Átlagosan közel 20 kilogramm péksüteményt fogyaszt évente minden egyes magyar. Ez a szám megduplázódott az elmúlt 5 évben, miközben a kenyérfogyasztás jelentős csökkenést mutat. Jellemző trend a különféle „mentes” és reform termékek piacának évi kétszámjegyű bővülése, valamint a koronavírus-járvány miatt a fogyasztói szokások átalakulása is – derül ki a Pek-Snack elemzéséből.
A péksütemények fogyasztása dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években. 2014 és 2019 között, vagyis mindössze 5 év alatt szinte megduplázódott: minden egyes magyar 10,4 kilogramm helyett immár 19,9 kilogrammot fogyaszt évente.
„Egy átlagos gyermekes háztartás a KSH adatai szerint 18,5 kilogramm péksüteményt fogyaszt el egy esztendő alatt. Ezzel párhuzamosan a korábbiakhoz képest jóval kevesebb kenyér fogy: évi 38,5 kilogramm helyett már csak 28,3. A legtöbb kenyeret és péksüteményt az egyedülálló férfiak fogyasztják: 62, illetve 40,8 kilogrammot évente. Náluk is hasonlóan jellemző a kenyér térvesztése a péksüteményekkel szemben” – mutat rá a jellemző trendekre Antal Csaba, a Pek-Snack Kft. ügyvezető igazgatója. A cég Magyarország és Közép-Európa egyik meghatározó látványpékség-hálózata, termékei országszerte több mint 1800 partnernél és több kiskereskedelmi láncban is kaphatók, valamint elérhetők Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában is.
Jelentős trend a különféle „mentes” és reform termékek piacainak bővülése is: a gluténmentes termékek vásárlása évi 14 százalékkal, a laktózmentes termékeké 9 százalékkal, a növényi alapú áruké pedig 10 százalékkal növekszik.
Általánosan jellemző a nagyobb piaci szereplők helyzetére, hogy árbevételük a 2020-as évhez képest emelkedést mutat, viszont a Covid előtti, 19-es szintet még nem érte el. A Pek-Snack tapasztalatai szerint a pékárukat értékesítő partnereik nagy részének megváltozott a piaci helyzete a koronavírus-járvány miatt kialakult új szokások miatt.
Mivel a péksütemények inpulz termékek és elsősorban útközben vagy helyben fogyasztják őket, a megváltozott életritmus – nem járunk dolgozni, nem megyünk iskolába – jelentős hatással van az ilyen szolgáltatásokra szakosodott üzletekre. A járvány következménye az is, hogy a szakboltok súlya a vásárlásban lecsökkent és inkább az élelmiszerboltokban szerzik be a vásárlók a péktermékeket.
Antal Csaba hozzáteszi: a magyar és a nemzetközi piacon azok a gyártók érvényesülhetnek hosszútávon, amelyek folyamatosan fejlesztenek. A Pek-Snack ezért idén több mint 1,1 milliárd forint értékű beruházást valósított meg igali üzemében. Új, automatizált gyártósorának és kelesztő-sokkoló egységének köszönhetően a cég több mint 40 százalékkal növelte kapacitásait és a versenyképesség-javító fejlesztéseknek köszönhetően új közép-európai piacokon is megjelenik, mégpedig Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában.
