Hollósi Dávidot, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatóját a jelenlegi változó gazdasági helyzet kihívásairól és lehetőségeiről kérdeztük. Mindegyikből van bőven.
» A magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak melyek azok a területei, ahol a legnagyobb támogatásra, invesztícióra van jelenleg szükség?
Egyértelműen a tudás. Ez olyan terület, amelynek minden más beruházást, befektetést meg kell előznie, de legalábbis párhuzamosan jelen kell lennie. És nem feltétlenül csak az egyetemi, szakközépiskolai képzésekre gondolok, hanem a gyakorlati tudásra. Az agrár- és élelmiszeripari üzemek vezetőinek is nagyobb számban kellene elsajátítaniuk azt a szemléletet, hogy tanuljunk a nálunk jobbaktól, adaptáljunk és alkalmazzunk jó gyakorlatokat a munkánkban.
Ha szigorúan azokat a területeket nézzük, amelyeken lemaradásunk van, és gyors lépésekkel jó eredményeket tudnánk elérni, akkor a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is az energiahatékonysági beruházásokat emelném ki. Természetesen vannak kiválóan működő és a régió élvonalába tartozó üzemeink, viszont a kis- és a közepes üzemek nagy része – jellemzően a soktízéves épületek, üzemek – rendkívül energiapazarlók. E beruházások pedig nagyon gyorsan megtérülhetnek egy olyan gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani.
» Érdemes az agráriumba fektetni 2023-ban?
Az előzőekben említett jó gyakorlatok egyikének adaptálása lenne például az, ha határozott döntést hozva kijelölnénk négy-öt fókuszterületet, stratégiai termékpályát, amelyeken az élvonalba kerülhetünk a régióban. Meg kell teremteni például annak a lehetőségét, hogy a 4–4,5 millió hektár szántóterületről lekerülő gabona csomagolva kerüljön exportra, ne pedig uszályon.
Ezek a fejlesztések természetesen nem egyéves időtávra szólnak, hosszú távú programokat kell indítani. Jó lehetőség erre a most kezdődő, megemelt nemzeti társfinanszírozású Vidékfejlesztési Program, amelynek keretében eddig nem látott nagyságrendű összeget tud fejlesztésekre fordítani a magyar agrárium és élelmiszeripar. Persze már most is vannak sikeres alágazatok, például a baromfi-integrációink európai szinten versenyképesek, ezek építésében továbbra is érdemes gondolkodni.
Amire viszont valóban nagy hangsúlyt kell fektetni, az az, hogy a Magyarországon megtermelt gabona zömét belföldön, magas hozzáadott értékkel dolgozzák fel. Mert ez az értékteremtés alapja.
» A vállalkozások idén már fellélegezhetnek, vagy a 2023-as év lesz csak igazán nehéz?
Igaz, hogy a mostani állapotok és árviszonyok szerint a költségtervezésben jobb helyzetben vannak, de véleményem szerint az olcsó energia korszaka véget ért. Lehet, hogy a tavalyinál valamivel olcsóbban lehet majd beszerezni az energiahordozókat, de emlékezzünk csak vissza arra, hogy két évvel ezelőtt feleennyibe kerültek. Mindemellett a magyar munkaerőpiac folyamatosan feszes, vagyis kevés a munkaerő. Vidéken például rendkívül nehéz munkavállalókat találni az élelmiszeripari üzemekbe.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a hosszú távú trendet sem, hogy jelentősen bővülnek az ipar más szakágazatainak kapacitásai is, így erős verseny lesz a munkaerőért. Szerencsére az élelmiszeripar előtt továbbra is ott áll a robotizáció lehetősége. Fontos, hogy nem azt jelenti, hogy az adott vállalat leépíti a munkavállalói állományát, hanem bizonyos tevékenységek automatizálásával, robotizációjával megteremti annak lehetőségét, hogy át tudja csoportosítani a meglévő munkaerőt más, komplexebb feladatokra.
» A tavalyi világgazdasági helyzet tükrében mire számíthat idén a hazai élelmiszeripar?
Amivel idén, de legalábbis az év első felében minden bizonnyal szembesülni fog az élelmiszeripar, az az egyre erősödő keresletcsökkenés. Éves átlagban 2022-ben az élelmiszerek fogyasztói ára csaknem 30 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Ezt a bérek általánosan még nem követték le, tehát tavaly év végére valószínűleg vékonyabb lett az emberek pénztárcája.
A mezőgazdasági termékek termelői ára pedig egy amúgy is magas 2021-es bázishoz képest nőtt további 45 százalékkal, az élelmiszeripar termelői árindexe 135 százalék körüli értéket mutat. Ugyanakkor – bár az élelmiszeriparra vonatkozóan nincsenek részletes adatok – egyes kimutatások szerint a vállalati profitráták eddig nem látott magasságba emelkedtek. Tehát elméletben jó likviditástartalékkal vághattak neki 2023-nak, így általánosságban véve elvileg van tartalék a nehezebb időszak átvészelésére.
» Egy január végi nyilatkozatában optimistán fogalmazott, miszerint ebben az évben enyhülhet az infláció és az élelmiszerdrágulás. Mikorra és minek a hatására érhet véget – vagy legalábbis enyhülhet – a drágulási hullám?
Fogyasztói szempontból mindenképpen jó hír, hogy mérséklődött a mezőgazdasági nyersanyagok, alapanyagok ára, az azonban legalább négy-öt hónap, mire ezek a hatások a boltok polcain lévő termékek árában is érezhetővé válnak.
