A februári 1,4 százalékos mélypont után márciusban 1,8 százalékra emelkedett az infláció.
A vendéglátás nélküli élelmiszer árindex még mindig bőven a negatív tartományban mozog (-3,2 százalék), vagyis az árak az egy évvel ezelőttihez képest csökkentek. A februári kiskereskedelmi adatok (3,8 százalék év/év) azt mutatják, hogy a lakossági fogyasztás a kedvező feltételek és a választások előtti juttatások (adókedvezmények, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz, stb.) ellenére sem tud lépést tartani a reálkereset növekedési ütemével.
Bár a teljes fogyasztói bizalmi index kismértékben emelkedő trendet mutat, a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése még mindig a bizonytalanságot tükrözi vissza. Az iráni válsággal kapcsolatos hírek, az üzemanyagár emelkedése és a forint gyengülése önmagában is tovább hűti a lakossági várakozásokat.
„A nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi láncok a kiélezett piaci versenyben mindent megtesznek azért, hogy alacsonyan tartsák az árakat” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kereskedők mozgásterét csökkenti, hogy az árréskorlátozás csak felületi és rövid távú kezelésre alkalmas, mert nem veszi figyelembe a beszállítók felől érkező áremelési törekvéseket, a piaci környezet adottságait, az ellátási lánc szinten fennálló hatékonysági problémákat, valamint a választás előtt kiáramló jövedelmek kereslet- és árnövelő hatását. Az OKSZ az elmúlt egy évben következetesen hangsúlyozta, hogy az árrésstop alkalmatlan az áremelkedés kezelésére, erre csak az egészséges verseny képes.
Az áradatok összehasonlítását nehezíti, hogy az árrésstop hatása a következő adatközléskor teljes mértékben kikerül a 12 havi fogyasztói árindex viszonyítási alapjából (bázishatás), ami miatt az élelmiszer árindex akkor is növekedést mutat majd, ha áprilisban az árak nem változnak a márciusihoz képest.
