rendelésállomány csökkentésével vagy lemondásával igyekszik nyomást gyakorolni.
Dr. Firniksz Judit elmondta, hogy a kormány a parlament elé terjesztett egy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek alapján vélelmezhető, hogy a beszerzési árak megállapítására vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnte után is fennmaradnak.
Gyár a semmiből három hónap alatt
Nem mindennapi sikertörténetet osztott meg a hallgatósággal Barta Attila, a szegedi Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője, aki előadásában elmondta, hogyan lett meghatározó szerepe a cégnek a hazai fertőtlenítőszer-piacon. A Florin ugyanis egyike annak a hat magyar cégnek, amely a járvány idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával gondoskodik az ország ellátásáról. A vállalat 1981 óta gyárt fertőtlenítő szereket, de nem ez volt eddig a fő profil. Parfümök, háztartási vegyi termékek, kozmetikumok készültek a cég gyártósorain a hazai és külföldi piacra is.
Barta Attila elmondta, hogy február elején gyorsan fogyott a raktárkészlet, a vevők a szokásos mennyiség nem ritkán 100-szorosát rendelték, ezért március elején született meg a döntés, hogy új üzemet kell felépíteni. Ebben közrejátszott a fertőtlenítőszerek németországi exporttilalmáról született bejelentés is.
Április végére már el is készült a 2000 négyzetméteres gyártócsarnok, ahol jelenleg a próbaüzemnél tartanak. Az új üzem elkészültéig az összes egyéb termék gyártását leállították – mondta a tulajdonos, az első próbagyártás május 1-jén kezdődött. Jelenleg három termelősor működik, de további gépeket várnak még.
A jelenlegi kapacitás heti 600 ezer darab fertőtlenítőszer, ezt a mennyiséget tavaly egy negyedév alatt állították elő, de Barta Attila szerint az új üzemmel még magasabb szám is megy majd. A Florin egyébként január óta megtízszerezte a fertőtlenítőszer-gyártást, a szükséges alap- és csomagolóanyagok beszerzését új hazai és külföldi beszállítók gyors felkutatásával oldotta meg – mondta a cégvezető.
Vásárlói szokások és a járvány
A konferencia utolsó előadását Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója tartotta a magyar vásárlók megváltozó szokásairól. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a járvány okozta nehézségek leküzdéséhez szükség volt a belső működés és a vásárlómenedzsment felülvizsgálatára, valamint a folyamatok helyzetre szabására.
Heiszler Gabriella elmondta, hogy tapasztalatai szerint a járványhelyzet hatására kevesebbszer mennek az emberek a boltba – 30 százalékkal kevesebb a vevő kontaktus –, ami heti 2–3 vásárlást jelent.
Ez várhatóan megmarad a következő időszakban is – továbbra is ritkán mennek majd vásárolni az emberek, ugyanakkor a vevőszám nő majd az ügyvezető igazgató várakozásai szerint.
Szembetűnő volt a járványhelyzet idején az impulz termékek forgalmának csökkenése (például a pénztáraknál kihelyezett csokoládék, rágógumik, vagy a félliteres üdítők).
Megfigyelhető volt a veszélyhelyzet időszakában, hogy sokan autóval mentek vásárolni és számukra fontos volt a felszíni látható parkolóhely. Azok a SPAR üzletek tudtak forgalmi fejlődést elérni, ahol ilyen parkoló rendelkezésre állt. Rosszul teljesítettek ugyanakkor a bevásárlóközpontokban lévő boltok, illetve a belvárosi kisebb alapterületű üzletek. Utóbbihoz a bezárt irodák és iskolák miatt kialakult keresletcsökkenés is hozzájárult. Heiszler Gabriella szerint ugyanakkor ez a trend várhatóan visszafordul az élet normalizálódásával.
Fontos marad az online vásárlás
A vásárlók és 13 ezer dolgozójuk biztonsága érdekében tovább szigorították a higiéniai protokollokat is. A bolti higiénia a járványhelyzet után is megmarad, de a csomagolási anyagmennyiség valamelyest csökkenthető, nem csak a szabályok miatt, hanem ez a racionális lépés – mondta az ügyvezető igazgató.
„A SPAR életében is kiemelt fontosságú volt az online értékesítés, igyekeztünk az online shopban rejlő lehetőségek kiaknázására” – emelte ki Heiszler Gabriella.
Ennek érdekében a cég bővítette a kapacitásait és a működési idejét is, valamint bevezette a taxi shopping szolgáltatást is.
Az online szolgáltatásokra óriási igény mutatkozott a veszélyhelyzet heteiben, a várakozásoknál 70 százalékkal volt nagyobb a SPAR online forgalma ebben az időszakban. Problémát okozott ugyanakkor a kiszállítást végző autók szűkös száma. A megnövekedett forgalom miatt módosítani kellett a kiszállítási ablakokat, de a járvány után ismét visszaállt a korábbi 2–3 napos kiszállítási idő.
Heiszler Gabriella elmondta, hogy számít piacrendeződésre az online élelmiszer-kereskedelemben, de az online vásárlások népszerűsége tovább növekszik majd.
(TERMÉKMIX magazin – 2020. június-júliusi szám)
