Többszörös haszon a zöldségeken az élelmiszerláncoknál?

Megrendszabályozná a nagykereskedőket és az élelmiszerláncok beszerzőit a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) – írja a Délmagyarország című lap. Az érdekvédelmi szervezet azt figyelte meg, hogy „szemtelenül hatalmas” haszonnal, 3–4-szeres áron adják el az áruházakban azt, amit a termelőktől mélyen leszorított árakon vettek meg.

Egy kiló paradicsomot és paprikát például ma 50–60 forintért vesznek át, miközben 200 forint alatt kevés helyen kapható kilója. A terméktanács szabályozást sürget. Ilyen helyzet még egyik évben sem volt – nyilatkozta a lapnak Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke. A termelők paprikából, paradicsomból a tavalyi ár felét kapják meg. Ugyanakkor ezt nem vesszük észre, ha bemegyünk egy áruházba. Egy kiló paradicsomot és paprikát ma 50–60 forintért vesznek át, miközben a pultokon 200 forint alatti árat csak kevés helyen látunk.
A lecsó minőségű paprikáért 18–22 forintot fizetnek kilogrammonként. Jó példa erre a helyzetre, hogy az első osztályú étkezési paprika felvásárlási ára is 60 forint kilogrammonként, annyi, mint a kevésbé munkaigényes kukoricáé. Puskás Ferenc zákányszéki termelőtől az őszi almát 80–90 forintért vitték el – az üzletekben 250–260-ért látta viszont. A burgonyájáért 25 forintot adtak kilónként, az áruházakban a legrosszabb, akciós krumpli 70 forintba kerül.
A nyár elejei német hasmenésjárvány okozta veszteséget, árbevétel-kiesést a kiskereskedelmi áruházláncok így hozzák vissza – állítja Mártonffy Béla. Szerinte a magasabb haszonkulcs miatt milliárdos nagyságrendű extraprofit keletkezhetett a kereskedőknél. A terméktanács szakmaközi egyeztetéseket kezdeményez, mivel úgy látják, hogy a beszállítók kiszolgáltatottak. Ha ugyanis a beszállító valamit kifogásol, akkor a multi „kilistázza", az elkövetkezőkben nem vásárol tőle. Mindkét félnek a teljes adatbázisára szükség van ahhoz, hogy megállapítsuk, egy ár mennyire szakadt el a valóságtól – mondta Mártonffy.
Arra a kérdésre, biztos-e a terméktanács abban, hogy a kereskedelem nyomja meg az árakat, és nem a felvásárló, a következő választ kaptuk: az biztos, hogy minél több kézen fordul meg egy termék egy logisztikai láncban, annál magasabb lesz az ára, mert mindenki rátesz egy keveset. De a magyar termelő általában a tészeknek adja az áruját, amelyek csak a költségeikkel terhelik meg az eredeti felvásárlási árakat.
A zöldség-gyümölcs terméktanács arra készül, hogy javaslatukra a kormány ősszel olyan rendeleteket hoz, amely a termelők érdekeit jobban védi. Például meghatároznák, hogy az áruházláncok mennyivel adhatnák drágábban az uborkát vagy a krumplit, mint amennyiért vették a termelőktől.
A szegedi Mars téri piacon a friss zöldségért alig magasabb áron adták, mint amennyiért a felvásárlók megveszik: a paprikánál és a paradicsomnál például barátságosnak mondható 80–100 forintos táblákat láttak a lap tudósítói.
Egyébként az Európai Unióban nincs olyan törvény, amelyik szabályozná, mekkora lehet a kereskedők árrése. De Franciaországban például létezik egy olyan, átvételre ajánlott szabályozás, amely meghatározza, a termelői ár hány százalékát lehet fogyasztói árrésként alkalmazni. Itthon, a szakmában általában 50 százalék az elfogadott árrés – írja a lap.

2011.09.08 - Termékmix