A pandémia rendkívül széles körben hatott a mindennapi életünkre. Megváltoztatta a munkavégzést, a kapcsolattartási szokásainkat és az oktatást, de emellett a vásárlási szokásainkat is befolyásolta.
A pandémia miatt a fizikai boltok helyett a vásárlók jelentős része az online vásárlás mellett döntött 2020-ban. Úgy tűnik, ez a tendencia 2021-ben sem változik. A Mastercard 1000 fő részvételével reprezentatív kutatást készített a fizetési szokásainkról, és a Fizetési Élmény Riport szerint az online vásárlók 90%-a legalább ugyanannyit tervez idén vásárolni online, mint tavaly.
Ez egyúttal az e-kereskedőktől is felkészülést kíván, hiszen a fizetésre is nagy hatással van az intenzívebb online jelenlét. A felmérés alapján már az online vásárlók 40%-a úgy véli, hogy megbízhatóvá tesz egy webshopot a bankkártyás fizetés lehetősége. Nagy lendületet kaptak az innovatív fizetési megoldások, és a rendszeres online vásárlók 60%-a már használta az ujjlenyomatát fizetés hitelesítésre. A pandémia miatt az otthonukba zárt tömegek rákényszerültek az online tér használatára, ami az e-kereskedelmi értéklánc minden szereplőjére nyomást helyezett. Ez viszont hatalmas növekedést is hozott: a GKI és az Árukereső.hu kutatása szerint 2020-ban a belföldi online kiskereskedelmi forgalom 45%-kal bővült, három évet ugorva előre a fejlődésben.
Minden helyzetben vásárolunk
Az e-kereskedelem elterjedése azt is kiváltotta, hogy a magyarok már mindenféle helyzetben vásárolnak: az ágyban fekve vásárlás vezeti a rangsort, az online vásárlók majdnem 60%-a vásárolt már így. Tévézés közben 52%, munkahelyen 45%, intézett online vásárlást. A megkérdezettek 5%-a pedig életveszélyes helyzetben, például biciklizés közben vagy vezetés közben is rendelt már a netről.
A válaszadók 37,5%-a választja az utánvétes vásárlást legszívesebben, de az elmúlt egy hónapban 47,5%-uk fizetett utánvéttel valamilyen internetes vásárlásért. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a fogyasztók körülbelül 10%-a már találkozott olyan helyzettel, hogy online, előre akart fizetni, de nem tudott. Ez azt jelenti, hogy az e-kereskedelmi piac még mindig nem tud eleget tenni a fogyasztók online fizetési igényének.
Kis mértékben ugyan, de nőtt azok aránya, akik a mentett kártyára épülő mobiltárcával vagy Google Pay-jel, illetve Apple Pay-jel való fizetést preferálják. Ez a csoport a tavalyi 15%-ról idén 18%-ra nőtt. Ezek az adatok azért jelentősek, mert a fogyasztók 52%-a szerint a fizetési lehetőségek az 5 legfontosabb szempont között szerepelnek, amikor arról döntenek, hol vásároljanak meg egy terméket. Vagyis lemarad az a versenyben, aki nem tárja fel a célcsoportja fizetési preferenciáit.
A pandémia azt is eredményezte, hogy az idősebb korosztály is beszállt az e-kereskedelembe. Sőt, a hetente online vásárlók között az 55–60 év közöttiek vezetik a rangsort.
Számít a vevők földrajzi megoszlása
Lakosságarányosan már nagyobb az eltérés. A megelőző felmérést egy hónapban vidékhez képest Budapesten több mint kétszer annyian vásároltak online minden héten. A közműszámlák fizetésében is jól látható a különbség: míg Budapesten 13% fizet sárga csekken, 11 megyében ez az arány 25% feletti. A fővárosiak 47%-a szívesen fizet úgy, hogy megadja a bankkártya adatait, míg az ország többi részén élőknek csak 29%-a választja ezt a módszert. Vidéken az utánvétes fizetés hódít, az emberek majdnem fele így fizet online vásárláskor, míg Budapesten nagyjából az emberek negyede tesz így.
Abban is van némi eltérés, hogy mitől tartanak megbízhatónak egy online kereskedőt az emberek. Budapesten a vevők 45%-a szerint fontos, hogy legyen fizikai bolt egy webshop mögött, míg vidéken ez csak 30%-nak szempont.