Jó, ha tudjuk viszont, hogy az élelmiszer rövid távon, reálértéken nem lesz drasztikusan olcsóbb, a drágulás fog megállni. A termelésben fontos szerepet játszó gáz és valamelyest más energiahordozók ára ugyan jelentősen csökkent, a minimálbér azonban idén is emelkedett, ezt pedig az élelmiszeripari gyártóknak is ki kell fizetniük.
» Az élelmiszer-árstop várható májusi kivezetése milyen hatással lesz a kereskedelemre? Mi várható?
Elsősorban az, hogy jócskán visszaesik a hatósági ár alá vont termékek iránti kereslet. Tegyük hozzá azonban, hogy e termékeket rendkívüli mennyiségben értékesítették 2022-ben. A 2,8 százalékos UHT tejből például majdnem kétszer annyit, hozzávetőleg 115 millió dobozt vettünk, mint más években.
Bizonyos termékek piaci ára jelenleg olyan szinten van vagy lenne, amit sokan valószínűleg már nem tudnának, illetve akarnának megfizetni. A csirkemell kilogrammonként 2500–2600 forint körüli áron sajnos minden bizonnyal nehezebben lesz megfizethető az alacsonyabb jövedelműek számára.
» Mennyire fontos élelmiszergazdasági szinten a térség országainak összefogása?
Globális szinten nézve az Egyesült Államokban 157 millió, Indiában 155 millió, Kínában és Oroszországban egyaránt hozzávetőleg 120 millió hektár szántóterület van. Az Európai Unió országaiban összesen nem éri el a 100 millió hektárt.
Magyarországnak a szűken vett régiónkban elsősorban az önellátást kell biztosítania, és ahol lehetőséget találunk az exportpiacokon, minőségi termékekkel domináns helyet kivívni. Viszont amíg hazai viszonylatban nincs megfelelő szövetkezési hajlandóság a gazdák között, addig ne számítsunk arra, hogy régiós szinten meg tud valósulni az összefogás.
» Növekedhet az export-import jelentősége? Ez befolyásolhatja a hazai önellátottság elérését, megtartását?
A világ változik, nekünk alkalmazkodni kell ehhez. Látjuk, hogy milyen helyzetet teremtett az európai folyosó megnyitása az ukrán gabona számára, és látjuk azt is, hogy Kína hektikusan változó importigénye miként mozgatja meg a piacokat. Ezekre régiós és hazai szinten is tudni kell reagálni.
Egy azonban biztos: az alapvető élelmiszerekből biztosított a hazai önellátottság, ez mindig is így volt. Fejlődést kell viszont elérni abban, hogy az alapvető élelmiszereken túl minden kulcstermékpályán száz százalék körüli önellátottsági szintet érjünk el.
» Az elmúlt fél évben rendkívüli mértékben romlottak a külső forrás bevonásának kondíciói. Mit tanácsol azok számára, akik ilyen úton kívánják finanszírozni a beruházásaikat, miben bízhatnak?
Szelektíven, de használhatók kamattámogatott konstrukciók a beruházások megvalósításához. Rendkívül fontos viszont, hogy számoljunk. Magas energiaárak mellett egy energetikai beruházás, amellyel jelentős költségcsökkenés érhető el, nagyon gyorsan megtérül, akár kétszámjegyű kamatok mellett is.
A javaslatom tehát az a vállalkozások számára, hogy körültekintően, megfontoltan vágjanak bele mindenbe, és már a tervezés során vonják be a finanszírozókat a folyamatba. Így ugyanis első kézből kaphatnak információkat és tanácsot arra vonatkozóan, hogy érdemes-e megvalósítani az adott projektet a jelenlegi környezetben, és ha igen, milyen feltételekkel.
» A folyamatos forintárfolyam-ingadozás minden vállalkozást kihívás elé állít. A gazdasági környezet ezen bizonytalansága most már állandósulni látszik?
2020 óta megtanulhattuk, hogy egyetlen dolog állandó, és ez a változás. Előfordul, hogy kedvező hatása van a forint árfolyamingadozásának, és van, amikor nem. A stabil árfolyamszint elsősorban a stabil gazdasági környezetet vetíti előre, a piacok azt árazzák. És ebben most látszik érdemi pozitív elmozdulás.
» Ha visszaforgathatnánk az időt, és újra pályaválasztás előtt állna, ismét erre a pályára lépne?
Igen, erre. Az agrárium egyszerre képviseli a haladást és hagyományainkat. Életforma, amelyet gyerekkorom óta én is közelről ismerek, és amely megalapozta az agrárfinanszírozáshoz szükséges látásmódomat. Az elmúlt években egyre többen ismerték fel ennek az ágazatnak a jelentőségét, kollégáimmal mi is sokat teszünk ezért. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez, nemcsak a kor, hanem a jövő kihívásaihoz is. Ez ösztönöz, ugyanakkor nagy felelősséggel is jár, amihez bizalomra van szükség – munkatársaim, ügyfeleink, partnereink részéről. Hosszú távú kapcsolatokat építünk. Kollégáimmal mindennap azért dolgozunk, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a világ élmezőnyébe tartozzon. Ezért is hoztunk létre önálló agrár- és élelmiszeripari üzletágat. Hiszem, hogy jó úton járunk.
(TERMÉKMIX 2023. februári szám)
aktuális lapszám elérhető ITT:
