Egészséges életmód, környezettudatosság vagy csupán trendkövetés? Sokféle motivációja lehet a vegánoknak, de alapvetően az étrendjük – vagyis az állati eredetű alapanyag-mentesség – elválasztása a vegetáriánus étkezési szokásoktól egy angol házaspárnak jutott eszébe a II. világháború ideje alatt, kifejezetten az állatok iránt érzett érzékenység okán. A vegánság az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá válik, olyannyira, hogy ma már szinte minden üzlet állandó választékába válogatja a húsmentes, vagy akár teljesen növényi eredetű gyártmányokat. A jelenlegi magyar helyzetről a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) elnöke, Bergovecz László mesélt nekünk.

» Nem törte sokat a fejét, mikor a találkozás helyszínéről kérdeztem…
Nem kellett sokat gondolkodnom, holnap is lesz egy ­ehhez hasonló beszélgetésem itt a Szabad Bisztróban, amit a telefonos egyeztetésünk előtt egy nappal fixáltam – így rögtön rávágtam, hogy a mi esetünkben is itt legyen a találkozópont. Ez egy nagyon barátságos vegán kocsma, különösképp szeretem, sokat járok ide: egyrészt mert minden vegán igényt kielégít, másrészt közel van a műhelyemhez is. (László formatervezőként dolgozik a MAVEG elnökségi pozíciójának ellátásával párhuzamban – a szerk.). A helyre magamtól találtam rá, hiszen a vegánok köre – relatív ugyan – de viszonylag szűk, ezért ha nyílik egy új hely, vagyis a piac reflektál ránk egy olyan térrel, ami kifejezetten nekünk szól, azt mindig meg kell ünnepelni! Ezt többek közt úgy tesszük, hogy testközelből is mihamarabb megismerkedünk velük.

» Egyre elfogadottabbá válik a vegán koncepció, mind globálisan, mind pedig Magyarországon. Mennyien teszik le itthon a voksukat az életmód mellett, hogyan változik ez évről évre?
Nagyon nehéz ezt mérni, sokat gondolkodunk erről. Érdekes lenne, ha például egy népszámlálás alkalmával erre vonatkozó kérdést is bele lehetne szőni a sorba és megszületne egy konkrét eredmény, de ezzel szemben azt gondolom, ez mégis valamelyest inszignifikáns kollektíven szemlélve és vizsgálva azt, mekkora potenciállal bír, illetve milyen iramban, mekkora lendülettel történnek a változások. Mondok egy furcsa hasonlatot: ugorjunk vissza a történelemben egy olyan időszakhoz, amikor rabszolgatartás volt. Elképzelhető, hogyha akkoriban végigsétáltunk volna egy kikötőben, minden harmadik vagy negyedik hajón látunk egy jelzést, ami arra enged következtetni, hogy ezzel a gályával biztosan nem szállítottak rabszolgákat.
Most a boltok sorai között sétálva előbb-utóbb rátalálni kicsi V betűkre, amik egyértelműen azt jelzik, hogy a termék­ben biztosan nincsen semmilyen állat, nem tartalmaz állati eredetű alapanyagot. Ez a fejlődés iránya. Én 2013-ban költöztem haza Angliából, akkor már vegánként. Ott az ezt megelőző években is elfogadott dolog volt az életmódom, nem okozott nehézséget a szigetországban ennek megfelelően étkezni, vásárolni, élni. Itthon azért más volt a helyzet, szinte mindenhol magyarázkodnom kellett, ami nem volt túl felemelő. Azért mostanra szerencsére sokat javult a helyzet.

