Sebesta Péter, a Magyar Hűtő - és Konzervipari Szövetség elnöke ismertette a hűtő-, illetve a konzervipar helyzetét a Termékmixnek. Azt mondta, olyan mértékű költségváltozás történt az elmúlt hónapokban, amely nagyon komoly veszteségeket okozott mindkét ágazatnak.
Sebesta Péter elmondása szerint az idei gyümölcstermésnél egy kicsit szerencsésebben alakult a helyzet, mint az elmúlt években, amikor a gyümölcsöket rendkívül súlyos fagykárok érték. „Üveges meggyben jelentős európai kibocsátók vagyunk, ott jól sikerültek idén a felvásárlások és a feldolgozó ciklus. A zöldség már máshogy alakult. A két fő termékünknél, a zöldborsónál és a csemegekukoricánál nagyon komoly gondjaink voltak” – közölte.
A borsótermésben mind mennyiségben, mind minőségben súlyos károkat okozott, hogy egy nagyon hűvös tavasz után berobbant a tűzforró nyár. „Nem túl jó vagy közepes minőségű, és mintegy 20–25 százalékos kiesést produkáló termés van mögöttünk a borsóból. A kukoricából épp a napokban fejeződött be a feldolgozás, és ott is körülbelül 20 százalékos a kiesés” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz 1–2 év után áll a hazai feldolgozóipar. Ennek egyik oka, hogy a hazai hűtő- és konzervipar kibocsátásának 70–75 százalékát éppen a borsó és a kukorica adja. A tavasszal megindult nyitásoknak köszönhetően elkezdett magához térni a piac, de a károk nagyon súlyosak. „A mi kibocsátásunknak több, mint a fele exportra megy, a konzerv- és a hűtőipar esetében is. Vagyis exportfüggő ágazatokról van szó” – magyarázta.
Amikor egy adott ország leállította az üzleteit, az intézményeit, akkor az azokat kiszolgáló élelmiszerszektor is megállt. Az rendkívül súlyos károkat okozott a hűtő- és konzerviparban, amelynek egyébként nagyon erős pozíciói vannak a Horeca-szektorban.
Megváltoztak a vásárlási szokások
A fogyasztási mutatók még mindig elmaradnak 2019-hez képest. Nem kevesebbet eszünk, hanem máshogy, a két évvel ezelőtti számokhoz képest. A pandémia alatt a fogyasztás inkább a kiskereskedelmi szektorra irányult, ott pedig a vásárlók előtérbe helyezik a konzervvásárlást. Emiatt a konzerviparban kisebb volumenű a kiesés.
A nyitás óta megváltozott piaci környezetbe érkeztek az idei termények. Az igények mérsékeltebbek, a verseny jelentősebb, mert az európai leállás miatt készletek halmozódtak fel mindenhol. Egész nyáron nagyon erős értékesítési pressziót tapasztaltak az üzemek az új szerződések megkötésekor.
Az elmúlt két évben az innováció háttérbe szorult, mivel a pandémia a feldolgozókat arra kényszerítette, hogy csakis a mindennapi menetre figyeljenek. Arra koncentráltak, hogy ne veszítsék el a dolgozókat. Az ágazatfejlesztés célja egyébként évek óta a minél nagyobb automatizálás és hatékony munkaerő-kiváltás.
Hatalmasat nőttek a költségek
A szektort érintő gazdasági hatásokról elmondta, hogy az energiaárak robbanásszerű növekedése ért mindenkit váratlanul. Tapasztalatai szerint az ipari célra felhasználható villamos áram ára egy év alatt sok helyen megközelíti az 50%-os emelkedést. Ez rendkívül súlyos, hiszen a konzerv- és a hűtőipar is rendkívül energiaigényes ágazat.
Emellett súlyos árrobbanás történt a csomagolóanyagoknál is. Több, mint 20%-kal drágultak a legfőbb csomagolóanyagok, a fa raklapok ára pedig több, mint a duplájára nőtt az elmúlt 12 hónapban. „Anélkül pedig nincsen élet, nem lehet szállítani. Ez önmagában jelentős emelkedést hoz rövid időn belül egy több ezer raklapot felhasználó üzem költségeiben” – állapította meg.
Az idei áremelések csak tetézik azt az évek óta tartó folyamatot, miszerint a termelői nyersanyagárak az étkezési borsónál és a kukoricánál is meredeken nőnek. Emiatt a feldolgozóüzemek rá vannak kényszerítve, hogy minden évben újabb árakat fogadjanak el.
Ráadásul a munkaerőhiány folyamatosan jelen van. Erős a szezonális munkaerőigény, de nagyon nehezen sikerül dolgozót találniuk akár egy 12 fős műszakra is.
Magánemberként úgy véli, hogy a minimálbér 2022-re tervezett növelése üdvözlendő, de mindkét ágazatban – ha sok alacsonyan képzett embert alkalmaznak – a 200 ezer forintra emelése 15-20 százalékos növekedést jelent a munkáltatóknak.
Összegzése alapján a váratlan és szokatlan áremelkedések válsághelyzetet teremtettek a hűtő- és konzerviparban. Úgy látja, hogy a költség- és árbevétel egyensúlya megbicsaklott, amit vagy áremeléssel lehet visszabillenteni, vagy azzal, ha a költségek visszarendeződnek. Enélkül Sebesta Péter szerint hosszú távon bezárásokkal kell számolni.
(TERMÉKMIX magazin – 2021. novemberi szám)