A friss zöldség és gyümölcs egyre inkább kulcsszerepet játszik az üzletek kínálatában – derül ki egy nemzetközi felmérésből.  A friss áruk iránti igény Magyarországon is egyre nő, a hazai termelők is képesek megfelelni a megnövekedett mennyiségi és minőségi követelményeknek, de a tárolási kapacitások hiánya sok esetben gondot jelent. Ledó Ferenc, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint a magyar vásárlók nemcsak a friss árut, de a magyar terményeket is előszeretettel keresik.

A friss élelmiszer a kiskereskedelmi üzletláncokban az értékesítés növeke­désének motorjává vált. Ebben az üzlet­típusban a zöldség és gyümölcs a legfontosabb kategória. Ugyanakkor a kiskereskedelemben egyre nehezebb kiemelkedni ezen a téren – derül ki a „Surprise in store” Fruit Logistica Trend Report 2019 című jelentésből.

A friss élelmiszer csaknem az egész világon kulcsszerepet kezd játszani a kiskereskedelemben. Elmúlt az az idő, amikor az értékesítés növekedését az üzletek területi növekedése vagy a promóciók számának emelkedése befolyásolta. 

A fejlett piacokon az üzle­tek mérete elérte természetes határait. Továbbá a promóciók olyan szintet értek el, hogy kannibalizálják a többi eladást. Végül a kiskereskedelem résztvevői arra a követ­keztetésre jutottak, hogy manapság nagyobb jelentősége van a friss élelmiszerek kínálatának.

Az értékesítés növelése ezen a terüle­ten nem könnyű. Egyfelől a diszkontáruházak árprést alkalmaznak, ezzel elveszik a piacot a kiskereskedelem más résztvevőitől, másfelől növekszik az online élelmiszer-eladás.

A termékek minőségével sem könnyű kitűnni a versenytársak közül. Ez egyre nehezebbé válik minden vizsgált piacon. Például Németországban, ahol 2012-ben a fogyasztók kb. 68%-a figyelt meg nagy különbségeket az egyes üzletláncok friss élelmiszertermékeinek minőségében, 2018-ban ez már csupán 31% volt.

Ez a piaci konszolidáció következ­ménye. A gyengébb szereplők kiszorul­nak, míg azok, akik versenyben maradnak, egyre inkább olyan meg­oldásokat keresnek, amelyek a legkiválóbb minőségű termékeket biztosítják. Amíg a kevésbé konszolidált piacokon, mint például Oroszországban, a fogyasztóknak még mindig 54%-a lát lényeges különbséget az egyes üzlet­láncok termékeinek minőségében, addig Spanyolországban ez a szám 40% körüli, máshol még alacsonyabb. Lengyelországban ez a mutató 39%, Hollandiában csupán 19%.

 

A  vásárlók eltérő módon közelítenek a zöldségek és gyümölcsök egyes csoportjaihoz és fajtáihoz. Néhány kulcsfontosságú nem hiányozhat a ládákból, többek között az alma, a banán, a paradicsom és a paprika.


Az értékesítés motorja

A kiskereskedelem számára a frissáru osztályok egyre fontosabb, vásárlókat vonzó tényezővé válnak, és a friss termékek minősége még mindig az értékesítés növelésének fő motorja marad, addig a fogyasztók egyre nagyobb része kezdi a kiváló minőséget természetesnek tekinteni. A fentiek alapján a kiskereskedők egyre intenzívebben dolgoznak azon, hogy frissélelmiszer-osztályaik kitűnjenek a konkurenciától. A Fruit Logistica kutatása szerint a fogyasztók szemében nem minden kategória egyenlően fontos ezen a téren. A fogyasztók számára a legfontosabb a zöldség-gyümölcs osztály (28%), a hús-felvágott (20%), a sajt és kényelmi termékek (13% felett), pékáru (10%), valamint a halrészleg (7%).

A kiskereskedők tudatában vannak, hogy a vásárlók eltérő módon közelíte­nek a zöldségek és gyümölcsök egyes csoportjaihoz és fajtáihoz. Néhány közülük kulcsfontosságú, és nem hiányoz­hatnak a ládákból - többek között az alma, a banán, a paradicsom és a paprika. Vannak, amelyeket kevésbé fontosnak tartanak, ritkábban keresik őket – de a fogyasztók egyre növekvő számban érdeklődnek az egzotikus termékek iránt, mint például az avokádó, a mangó vagy az ananász. A választéknak ez a része úgy tekinthető, mint a friss termékek észrevehető megkülönböztető eleme a vásárlók számára.

