Sebesta Péter, a Magyar Hűtő - és Konzervipari Szövetség elnöke ismertette a hűtő-, illetve a konzervipar helyzetét a Termékmixnek. Azt mondta, olyan mértékű költségváltozás történt az elmúlt hónapokban, amely nagyon komoly veszteségeket okozott mindkét ágazatnak.

Sebesta Péter elmondása szerint az idei gyümölcstermésnél egy kicsit szerencsésebben alakult a helyzet, mint az elmúlt években, amikor a gyümölcsöket rendkívül súlyos fagykárok érték. „Üveges meggyben jelentős európai kibocsátók vagyunk, ott jól sikerültek idén a felvásárlások és a feldolgozó ciklus. A zöldség már máshogy alakult. A két fő termékünknél, a zöldborsónál és a csemegekukoricánál nagyon komoly gondjaink voltak” – közölte.
A borsótermésben mind mennyiségben, mind minőségben súlyos károkat okozott, hogy egy nagyon hűvös tavasz után berobbant a tűzforró nyár. „Nem túl jó vagy közepes minőségű, és mintegy 20–25 százalékos kiesést produkáló termés van mögöttünk a borsóból. A kukoricából épp a napokban fejeződött be a feldolgozás, és ott is körülbelül 20 százalékos a kiesés” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz 1–2 év után áll a ­hazai feldolgozóipar. Ennek egyik oka, hogy a hazai hűtő- és konzerv­ipar kibocsátásának 70–75 százalékát éppen a ­borsó és a kukorica adja. A tavasszal megindult nyitásoknak köszönhetően elkezdett magához térni a piac, de a károk nagyon súlyosak. „A mi kibocsátásunknak több, mint a fele exportra megy, a konzerv- és a hűtőipar esetében is. Vagyis exportfüggő ágaza­tokról van szó” – magyarázta.
Amikor egy adott ország leállította az üzleteit, az intézményeit, akkor az azokat kiszolgáló élelmiszerszektor is megállt. Az rendkívül súlyos károkat okozott a hűtő- és konzerviparban, amelynek egyébként nagyon erős pozíciói vannak a Horeca-szektorban.

Megváltoztak a vásárlási szokások
A fogyasztási mutatók még mindig elmaradnak 2019-hez ­képest. Nem kevesebbet eszünk, hanem máshogy, a két évvel ezelőtti számokhoz képest. A pandémia alatt a fogyasztás inkább a kiskereskedelmi szektorra irányult, ott pedig a vásárlók előtérbe helyezik a konzervvásárlást. Emiatt a konzerviparban kisebb volumenű a kiesés.
A nyitás óta megváltozott piaci környezetbe érkeztek az idei termények. Az igények mérsékeltebbek, a verseny jelentősebb, mert az európai leállás miatt készletek halmozódtak fel minden­hol. Egész nyáron nagyon erős értékesítési pressziót tapasztaltak az üzemek az új szerződések megkötésekor.
Az elmúlt két évben az innováció háttérbe szorult, mivel a pandémia a feldolgozókat arra kényszerítette, hogy csakis a minden­napi menetre figyeljenek. Arra koncentráltak, hogy ne veszítsék el a dolgozókat. Az ágazatfejlesztés célja egyébként évek óta a minél nagyobb automatizálás és hatékony munkaerő-kiváltás.

Hatalmasat nőttek a költségek
A szektort érintő gazdasági hatásokról elmondta, hogy az energiaárak robbanásszerű növekedése ért mindenkit váratlanul. Tapasztalatai szerint az ipari célra felhasználható villamos áram ára egy év alatt sok helyen megközelíti az 50%-os emelkedést. Ez rendkívül súlyos, hiszen a konzerv- és a hűtőipar is rendkívül energiaigényes ágazat.
Emellett súlyos árrobbanás történt a csomagolóanyagoknál is. Több, mint 20%-kal drágultak a legfőbb csomagolóanyagok, a fa raklapok ára pedig több, mint a duplájára nőtt az elmúlt 12 hónapban. „Anélkül pedig nincsen élet, nem lehet szállítani. Ez önmagában jelentős emelkedést hoz rövid időn belül egy több ezer raklapot felhasználó üzem költségeiben” – állapította meg.
Az idei áremelések csak tetézik azt az évek óta tartó folyamatot, miszerint a termelői nyersanyagárak az étkezési borsónál és a kukoricánál is meredeken nőnek. Emiatt a feldolgozó­üzemek rá vannak kényszerítve, hogy minden évben újabb árakat fogadjanak el.
Ráadásul a munkaerőhiány folyamatosan jelen van. Erős a szezonális munkaerőigény, de nagyon nehezen sikerül dolgozót találniuk akár egy 12 fős műszakra is.
Magánemberként úgy véli, hogy a minimálbér 2022-re tervezett növelése üdvözlendő, de mindkét ágazatban – ha sok alacsonyan képzett embert alkalmaznak – a 200 ezer forintra emelése 15-20 százalékos növekedést jelent a munkáltatóknak.
Összegzése alapján a váratlan és szokatlan áremelkedések válsághelyzetet teremtettek a hűtő- és konzerviparban. Úgy látja, hogy a költség- és árbevétel egyensúlya megbicsaklott, amit vagy áremeléssel lehet visszabillenteni, vagy azzal, ha a költségek visszarendeződnek. Enélkül Sebesta Péter szerint hosszú távon bezárásokkal kell számolni.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2021. novemberi szám)