Alaposan megbolygatja a pandémia a világ kávépiacát is. Attól kezdve, hogy tavasszal a vendéglátóhelyek bezártak, az otthoni kávézás került előtérbe, de mégsem annyira, hogy ellensúlyozni tudja a vendéglátó-szektor kiesését. 

Ezzel magyarázható, hogy az eddig együtt mozgó arabica és a robusta piaci ára is szétvált. Míg a vendéglátásban kedveltebb arabicára csökkent a kereslet, addig a robusta exportja meg­növekedett.

CSÖKKENŐ ADATOK
Az ICO (Nemzetközi Kávészervezet) honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint a 2019/20-as kávéévben a kávé exportja 4,9%-kal, 126,9 millió zsákra csökkent, míg ezeknek a szállítmányoknak az értéke 3,6%-kal, 17,87 milliárd dollárra redukálódott a tavalyi kávéévhez képest.
A világ kávéfogyasztása hasonló tendenciát mutat, a friss becslések szerint 0,9%-kal csökken, mivel a járvány továbbra is nyomást gyakorol a világgazdaságra és nagy mértékben korlátozza a házon kívüli kávéfogyasztást. Ennek eredményeként pedig a 2019/2020-as kávéév 1,24 millió zsák többlettel zárul. Mivel a tavalyi év is többletet eredményezett, ez korlátot szab az árak visszarendeződésének, ami így a 2007–2018 közötti hosszú távú átlag (fontonként 1,35 dollár) alatt marad.
A világ kávétermelését a 2019/20-as évben 169,34 millió zsákra becsülték, ami 2,2%-kal kevesebb a tavalyi évhez képest. Ezen belül is az arabica termelése 5%-kal, 95,99 millió zsákra csökkent, míg robusta kávéé 1,9%-kal, 73,36 millió zsákra nőtt.
Brazília, a világ legnagyobb kávéexportőre a 2019/2020-as kávé­évben 6,8%-kal kevesebb kávét exportált, mint egy évvel ezelőtt, de az exportmennyiségben őt követő Vietnam (-7%) és Kolumbia (-5,9%) adatai is hasonló tendenciákat mutatnak. A kávé túlnyomó részét továbbra is zöld kávé formájában exportálják, ami a 2019 és 2020 júniusa között szállított összes kávé 90,4%-át ­teszi ki. Az oldható (instant) kávé szállítmányai a teljes mennyiség 9,1%-át tették ki ebben az időszakban, míg az exportált pörkölt kávémennyiség csupán a teljes export 0,5%-a volt.

KIK ISSZÁK A LEGTÖBBET?

Hazánkat nem sorolhatjuk a világ nagy kávéfogyasztói közé az egy főre jutó 2-3 kg/év közötti kávéfogyasztásunkkal. A ­világ legtöbb kávéját fogyasztó nemzete az Amerikai Egyesült Államok, akik országos szinten átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak el naponta. Arányait tekintve viszont a finnek isszák a legtöbb kávét a világon. Közel 12 kilogrammot fogyasztanak el fejenként évente, ami lebontva 5 csészét tesz ki egy nap. A skandi­náv nemzetek valóban nagy kávéfogyasztók, utánuk a norvé­gok következnek az éves szinten fejenként 10 kg-os kávéfogyasztással.


BIZONYTALAN KILÁTÁSOK
Az ICO nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatása a Covid-19 kávéágazatra gyakorolt hatásait vizsgálta. A szervezet azon 16 tag­országa vett részt ebben a felmérésben, akik a világ kávétermelésének 85%-át adják, köztük Brazíliával, Vietnammal és Kolumbiával. Ezen országok mindegyike a Covid-19 hatására májusban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek súlyosan érintették a kávészektort. Egyrészt a munkaerőpiacra gyakorolt kedvezőtlen hatásával, de a logisztikai hálózatokat és az export infrastruktúrájának működését is megzavarta, ami szállítási késedelmekhez és megnövekedett kereskedelmi és tranzakciós költségekhez vezetett.
A válaszadó országok 70%-a arra számít, hogy a kávétermesztésből élő háztartások bevételei csökkenhetnek. Több mint a fele pedig azt várja, hogy nőni fognak a kávétermesztés ráfordítási költségei. Nemcsak az anyagbeszerzés és az ellátórendszer zavarainak köszönhetően, hanem a műtrágyák és növényvédő szerek árának növekedése miatt is, mivel néhány helyi valuta leértékelődött az USA dollárhoz képest. Bevétel tekintetében tehát a krízis leginkább a farmmunkásokra és az ültetvényesekre van hatással. A betakarítást és szállítmányozást illetően a válaszadók nagyobb része (38%-a) számít negatív hatásra, míg a feldolgozási területek már kevésbé tűnnek sérülékenynek.
A belföldi fogyasztások jelentősen nőttek az elmúlt évtizedekben. A ma előállított kávé kb.15%-a az exportáló országokban marad, ott fogy el. A Covid-19 hatása az exportáló országok ­fogyasztására hasonló az importáló országokéhoz: ugyanúgy eltolódás ­mutatkozik a helyszíni fogyasztástól az online eladás és a kiszállítás felé. A pandémia miatt a bizonytalan bevétellel és likvi­ditási problémával küzdő farmerek fenntarthatósági beruhá­zásai csökkenhetnek. A felmérés idején a válaszoló 16 ország ­közül mindössze egynek nem volt pénzügyi intézkedése a gazdaság megsegítésére, míg a többi országban ezek a rendelkezések közvetve vagy közvetlenül jótékony hatással vannak a kávészektorra is – derült ki a riportból.
Ahogy a világ elkezdi maga mögött hagyni a pan­dé­miát, várhatóan a fenntarthatóság lesz a legfontosabb szempont a közeljövőben a kávé­piacon. Az emberek tudni akarják honnan érkezik a kávé, mennyire etikai-, társadalom- és környezettudatosak a kávé­termesztésben érintett felek. A GlobalData friss felmérése szerint a fogyasztók 43%-a vallotta azt, hogy a fenti tényezők erősen be­folyásolják őket a termék vagy szolgáltatás választása esetén.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2020. novemberi szám)