A digitális polccímkén túl még megannyi lehetőséget rejt a kereskedelem digitalizációja, ami messze túlmutat az online vásárláson. A kereskedők az omnichannel vágyott állapotába szeretnének eljutni, de a csatornák integrációja sokszor elmarad.

A digitalizáció ma is átszövi a kereskedelmi vállalkozások tevékenységét, aminek leglátványosabb tere az elektronikus kereskedelem. Ugyanakkor más területeken is nyomon követhető az egyre magasabb fokú digitalizáció: terjednek az önkiszolgáló pénztárak, a különféle adatfeldolgozási és -kezelési rendszerek, és ide tartoznak az online pénztárgépek és az elektronikus polccímkék is. 

A GfK piackutató az Országos Kereskedelmi Szövetség felkérésérre tanulmányában digitális térképet készített a hazai kereskedelmi piac szereplőinek. Az elemzés a jelenlegi helyzet ábrázolása mellett a lehetséges útirányokat is bemutatja.

Segítség a vállalkozóknak

A jövő trendjeit is bemutató tanulmány számos tényezőt elemez a társadalmi-gazdasági környezet bemutatásától kezdve az online vállalkozás indításához szükséges ismeretek összegzéséig, így gyakorlati tanácsokkal is szolgál azoknak, akik most indítják online vállalkozásukat. 

Külön foglalkozik a technológiai fejlődés és a legutóbbi gazdasági válság által létrejött új típusú, úgynevezett digitális fogyasztóval. Az ebbe a csoportba sorolt fogyasztókra jellemző az ártudatosság, az okostelefonhoz való ragaszkodás és az, hogy a vásárlási élmény ugyanannyira fontos számukra, mint maga a termék.

Mindez a kiskereskedelem szereplőinek azt jelenti, hogy a jövőben a négy legfontosabb sikertényező a kényelem, a választék, az ár és a vásárlás élményének biztosítása lesz. Mindehhez azonban szükség van a vásárlói igények előrejelzésére, ehhez pedig adatokra és azok minél alaposabb feldolgozása szükséges.

Értékláncokban gondolkodnak

A tanulmány bemutatója alkalmából szervezett beszélgetésen Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: a digitalizáció egyik kihívása, hogy értékláncokban kell gondolkodni az alapanyagoktól a fogyasztókig. 

Az ipar 4.0 elképzeléseit azonban konkrét cselekvésekre kell lefordítani, amelyek több témakört érintenek. Ezek közé tartozik a digitalizáció mellett az is, hogy a jövő iparágaiba kell fektetni, illetve az innovációt helyben kell támogatni. A versenyképesség megőrzése érdekében az Irinyi tervet készítette el a kormány, melynek része a járműipari függőség csökkentése,  az exportorientált ágazatok értékláncba kapcsolása és a kis- és középvállalkozások megerősítése. 

Ez utóbbival kapcsolatban Pomázi Gyula elmondta, hogy a magyar piacról hiányoznak vagy alig vannak jelen a közép- és nagyvállalatok, a a rengeteg mikrovállalkozás pedig más finanszírozási rendszert és más megközelítést kíván.

Növekvő online forgalom 

A digitális kereskedelmi forgalom folyamatosan nő, nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és ez a növekedési ütem 2021-ig egész biztosan kitart. Látható, hogy a kiskereskedelem egy része áttolódik az online térbe, ugyanakkor a hazai kkv-k nagy része nincs fölkészülve ezen változások lereagálására. A helyettes államtitkár elmondta, felméréseik szerint a kkv-k alig 7,5%-a használja a vásárlók adatait, azaz nincs meg az a tudás, mire lehet használni a begyűjtött adatokat. (Már ha gyűjtik egyáltalán, mert a tapasztalat azt mutatja, a kkv-k többsége nem tudja, kik a vásárlóik.)

A szemléletváltás, illetve annak központi elősegítése mellett technoló­giai változásokra is szükség van ahhoz, hogy az ipari digitalizáció végbemenjen. Ilyen például az 5G hálózat, amely Pomázi Gyula szerint 1,5–2 éven belül elindul, vagy éppen az adatbiztonság és az adatok megfelelő védelme, ez ugyanis, illetve a vásárlói bizalmatlanság az egyik gátja lehet az online vásárlások elterjedésének. 

A Nemzeti Technológiai Platform többek között ennek a digitális átállásnak az elősegítésére jött létre: a többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő mintaprogramjaikkal szintén a kkv-k digitális felzárkózását segítik elő. Erre és az egyéb mintagyárakra összesen 2,35 milliárd forint áll rendelkezésre – jelezte Pomázi Gyula.

