A koronavírus-járvány miatt számos olyan étkezési és fogyasztói szokás került előtérbe, amely megerősítette a vásárlói, táplálkozási és egészségtudatosságot. Interjú Antal Emese dietetikus szociológussal, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjével.

» Az elhúzódó járványhelyzet a szokottnál jobban felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozásra, megfelelő vitaminok, étrendkiegészítők megvételére és fogyasztására. Melyek a legfontosabb vitaminok, melyeket érdemes mindenkinek szedni?
Lényeges hangsúlyozni, hogy egészséges egyénnek kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás mellett tavasztól őszig nem szükséges az étrendi vitaminkiegészítés. A D-vitamint ősztől tavaszig ajánlott szedni, ami a jelenlegi járványidőszakban is kiemelten fontos. Olyan összefüggéseket állapítottak meg a D-vitamin ellátottság és a Covid–19-fertőzés között, hogy gyakrabban kerültek súlyosabb állapotba azok, akiknek alacsonyabb volt a D-vitamin szintjük. Komoly D-vitaminhiányosság figyelhető meg több túlsúlyos, elhízott embernél is.
A C-vitamint mindig megemlítjük, hiszen előmozdítja a kollagén szintézisét, védi a sejtek membránját a szabad gyökök okozta károsodástól. Azonban a túlfogyasztás sem jó, mert akkor a vitamin nem antioxidánsként működik, hanem pont ellenkezőleg, prooxidánsként. Mindig azt ajánlom, hogy az arany középutat kell megtalálni, és nem szabad egy vitaminból sem túl sokat, sem túl keveset szedni. Megemlíteném még a cinket, ami számos enzim összetevője. Funkciója ezért széleskörű: részt vesz az immunsejtek differenciálódásában, több úton gátolja a gyulladásos folyamatokat. A szelén lényeges antioxidáns. Megfigyelték, hogy a megfelelő szelénellátottság elősegíti a gyorsabb gyógyulást. Amire még felhívnám a figyelmet többek között az a megfelelő folyadékfogyasztás fontossága.

» Mennyire egészségtudatosak a magyarok?
Egyre inkább azok vagyunk. Ez volt a jó hír. A rossz hír az, hogy sajnos a tévhiteket azok osztják, akik egészségtudatosnak vallják magukat. Van egy olyan nagy nyilvánosságot magának követelő csoport, akik szélsőséges étrendeket követnek. Maga az egészségtudatosság fogalma nagyon tág. Van, aki azt érti alatta, hogy sok zöldséget-gyümölcsöt eszik, más adalékmentesen táplálkozik.
2017-ben készítettünk egy reprezentatív vizsgálatot, ami szerint a lakosság 18%-a (főként 15–69 éves nő, felsőfokú végzettségű, vidéki értelmiségi) azt vallotta, hogy odafigyel az ­étrendjére és tudatosan keresi az egészséges ételeket. Azonban azt hozzá kell tennem, hogy ez a réteg mindenféle diétát, egészséges étrendet kipróbál, egészségesnek vallja magát, de általában túlsúlyos. Van egy nagyobb réteg, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mit és milyen minőségű ételt eszik. 15% pedig azt mondja, hogy bár rossz a táplálkozása, szívesen enne egészségesen és tudatosan, azonban nincs ereje változtatni az életmódján. És persze vannak a hedonisták (a lakosság negyede), akik jókat esznek-isznak, nem foglalkoznak az egészségükkel. Ez utóbbi réteget az étel finomságának hangsúlyozásával lehet esetleg megfogni.

