Bár alig van időbeli különbség a cseresznye és a meggy szezonjában, a termelés mennyiségében, piacukban és a fogyasztásukban annál inkább. A nagyobb volumenű meggytermelés számos gyermekbetegséggel küzd, melyek egy részéről május elején tárgyalt a szakma és a kormány.
A hazai évi 70 ezer tonnás meggytermelés viszonylag jelentősnek számít a régióban, ebből mégis csupán 3-6 ezer tonna kerül hazai frissfogyasztásra. A tavasz eleji szokatlanul hideg időjárás, úgy tűnik, nem okoz komolyabb kiesést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Földművelésügyi Minisztérium és a FruitVeb Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös meggy szezonnyitó ágazati megbeszélést tartott május elején. A megbeszélésen szó volt a termékpálya-szabályozás lehetőségeiről, a termőkörzetek szezonkezdési tapasztalatairól és az idei terméskilátásokról, valamint a feldolgozói igényekről és lehetőségekről.
A napirendek közül is a termékpálya-szabályozás volt fókuszban, mivel az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van.
Ennek lényege, hogy szabályoznák a meggytermelők, a -felvásárlók és a -feldolgozók közötti kapcsolatot, így a friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a meggy feldolgozásáig írásba kell foglalni, legalább egyéves időtartamra, de lehetőség lesz hosszabb távú szerződésre is.
Hathatós-e a szabályozás?
Az új szabályozás lényege az lenne, hogy rögzített feltételekkel induljon a meggyszezon. Azonban szakértők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az ehhez kapcsolódó árszámítási képlet, vagy magának az árnak a rögzítése milyen szövegkörnyezetben kerül be a szabályozásba. További problémát jelent, hogy a jogalkotási folyamat még valószínűleg időt vesz igénybe, ám ha azt csupán június közepén fogadja el az Országgyűlés, akkor annak már a június eleji szezonkezdés után sok jelentősége nem lesz.
Mint Dr. Apáti Ferenc a Debreceni Egyetem docense, a FruitVeB Gyümölcs Főbizottság elnöke elmondta, üdvözlendő a hazai meggypiac komolyabb szabályozása, azonban ezen kívül még nagyon sok komoly megoldandó problémája van az ágazatnak. Ilyenek a munkaerőhiány, a szaktudás-bázis és -háttér támogatás hiánya, az extenzív, alacsony színvonalú termelést konzerváló területalapú támogatási rendszer, valamint a nehézkes öntözési vízjogi engedélyezési eljárás, mely nagyon hosszú időt, akár 2-3 évet vesz igénybe.
Jelenleg ma egy meggytermelő akár 400 ezer forintos támogatást is kaphat hektáronként termelési színvonalra való tekintet nélkül, így a területi alapon kapott összeg egyáltalán nem szolgálja az intenzív, magas színvonalú termelést, amely jóval magasabb fokon biztosítaná a versenyképességet.
Németország a fő felvevőpiac
A hazai, átlagosan 70 ezer tonnás meggytermésből hozzávetőlegesen 35 ezer tonna kerül a hazai konzervgyárakba (meggybefőtt), 10-15 ezer tonna kerül a németországi konzervüzemekbe, 6-8 ezer tonna a hazai fagyasztóiparba, 2-3 ezer tonna a hazai léiparba, 5-10 ezer tonna között mozog a frisspiaci export, és 3-6 ezer tonna közé becsüljük a hazai frissfogyasztást.
„Annak ellenére, hogy a meggy antioxidánsokban nagyon gazdag, ezáltal nagyon jó egészségvédő hatású gyümölcs, és megvannak a kevésbé savanyú fajtái is, a hazai fogyasztók még kevésbé ismerik, illetve fogadták el frisspiaci gyümölcsként” – mondta el Dr. Apáti Ferenc.
Árban nem lesz jelentős különbség
Az idei árak még egyik gyümölcs esetében sem tudhatóak, (mivel lapzártánkkor még nem kezdődött el a szezon), de az elmúlt évekből levonható hozzávetőleges átlag.
„Az étkezési, vagyis a frisspiaci, szárral szedett meggy termelői értékesítési ára átlagosan nettó 250-300 Ft/kg, de jelentősen leköveti a konzervipari meggy árát, és általában attól 100-150 Ft/kg-mal magasabb az ára (de a kézi szedés jelentős pluszköltsége és jelentős munkaerő-szervezési többletterhei miatt ez az árkülönbség indokolt is)” – mondta el Apáti Ferenc.
A feldolgozóipari meggy – konzervipari meggy, amely a legnagyobb tétel – 10 éves termelői átlagára nettó 150 Ft/kg körül alakul, de mint megtudtuk, az évek közötti szórás nagyon nagy, volt már nettó 60 és 260 Ft/kg is a szezon átlagár.