A vásárló befolyásolja a döntéseket

A vásárló egy input, egy adat, ami a döntéseinket befolyásolja – érzékeltette a Tesco stratégiáját Horti Zoltán, a vállalat online működési vezetője. Elmondta, a vásárlóktól begyűjtött adatokat a későbbi stratégia kialakításához használják, azaz a mai adatokkal a jövőt készítik elő. Hozzátette, hogy a vásárlók jóval előrébb járnak a kereskedőknél: mindent tudnak, árakat és szolgáltatásokat hasonlítgatnak, igénylik a megújulást és gyorsan döntenek, majd változtatnak a döntésükön.„Tartani a sztenderdet, mérni az eredményeket és beépíteni a stratégiá­ba” – sommázta a Tesco hozzáállását Horti Zoltán. 


„Az ellátási lánc feletti kontroll – legalábbis részben – kicsúszott a kereskedők kezéből. Ahhoz, hogy a bevoná­son-részvételen alapuló irányítás újra a kereskedők privilégiuma legyen, folyamatos és diszruptív technológiák sorát kell bevetniük a jövőben. (…) A bolti kiskereskedelemben jártas szereplőknek el kell sajátítaniuk az online játékosok techvilágát, innovációs képességüket, rugalmas üzleti gondolkodásukat.”

                                                                                         (Részlet a tanulmányból.) 

 

Az omnichannel, mint vágyott állapot

Az Auchannál a teljes vállalati működést áthatja a digitalizáció, ami jóval több, mint maga az online vásárlás – mondta Szomolányi Márk, az ­Auchan digitalizációs igazgatója. Hozzá­tette, hogy ezt a folyamatot a  vásárlási szokások átalakulása generálja, hiszen míg régebben az „egy helyről mindent” megközelítés dominált, ma a vásárló bárhonnan szeretne mindent elérni. A kereskedőnek pedig arra kell törekednie, hogy bárhonnan, azaz minden csatornán ugyanazt az élményt nyújtsa a vásárlónak.

A korábbi egycsatornás megközelítéssel szemben, jelen esetben a fizikai üzletek mellett a legtöbb vállalatnál már több csatornán is elérik a leendő vevőket, jelen vannak a közösségi médiában, többféle platformon. Amíg azonban nem kötik össze ezeket a csatornákat, addig csak multichannel megközelítésről beszélhetünk. Szomolányi Márk elmondta, a vágyott állapot minden kereskedő számára az omnichannel, azaz hogy  egy ökoszisztémába tudják szervezni az egyes csatornákat. Azaz egy brandnek minden felületen ugyanazt a kommunikációt és színvonalat kell adnia a vásárlóknak. Ehhez azonban nemcsak adatbázisra van szükség a vásárlókról és szokásaikról, hanem azok megfelelő elemzésére is, hogy perszonalizáltan tudjanak szólni a vásárlókhoz. 

Az omnichannel vásárlói útvonalat akkor értjük meg, ha elfelejtjük a régi mechanizmusokat. A matematikai, analitikus megközelítés pedig az alap kell, hogy legyen az adatgyűjtések és -kezelések során – fejtette ki Szigeti Ferenc. A Media Markt e-commerce üzletágának ügyvezető igazgatója szerint mindez a műszaki kereskedelemre hatványozottan igaz, ott ugyanis az árazás akár naponta változik. Hozzátette, a következő évek kihívásai között van a logisztika fejlesztése, annak érdekében, hogy a szállítási nehézségek ne hátráltassák az online vásárlásokat, valamint az adatkezelés, a vásárlók ugyanis bizalmatlanok, ha nem érzik biztonságban az adataikat.

Csökkenhet a boltok száma

Kozák Ákos, a Gfk Hungária piac­kutató igazgatója szerint a következő 2–5 évben nagy változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak. A kiskereskedelem szereplőinek számolniuk kell az alapterületek csökkenésével és az online vásárlás növekedésével és a csökkenő boltszámokkal is.

 

Digitális fogyasztók itthon

A digitális eszközök használata Magyarországon is minden­napos, az átlagos napi szintű „internetezésre” fordított idő meghaladja a 200 percet. Habár ez a szám évek óta alig változik, a használt eszközök tekintetében komoly hangsúlyeltolódás figyelhető meg.
A 2011-ben mért napi 3 perc okostelefonos böngészés mára 41 percre nőtt.A statisztikák szerint tíz internetezőből csaknem kilencen (87%) már vásároltak interneten – ez az adat 2012–2013-ban még csak 72% volt. Ugyanakkor mindössze 31% azoknak a hányada, akik havi rendszerességgel vásárolnak online. A képet tovább árnyalja, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán alig 1–2% az online csatorna súlya, míg a műszaki cikkeknél 19,4%-os részesedést tudhatott magának 2017 első felében. 




(TERMÉKMIX - 2018 márciusi szám)