» A járvány alatt mennyiben változtattak fogyasztási és vásárlási szokásaikon a magyarok?
A NÉBIH, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform végzett egy reprezentatív kutatást 2020 májusában. Ott láttuk, hogy a járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói és vásárlási szokásokat, és így valószínűleg az élelmiszer-fogyasztások is kedvezőnek mondhatók a táplálkozástudomány szempontjából. Viszont több zöldség és gyümölcs, tejtermék és szárazhüvelyes, ugyanakkor kevesebb nassolnivaló, cukor, energiaital, alkohol szerepelt az étrendünkben a veszélyhelyzet alatt, ami az otthon töltött idő miatt is lehet, hiszen többet és többször főztek otthon a háztartások.
Szakály Zoltán és munkatársai elemezték az élelmiszer-­vásárlási szokásokat is.* A járvány alatti elmúlt egy évben több gyümölcsöt, tésztafélét, fagyasztott árut, tojást vásároltak az emberek. Jelentős növekedést mutattak például a tartós élelmiszerek, illetve a sütéshez-főzéshez szükséges alapanyagok, pl. konzervek (27%), burgonya (22,2%), tej- és tejtermékek (22,7%), rizs (24,3%), baromfihús (20,7%), száraz hüvelyesek (18%).
Amiből kevesebbet vásároltak azok az impulzív és nagy kényelmi termékek, pl. a gyorséttermi ételek (32%), sós nassolni­valók (26%), gyümölcslevek (19,1%), energaitalok (18,5%) és az alkoholos italok (24,7%).
A fogyasztók szívesebben választották a hazai termékeket, felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, ami kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek. E szerint a magyar élelmiszerkoncepció észlelése pozitív, azaz vásárlás során a magyarok szívesen választják a hazai termékeket.
Mindeközben noha a karantén drasztikusan nem változtatta meg a fogyasztói szokásokat, a boltlátogatási gyakoriság csökkent, nőtt a heti egyszeri és a soha nem vásárlók aránya, ami várhatóan hatással lesz a későbbi időszakokra is.

» Jellemzően mikor vásárolnak vitaminokat a magyarok?
A kutatásunkból** kiderül, hogy az étrendkiegészítők népszerűsége töretlen maradt. Például a járvány belobbanása óta több étrendkiegészítőt szedett a válaszadók majdnem egyharmada. Ez arra utal, hogy ezek az emberek a vitaminoktól is remélik, hogy egészségesek maradnak.
Az étrendkiegészítők szerepéből adódik, hogy nem helyettesíthetik az egészséges táplálkozást. Az a fontos, hogy az étrend változatos legyen. Tartalmazzon gyümölcsöt, zöldséget, teljeskiőrlésű gabonát, húsokat, tejet és tejterméket, valamint tojást. Ráadásul minden esetben a változatosságon és a mennyiségen van a hangsúly. Ez a tudatos táplálkozás alapja is. Maga a tudatosság nem azt jelenti, hogy aszkéta életmódot folytatunk, hanem jól megtervezett életvitelt kell, vagy kellene folytatni.

» A járvány alatt milyen fogyasztói trendek lettek ­jellemzőek a fogyasztók körében?
Érdekes, mert például néhány nagyon felkapott étkezési trend iránti érdeklődés kicsit lecsendesedett, visszaszorult vagy állandósult. A glutén- és/vagy laktózmentes étrend sokkal inkább a mindennapok része már, mint egyfajta életmód. A járvány hatására megerősödött a természetesség, élménygazdagság, fenntarthatóság és a személyre szabottság – ezek azok a hívószavak, amelyek ma divatosabbak.
A Mintel 2021-es Global Food and Drink Trends felmérése szerint a világjárvány arra késztette a fogyasztókat, hogy ráébredjenek a jólét létfontosságára. A mentális és érzelmi egészségre fordított már amúgy is megerősödött figyelmet a pandémia és annak jövőbeli hatása megsokszorozta. Elképzelhetőnek látom, hogy az elkövetkező években a fogyasztók érdeklődése tovább fog nőni azon kényelmi termékek és szolgáltatások irányába, amelyek egyaránt mentális és érzelmi egészségi előnyöket kínálnak.