» Mely korosztály vagy korosztályok azok, akik a leg­nyitottabbak a vegán életmódra?
Minél több időt tölt el az ember egy bizonyos szokásrendszer keretei között, annál nehezebb váltani, így azt gondolom, hogy a fiatalok vannak túlnyomó többségben, de közülük is inkább azok, akik már szuverén háztartással rendelkeznek, hiszen a család más generációba tartozó, eltérő gondolkodású és igényű tagjaival nagyon nehéz zöldágra vergődni. Tehát kifejezetten sok a fiatal felnőtt vegán, sok a középkorú vegán, és ahogy felfelé haladunk a korral, szerintem egyre csökken a számuk.
A korosztály mellett kiemelném, hogy az életforma való­színűleg sokkal elterjedtebb női körökben: azt gondolom, hogy őket kevésbé terheli a társadalom egy ilyen döntés meghozatala miatt, mint a férfiakat. Az excentrikus jellemek – amilyen minden bizonnyal én is vagyok – kényelmesebben váltanak életmódot és könnyebben viselik a társadalom esetleges csipkelődéseit.

» A honlapjukon olvastam egy mondatot, miszerint Magyarországon gyakran éri diszkrimináció a vegánokat. Ez hol és miben nyilvánulhat meg?
Bárhol, bármilyen beszélgetés alkalmával is, hiszen gondoljunk csak bele, hogyha felmerül ez a kérdéskör és kiderül valakiről az eltérő életmódja, egyből téma annak miértje is. Ha azt válaszoljuk, azért, mert ez jobb, mint nem vegánnak lenni, azzal már állást is foglaltunk és burkoltan benne van, hogy a másik irány nézőpontunk szerint rosszabb. Ilyenkor lehet, hogy nincs idő mélyebben kifejteni a gondolatokat, például azt, hogy nem feltétlenül szeretnénk bárkire például nyomást gyakorolni. Egyébként tényleg akárhol előfordulhat egy megkülönböztető bánásmód: éttermekben vagy akár iskolai menzán gyerekekkel – hiszen a gyerekek között is sokan a növényi étrend követői.

» Milyen alternatívái vannak a húsfogyasztásnak, széles a paletta? Mit tud a beyond meatről?
Nem minden vegánnak hiányzik a hús íze, én sem vagyok ezzel másként – nem is vagyok híve az ilyen pótlékoknak. Amikor Angliában az egyetem mellett szakácsként dolgoztam, kifejezetten émelyített az egyre inkább átsült hús illata, ezért mindig nagyon bátran fűszereztem növényekkel, ezzel is kompenzálva a markáns hús ízét és illatanyagait. Itthon nagyon elterjedt egyébként erre a célra a szejtán, vagyis a búzasikér, de szójából is szoktak készíteni húsimitátor termékeket.
Nemrég jártam Finnországban – ott például zabból készítenek műhúst, ami kóstoláskor szinte majdnem kifordult a számból, annyira eredetinek tűnt. A beyond meat nagyon finom egyébként, Budapesten – ha jól tudom – feldolgozva három helyen lehet kapni az álhúspogácsából készült hamburgereket: a VeganLove étteremben a Bartók Béla úton, szeptember végétől a Las Vegan’s mindegyik üzletében, illetve a Magic Burgerben Újbudán. Utóbbi egyébként egy hagyományos burgerező, de amellett, hogy a tradicionális elvárásoknak is megfelelnek, komoly hangsúlyt fektetnek a növényi étkezésre is – így jelent meg kínálatukban a műhúsos variáns is. Mivel én huszonegy éve nem ettem húst, nehéz megítélnem az ízét, de nagyon sok emberrel beszéltem már, aki húsfogyasztóként kóstolta, és megszólalásig ugyanazt az ízt produkálja, mintha húsból készült pogácsa lenne a zsemlében. A pontos összetevőjét nyilván nem ismerem – ha ismerném, már én is gazdag ember lennék –, de a trükk a borsóproteinben rejlik, aminek van egy jellegzetes ízkaraktere, ami a marhahúséhoz nagyon hasonló.