Megjelenés, íz és forma

A zöldségek és gyümölcsök minőségére vonatkozóan a vásárlók elégedettségére hatást gyakorló tényezők között a Fruit Logistica vizsgálata szerint a legfontosabbak a megjelenés, az íz, vala­mint a méret és a forma. A szakértők véleménye szerint azonban ezen a téren lényeges változások vannak. Bár még mindig nagy jelentősége van a zöldségek és gyümölcsök megjelenésének, mégis egyre nagyobb a szerepe az íznek. Ezek a látszólag apró változások az egész értékláncban megjelenő dinamizmus motorjai.

Itthon is érvényesülnek a trendek

A fenti trend hazai megjelenésének vizsgálatakor három további szempontot kell figyelembe venni – mondta kérdésünkre Ledó Ferenc, a FruitVeB-  Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakma­közi Szervezet elnöke. Egyrészt a globalizáció és a közös európai piac hatására szinte minden gyümölcs és zöldség hozzáférhető a magyarországi boltokban az év egészében. Ma már egyáltalán nem nevezhető szokatlannak, hogy januárban chilei cseresznyét lehet kapni a hazai boltokban. Az uniós piac egyik fontos jellemzője pont az, hogy ha valami az adott pillanatban épp hiánycikk, akkor azt a tengerentúlról behozzák az Európai Unióba és ezen termékek választéka növekszik és ez nemcsak a déli gyümölcsökre vonatkozik. 

Fontos változás, hogy egyre inkább a csomagolt termékek felé mozdulnak el a vásárlók, ezen termékek iránti kereslet nő a leginkább. Ezek a termékek természetesen drágábbak, de általánosan jellemző, hogy a fogyasztók egyre inkább hajlandóak többet fizetni ezekért a termékekért. A csomagolt termékek ugyanakkor minőségbeli előnyökkel is rendelkeznek. A harmadik fontos trend pedig a félkész csomagolt termékek, például a leveszöldségek, salátamixek népszerűségének növekedése. 


A tárolási kapacitás jelent csak gondot 

Ezen trendek erősödésére a magyar­országi beszállítók többsége is felkészült – mondta Ledó Ferenc. Magyar­ország is próbálja követni ezeket az egyre gyorsuló tendenciákat Ledó ­Ferenc szerint ugyanakkor vannak olyan területek, ahol lemaradásban vagyunk. A legtöbb hazai zöldség- és gyümölcsfajta és ezek termelői megfelelnek a növekvő kihívásoknak és képesek tartósan biztosítani a friss áruk jó minőségét.

Vannak ugyanakkor olyan növények, amelyekkel nem tudják a teljes szezont kitölteni a termelők, elsősorban a tárolókapacitás hiánya miatt - hívta fel a figyelmet a szakértő. A hagymafélék esetében például nincs annyi tárolóhely, hogy a következő szezonig megfelelő mennyiséget lehessen raktározni. Ezért van az, hogy nagyjából február közepéig elfogy a magyar hagyma és onnantól kezdve importra szorul az ország. A tárolás nem feltétlenül a ­termelők feladata lenne a szakember szerint, hanem logisztikai cégek, integrátorok oldhatnák meg a problémát. A tárolók hiánya azért is fájó, mert erre nagyon komoly vidékfejlesztési támogatások állnak rendelkezésre. 

A vásárlóknak fontos a hazai

Ledó Ferenc szerint megfigyelhető, hogy nemcsak a jó minőséget keresik egyre inkább a magyarországi vásárlók, hanem az is egyre fontosabb számukra, hogy magyar gyümölcsöt, vagy zöldséget vásároljanak. Egy felmérés szerint a hazai vásárlók 85 százaléka tudatosan választ magyar árut. Áprilisban például már hazai paradicsom is nagy mennyiségben van a boltokban, ugyanakkor még a hollandiai, vagy belga paradicsom is kapható. A magyar fogyasztó ilyenkor inkább a hazai árut vásárolja a kutatások szerint. Ennek elsősorban érzelmi okai vannak Ledó Ferenc szerint, hiszen ízre, vagy a külcsínt tekintve ugyanazt kell tudnia a magyar terményeknek is, mint a külföldieknek. 
A vásárló azért dönt a magyar termék mellett, mert a rövidebb szállítási idő miatt azt feltételezi, hogy az frissebb. Hiszen legalább három napig tart, mire Spanyolországból beérkezik Magyarországra egy ott termesztett paradicsom, a hazai terményeknél ilyen probléma ugyanakkor nincs. A paradicsomnál, paprikánál, vagy salátaféléknél létkérdés a szakember szerint, hogy mindig friss legyen az áru és az igazán friss termékeket a hazai termelők biztosíthatják.

 

(TERMÉKMIX magazin – 2019 márciusi szám)