» Vagyis tisztán érzelmi alapú lehet a fogyasztás?
A Mintel felméréséből kiderül, hogy a funkcionális készítmények és a minél több érzékszervre ható, esetleg érzelmeket kiváltó termékek segítenek az étel- és italmárkáknak nagyobb részesedést elérni azok körében, akik nemcsak testi, hanem szellemi és lelki táplálékra is vágynak az étrendjük kapcsán. Az innovatív étel- és italkészítmények segítségével az emberek megtanulhatják, hogy a megfelelő ételvásárlás, étrendkialakítás hogyan befolyásolhatja a mentális és érzelmi egészséget.
A kedvelt, megszokott márkák iránti fogyasztói hűség csökkent a járvány első évében, a tartósság fontossága azonban növekedett. Mindeközben a magyar termékek iránti elköteleződés erősödött, ez a bezárkózás, bizalom kérdése is.

» Mennyire fontos, befolyásoló a márka, illetve a gyártó cég neve a termékválasztás során? 
Úgy gondolom, hogy egyre fontosabb. Az látható, hogy a felelős gyártók gyorsan reagálnak a fogyasztói igényekre, legyen szó valamilyen egészségügyi kérdésről (pl. glutén- vagy laktózmenetesség, szójaérzékenység, cukor- és sótartalom csökkentése), a cégek változtatnak a termékösszeállításon, figyelik a táplálkozástudományi kutatások eredményeit. Ez egy erős trend.

» Milyen újdonságokat találni a piacon?
Kapásból például a kenyereket említeném. A megszokott fehérkenyér helyett ma már a szénhidrátcsökkentett és fehérjében kicsit gazdagabb terméktől kezdve, vitaminokkal dúsított, magvas, magas rosttartalmú kenyerekig minden előfordul a boltokban. De az adagok is változatosabbak lettek. Egyre több fajtából van már nemcsak kisebb kiszerelés, de egyadagos kínálat is. Ezt is nagyon hasznosnak látom, hiszen egy adott adagnál nem lehet többet enni. Újdonságként éljük meg a divatos gabonafélék, vagy álgabonák előtérbe helyezését. De mondhatom a hús- és tejhelyettesítő ételeket, növényi italokat is, amelyek szerepe szerintem felértékelődött az elmúlt hónapokban.

» A vegán étrend mennyire terjedt el hazánkban?
Egyre többen fordulnak a tisztán növényi alapanyagokból készült élelmiszerek felé. Ennek több oka is lehet, köztük kiemelhető a természet- és állatvédelem, az egészségtudatosság, de akár a betegségmegelőzés szempontja is. Fontos megemlítenem, hogy az egészséges táplálkozásban 20%-ban szerepelnek az állati eredetű termékek, viszont ezeket az ételeket nem olyan egyszerű kiváltani vagy helyettesíteni.

» A piac résztvevői számára ez egyfajta kihívás lehet.
Igen, ez látszik az élelmiszerpiacon. Minden gyártócég és kereskedelmi hálózat arra törekszik, hogy minél több információval lássa el a vásárlókat. Van, aki könyvet ad nekik, más akadémiát, életmódprogramot indít, megint más oktatási anyagokkal támogat, vagy ismert chefekkel együtt segít sütni-főzni. Nemcsak a termékekre szeretnék rábeszélni a vevőket, hanem plusz információkkal, egészséggel kapcsolatos tanácsokkal látják el őket különböző módokon, amelyeket én dietetikusként nagyon hasznosnak találok.

» Van-e fogyasztói igény az élelmiszerekkel kapcsolatos információkra?
Azt mondanám, hogy nagyobb az igény rájuk, mint korábban. Éppen a tudatosabb életvezetésből adódóan még több, még könnyebben értelmezhető információt szeretnének a vásárlók. Jó példa, hogy néhány éve vált még csak kötelezővé a részletes tápértékjelölés, de máris azon dolgozunk, hogy a csomagolások legjobban látható részén, a frontoldalon is megjelenjenek ezek, méghozzá könnyen értelmezhető formában, akár színkódokkal jelölve. A jövő útja egyértelműen az, ha a vásárlók mindent mérlegelni tudnak döntésük meghozatalakor – az életmódjuk érdekében.

* A magyar lakosság életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek, TÉT Platform, Budapest 2017
** A magyar lakosság életmódja: táplálkozás, testmozgás és lélek, TÉT Platform, Budapest 2021

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. áprilisi szám)

BELELAPOZOK