Raskó György agrárközgazdász szerint a magyar vásárlók biztosra vehetik azt, hogy a hazai élelmiszerárak gyakorlatilag utolérték a nyugat-európai árszintet, emiatt azonban nem várható komolyabb árcsökkenés a jövőben.
Raskó György agrárközgazdász az Agrárszektornak adott interjúban kifejtette, hogy jelenleg kettős folyamat figyelhető meg Magyarországon az élelmiszeráraknál: a kötelező akciózásoknál egyértelmű, hogy ha egy hálózatra vonatkozik az intézkedés hatálya, akkor ott van árcsökkenés. Azoknál a boltoknál azonban, amelyeknél nem volt kötelező bevezetni ezt, ott komoly emelkedés történt. A szakember megjegyezte, hogy ugyanakkor a liszt, a cukor, az étolaj mellett a sertéscomb és a csirkemell ára is jelentős mértékben nőtt.
„Az a probléma, hogy a piacot rendkívüli mértékben megzavarja a kötelező akciózás, vagyis az, hogy mennyiféle termékre van előírva, illetve, hogy az egyes áruházláncok mely termékekre alkalmazzák. Emiatt azonban nehezen lehet az infláció irányát kimutatni” – magyarázta Raskó György.
Az agrárközgazdász hozzátette, hogy szeptemberre körülbelül minden áruházláncnak meglesz a rutinja arra vonatkozólag, hogy milyen taktikát alkalmazzon a kötelező akciózás terén, és ekkor kezd majd el körvonalazódni az élelmiszerinfláció iránya. Raskó György arra számít, hogy a korábban ársapkás termékeknél a rendes piaci ár csak szeptemberben vagy októberben jelenik meg, és hogy ezeknél biztosan nem lesz árcsökkenés.
Raskó György kijelentette, hogy mivel a hazai, drága alapanyagokból készült élelmiszertermékek lassan kifogynak a boltokból, és a nemzetközi tőzsdékre jelzett nyersanyagokra általánosan jellemző a csökkenés, ez meg fog jelenni a hazai felvásárlási árakban. A búzát, kukoricát, napraforgót olcsóbban fogják venni, és ez előbb-utóbb be fog szivárogni az élelmiszerárakba is.
„Azért nehéz ezt egyértelműen megjósolni, mert az egyéb költségösszetevők - mint például az energia, a munkabér vagy épp a csomagolóanyag - többe kerülnek. Az EPR kapcsán az élelmiszergyártóknak extra kiadásai keletkeztek, amelyek mind az élelmiszerek árát fogják növelni” – közölte Raskó György.
Példaként elmondta, hogy a kenyér árában a búza 20%-nál is kevesebb részaránnyal bír, de ha a búza ára jelentősen csökken, és a liszt ára is csökken, attól még előfordulhat, hogy a többi költségtényező olyan mértékben emelkedik, hogy az végső soron komolyabb áremelkedést fog eredményezni. Ráadásul egyre kevesebb olyan prémium kategóriás terméket vásárolnak a magyarok.
Raskó György megállapította, hogy az élelmiszerek többé biztosan nem lesznek kaphatóak a korábban megszokott árakon a boltokban, az olcsó élelmiszerek korszaka véget ért. Az agrárközgazdász szerint a koronavírus-világjárvány utáni időszakban egy olyan áremelkedés történt Európában és Magyarországon, hogy azoknál az árszinteknél, ahová felkúsztak az élelmiszerek, kizárt a visszarendeződés.
Megjegyezte, hogy Magyarországon 2 év alatt megközelítőleg 50%-kal emelkedtek az élelmiszerárak, vagyis a magyar árak utolérték, bizonyos esetben meg is haladták az európai élelmiszerárakat.