» Mit gondol, mennyire vannak felkészülve az élelmiszerüzletek, a piac és a gyártók a vegán életmódot választók fogyasztói elvárásaira? Van miből válogatni?
Zöldségekből, növényekből nem szenvedünk hiányt, így az efféle nyersanyagok mindenki számára könnyedén elérhetők, éhen egy vegán sem marad ma az országban. Más jellegű élelmiszerek tekintetében már limitáltabb a választék: ha végignézünk az üzletek hűtőpultján, a tejtermékek választéka szinte kimeríthetetlen, míg a sorok végén kis helyre besuvasztva egy-két szójás vagy egyéb alapanyagból készült termék. Kifejezetten tejalternatíva már nagyon sok van szerencsére, a növényi italok már majdnem mindenhol kaphatók, de az egyéb tejtermékek választéka még nem túl gazdag. A félkész, csomagolt élelmiszerek palettája is mondhatni gyerekcipőben jár itthon, de azt gondolom, hogy mivel a magyar embereket is mindinkább érdekli a vegán koncepció, ezért a piac is egyre inkább reagál rá. Egyre több gyártó fókuszál – a bevált termékei mellett – a vegán irányú termékfejlesztésekre is, illetve folyamatosan nő azoknak az üzleteknek a száma is, akik forgalmazzák ezeket a termékeket. A Lidl organikus termékek tekintetében kiemelkedően jeleskedik, de jól teljesít az Aldi és a Spar is, ami komoly előrelépés, hiszen formálja is az emberek gondolkodását.

» Vendéglátóhelyek tekintetében mi a helyzet? Főváros központú az ellátottság?
Na, ez már nehezebb dió. Nagyon sok helyen negatív a reakció, ha kiderül, hogy a vendég vegán. Az egyesület­tel nemrég gyártottunk le jópofa kis kártyákat, aminek egyik oldalán az áll: „itt ettem volna, ha van vegán ételetek”, a hátoldalán pedig feltüntettük, hogy ez mit is takar pontosan. Van egy másik fajta is, ami azokra az esetekre szolgál, amikor vegánként is elégedetten távozunk a vendég­látóegységből. Ezen egy egyszerű „köszönöm” felirat szerepel, a B oldalán kifejtve, hogy vegánként miért vagyunk hálásak a helynek.
A Netpincér kínálatában már nagyon sok olyan helyet találni, ahol készítenek vegán ételeket, így ha otthonra szeretnénk rendelni, az nagyon gördülékenyen működik itt a fővárosban. Ha ki kell emelnem egy éttermet, ahol nagyon professzionálisan olvasztották be a menübe a vegán megoldásokat, az például a Don Pepe, itt szinte minden kategóriában találni a fogunkra való opciót. Budapesten egyébként nagyon sok kifejezetten vegán vendéglátóhelyet alapítottak az elmúlt évek során, ha számszerűsíteni szeretnék, én úgy húszra saccolok, ami hozzávetőlegesen tíz vidéki vegán étteremmel egészül ki.

Drága manapság vegánnak lenni?
Fordítsuk meg egy kicsit a dolgot: ha az a kérdés, hogy meg tudjuk-e olcsón oldani a vegán életmódot, akkor egyértelmű igen a válasz. Régi korokban a hús tulajdonképpen luxus élelmiszernek számított, gyakran csak ünnepnapokon volt lehetőségük az embereknek az efféle élelmiszerek fogyasztására. Persze a mai világban ez már másképp működik, de alapvetően azt gondolom, hogy az alapélelmiszerek minden szegmensében vannak drága és könnyebben megfizethető alapanyagok is – így nem gondolnám, hogy a pusztán növényi étrend egyértelműen ne volna pénztárcakímélő. Más kérdés, hogy a vegán életmódba nem csak az étkezés tartozik bele: egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból a kegyetlenségmentes divat-és kozmetikai árucikkek is, amelyek tekintetében még nehezebb dolga van egy ízig-vérig vegánnak Magyarországon.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019. októberi szám)