Érdekes az is, hogy mikor vásárolunk. Úgy tűnik, hogy a vidéken élők kevésbé akarnak minden szabad időt kitölteni az online vásárlással: munkaidőben 22%-kal, boltban sorban állva 8%-kal kevesebb ember vásárol online a budapestiekhez képest. Ez fakadhat egyrészt az e-kereskedők eltérő online szolgáltatásaiból, másrészt abból, hogy a vidékieknek mások lehetnek a preferenciái vásárláskor a fővárosiakhoz képest. Vagyis az üzleteknek mindenképpen figyelembe kell venniük a vevőik földrajzi megoszlását, mert más stratégia működhet egy-egy régióban.
A digitális nyitottság összefüggésben van az edukáltsággal is. Minél képzettebb valaki, annál kevésbé tartja a bankkártya adatok megadását veszélyesnek: az alacsonyan képzettek majdnem fele, míg a magasan képzettek csupán 25%-a gondolja ezt. Ez egyúttal arra is hat, hogy ki milyen gyakran adja meg bankkártyájának adatait webshopokban fizetéskor. Amíg az alacsonyabb iskolai végzettségűek 23%-a, a magasabb végzettségűek már 47%-a, tehát duplája fizet ezzel a módszerrel. Ez az eltérés tapasztalható az utánvétes fizetésnél is, amit az alacsonyan képzettek 64,5%-a, míg az egyetemet végzettek 26,1%-a választ legszívesebben.
Fejlődést is hozott a járvány
A pandémia alatt hatalmasat lépett előre Magyarország a digitalizációban, de ez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy felzárkózzunk a skandináv országok szintjéhez. Jelenleg az Európai Unió utolsó harmadában vagyunk a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató szerint. Ennek az egyik oka, hogy még mindig van egy általános bizalmatlanság az online térrel és a digitális fizetési megoldásokkal szemben.
Miután a járvány az otthonukba kényszerítette az embereket, arra is hatott, hogy mitől tartanak a válaszadók megbízhatónak egy webshopot: kis mértékben, 13%-kal csökkent azok aránya, akik mások ajánlását tartják mérvadónak. Miután rengeteg digitális tartalmat – filmet, sorozatot – néztek az emberek, vagyis több időt töltöttek tévézéssel és rádiózással, ez azt is elhozta, hogy 9% helyett 13,3% véli úgy, hogy a reklám fontos forrása a megbízhatóságnak. Ennél sokkal nagyobb a változás a fizetési módok terén: a tavalyi 27% helyett idén már az emberek 40,4%-ának jelzi egy online kereskedő megbízhatóságát, ha lehet bankkártyával fizetni az oldalon.
Az e-kereskedelem már a járvány előtt is elkezdett növekedni, de a pandémia tagadhatatlanul felgyorsította a fejlődést. Ez várhatóan a jövőben sem csökken látványosan. A válaszadók 54%-a ugyanis ugyanolyan gyakorisággal tervez idén online vásárolni, mint 2020-ban; ez az arány az 50–60 közötti korosztály esetén pedig 66%-os. Ráadásul az emberek majdnem 40%-a tervezi, hogy ebben az évben 2020-hoz képest gyakrabban fog online vásárolni. Ez főként a fiatalokra igaz.
Mást veszünk most
Az is látszik, hogy az emberek jelenleg mást vásárolnak online, mint „békeidőben”. Az e-kereskedelem járvány időszak alatti „nyertese” a ruha és a cipő: az emberek 25%-a saját bevallása alapján gyakrabban vásárol most ilyen termékeket online, mint a járvány előtt. Emellett 10-ből 1 ember a járvány alatt kezdett el online élelmiszert vásárolni. Ez még mindig kisebb arány az online vásárlás többi kategóriájához képest, mert a fogyasztók majdnem fele, 43%-a nem vásárol élelmiszert online.
Az új fizetési módoknak is lehet szerepük abban, hogy az emberek kiszámíthatóbbnak és tervezhetőnek látják az online vásárlást. Ezek egyre népszerűbbek: 20-ból 3 fogyasztó használt a kérdőívet megelőző egy hónapban valamilyen innovatív online fizetési módszert. Azonnali átutalást a válaszadók már több mint 8%-a hajtott végre fizetési linkkel és majdnem 5%-a QR kóddal, valamint a rendszeres online vásárlók 2%-a használt valamilyen bankkártyás részletfizetési megoldást.