Az ipari feldolgozású cseresznye nettó termelői ára általában 100-200 Ft/kg között mozog, ám a cseresznye döntően frisspiaci gyümölcs. A frisspiaci cseresznye belföldi értékesítési ára úgy alakul, hogy szezon elején, a korai fajták eladhatók általában nettó 350-400 Ft/kg körüli áron, a szezon közepén érkező dömping alatt ez bezuhan 200-250 Ft/kg-ig és szezon végére megint 300 Ft/kg köré emelkedik.
Befőttben jók vagyunk: 70 millió
A meggy esetében konzervipari alapanyagot 10-15 ezer tonnás mennyiségben döntően Németországba szállítunk, frisspiacra pedig főleg kelet felé, de az orosz embargó miatt a legjelentősebb exportpiac állt le frisspiaci meggyben.
A meggyben a legnagyobb versenytársak Szerbia (80-100 ezer tonna éves termés) és Lengyelország (180-200 ezer tonnás éves termés). A két versenytárs 50-60%-ban fagyasztott meggyet gyárt a meggyterméséből, így körülbelül 30%-ban meggylevet és -sűrítményt, a maradék a befőtt és az egyéb készítmény.
„Ennélfogva a fagyasztott meggy és a lé-sűrítmény piacán egyértelműen ők a meghatározó szereplők, mi csak árkövetők lehetünk a magunk pár ezer tonnás fagyasztott meggyével” – mondja Apáti Ferenc.
Meggybefőttből Magyarország a legnagyobb termelő, az EU 100-110 millió üveges termelésének a szűk 2/3-át (60-70 millió üveg) állítja elő, így ebben piacmeghatározó a hazai termelés, ám ezt korlátozza, hogy a meggybefőtt gyakorlatilag „egypiacos” termék, egyetlen jelentősebb vevője Németország (plusz néhány kisebb vevő). A német nagy beszerzők (nagy áruházláncak) pedig általában jelentősebb alkuerőt képviselnek, mint a – beszállításért egymással is versenyző – hazai feldogozók. A hazai feldolgozókapacitás jelentős része pont német tulajdonban van.
Kedveltebb, de kényesebb a cseresznye
„A két gyümölcs piacát csak nagyon kis részben lehet egy kalap alatt vizsgálni. Míg a meggy döntően a feldolgozóiparba kerül, addig a cseresznye egy jellemzően frisspiaci termék, így a cseresznye a meggyel ellentétben döntően frissen fogyasztott gyümölcs. A 10-15 ezer tonnás hazai termésből (a házi kertek önellátásra termelését nem számolva, ami azonban igen jelentős) 1-2 ezer tonna jut frisspiaci exportra, szintén legfeljebb ugyanennyi a hazai feldolgozóiparba, a többi pedig a hazai frissfogyasztás” – részletezte a cseresznyepiac sajátosságait a Fruitveb szakértője.
Átlagos termés A földieperben főleg a téli fagyok tettek kárt, míg a tavasziak kevésbé. A meggy esetében fordítva van: a téli fagyokat elég jól tűrte és átvészelte, nagyon jó virágzással indult a szezon, ami jó terméskilátásokkal kecsegtetett. A március végén és április folyamán több alkalommal is bekövetkező éjszakai, mínusz 2,0-4,5 fok közötti lehűlések azonban okoztak érzékelhető kárt a termésben, leginkább az északi és az észak-keleti országrészben. A fagyok és a kedvezőtlen virágzáskori időjárás pontos kihatása még mindig nem látható, viszont a szakértő szerint, ha nem lett volna fagy és kedvezőtlen virágzáskori időjárás, akkor akár rekordtermés is lehetett volna, így azonban lehet, hogy csak egy átlagos, közepes terméssel lehet számolni, de valószínűsíthetően ennél rosszabb nem lesz a helyzet. |
A feldolgozóipar azért „nem kedveli” a cseresznyét, mert az nagyon kiszámíthatatlan terméshozású gyümölcsfaj, így nagyon nehéz rá feldolgozó kapacitásokat és piacot tervezni. A cseresznye nagyon érzékeny a virágzáskori időjárásra is. Kényességét tovább fokozza, hogy hiába van jó termés a fán, ha érési időszakban jön egy esős periódus, akkor a gyümölcs kicsattan, ami eladhatatlanná teszi.
A hazai cseresznyeszezon május végétől július közepéig tart, a meggyszezon ennél 1-2 héttel később kezdődik. Így jelentős részben együtt találhatók meg a frisspiacon, a hazai fogyasztók többsége azonban inkább az édesebb cseresznyét preferálja a savanyúbb meggyel szemben, jóllehet utóbbi legalább olyan egészséges (sőt több fajtája bioaktív anyagokban gazdagabb), mint a cseresznye.
Cseresznyéből minimális az exportunk, mert szétaprózódott a termelés és nincs megfelelő árualap az exporthoz, így döntően belső frissfogyasztásra kerül – tudtuk meg a szakértőtől.
(TERMÉKMIX - 2017 júniusi szám)