Már az általános iskola alsó tagozatában megtanultuk, hogy a bab csíráztatásához fényre, vízre és melegre van szükség. Ezt az alaptézist dolgozta professzionális szintre Szűcs Endre és Dr. Balázs Bence, a bedrock.farm ügyvezető igazgatói és csapata, akik beltéri növénytermesztési technológiát fejlesztettek ki, és egy virágzó-zöldellő gazdaságot vezetnek, amiben rengeteg a lehetőség.

» Mivel foglalkozik a bedrock.farm?
Egy agrártechnológiai startup vagyunk, beltéri növénytermesztési technológiákat fejlesztünk. Ezen technológiák használatával éttermeknek, boltoknak biztosítunk szezontól és időjárástól függetlenül leveles zöldeket, fűszernövényeket, ehető virágokat, mikrozöldeket és terveink szerint nemsokára majd gombákat is. Mindig jó minőségben, kiszámíthatóan, valamint olyan mennyiségben, amire a megrendelőnek szüksége van, rendelésre aratva.
Ezt a fajta kiszámíthatóságot és stabilitást tavaly 57 partnerünk értékelte. 126 különböző fajtájú növénnyel dolgoztunk, 21500 adagot termesztettünk tavaly. Úgy néz ki, hogy idén már a 7–8. hónapban el fogjuk érni ezt a mennyiséget.

» Hol, milyen körülmények között termesztik a növényeket?
Egy 175 négyzetméteres helyiségben dolgozunk a IX. ­kerület forgatagában. A növényeknek speciális lámpákkal, légkondicionáló berendezésekkel és szivattyúkkal biztosítjuk a számukra legideálisabb környezetet többszintes polcrendszereken. Ez azt jelenti, hogy egy négyzetméternyi alapterületen hat négyzet­méternyi termesztési felület áll ­rendelkezésünkre.
A termesztés volumenének növelésével mi úgy vagyunk, mind egy átlag gazda, akinek vagy muszáj több területet vennie vagy a meglévőnek kell növelni a produktivitását ennek elérése érdekében. Mi mind a kettőre fogunk idén lépéseket tenni, mint kapacitásbővítés, mind pedig a mostani technoló­giánknak a továbbfejlesztése révén, de a meglévő helynek a teljes kihasználása az elsődleges cél.

» Akkor Önök tulajdonképpen modern növénytermesztéssel foglalkoznak?
Mi egy technológiai cég vagyunk, a termesztést arra használjuk, hogy a technológiánkat ezáltal tudjuk kipróbálni. Ha egy cég érdeklődik a technológia iránt, hogy hogyan működik és mennyi­be kerül, lehet-e annál jobb válasz, mint hogy azt mondjuk: gyere el, nézd és kóstold meg! A technológiánk ­térnyerésére, a franchise partnerek igényeinek kiszolgálására fókuszálunk idén, mellette van azért egypár nagyobb projekt is – külföldi bővülés, valamint csapatbővítés – a tervek között.
A startupoknál úgy szokott lenni, hogy több évig nincs bevétel, majd, amikor piacra lépnek, a befektetői büdzséből élnek. Nekünk is szükségünk van erre a büdzsére, de mellette azért a költségek nagy részét, ha nem az egészét a termesztésből biztosítjuk és egy kis profitot is termelünk.

» Hol találkozhat a vásárló a terményeikkel?
A Culinaris-szal már több mint másfél éve dolgozunk együtt és mellette kapcsolatban vagyunk más delikáteszekkel is. Olyan helyekkel, ahova egy kulináris kalandor betér, ha valami pluszt szeretne hozzáadni éppen az esti főztjéhez. Ilyen plusz lehet például a koriander, amit amúgy elképesztően nehéz bárhol beszerezni, ha pedig egyáltalán megkapja az ember, akkor sem olyan minőségűt.
Dolgozunk azon is, hogy egy sokkal szélesebb körben, ne csak a „culinariszos”, nagyon szegmentált réteget célzó bolthálózatban legyenek elérhetőek a terményeink, de ez majd év közepére-végére fog realizálódni. Viszont netes felületeken, különböző piactereken hamarosan megjelenünk.

» Ez a szélesebb körben való megjelenés pontosan mit jelent?
Igazából azon dolgozunk, hogy ne mi szolgáljunk ki egy multit, hanem egy nagyobb üzlet el tudja látni a saját igényeit. Sokkal inkább a technológiát szeretnénk biztosítani a hálózatok részére, amivel azok pontosan azt a költséget és környezeti terhelést tudják rendkívüli nagy mértékben csökkenteni, ami azzal jár, hogy utaztatnia kell a salátát a boltok polcaira. Nagy előny, hogy ezeket a terményeket rendelésre lehet aratni, ­tehát sokkal kisebb lesz a készlete, ami tönkremegy, amivel rengeteg étel­pazarlást tud megmenthetővé tenni, a friss áru pedig sokkal tovább el tud állni a boltok polcain, mellette pedig képes lesz a szezonhoz, a kínálathoz igazítani a saját termesztését.
Már folyamatban vannak az ilyen jellegű megbeszéléseink, hogy a kereskedők (akár kisker, akár nagyker oldal) saját maguknak legyenek képesek egy magasan automatizált rendszerben növényeket termelni. Akárcsak a pék termékeknél, a fogyasztó már szereti látni, hogy honnan érkezik a kifli vagy a kakaós csiga. Képzeljük csak el, hogy bemegyünk egy nagyobb élelmiszerüzletbe és akárcsak a látványpékségnél, a vásárló látja, hogy hol és hogyan terem a saláta! Nyilván nem lehetne szabad átjárás a higiénia és a növények igényei miatt, de egy nagy üvegfal mögött lehetne látni, hogy honnan érkezik a fűszernövény, míg a mellette lévő polcokon meg lehetne ezeket vásárolni. Ezzel egyelőre koncepció szinten dolgozunk, de hamarosan elkezdődnek majd a tárgyalások is róla.

» Magyarországon van erre igény?
Szerintem pont, hogy erre van igény. Egyre inkább teret nyernek ezek a mikrozöldek, az emberek egyre kísérletezőbb kedvűek és nyitottak arra, hogy kipróbálják ezeket az újdonságokat. A borsó és retek is szépen fogy, de az olyan különlegességek, amikkel még nem találkoztak soha, na azok a leginkább kelendők. Azt hinné az ember, hogy mi, magyarok jobban szeretjük a megszokott dolgokat, de a mi generációnk, a fiatalabbak szeretik kipróbálni a világ ízeit és mellette szeretik hozzáadni azt a fűszerességet egy-egy ételhez, amivel föl tudják emelni annak a színvonalát. Ebben nagyon hasznosak és eredményesek vagyunk, hiszen rengeteg speciális fűszernövényünk van. A turbolya például rengeteg tipikus francia fűszerezésű ételhez használható, a koriander a keleti konyhának egy nagyon fontos szereplője, de ott van a vallásos szereppel is ­bíró görögszéna is.
Pont ezek azok a fűszernövények, amiket nem lehet megtalálni a boltok polcain. De már egy bazsalikomot is nagyon nehéz találni olyan minőségben, ami megfelelő lenne. Magyarországon amúgy a mezőgazdaság nagyon jól meg tud termelni olyan tömegterményeket, amik nagy részét exportáljuk és a rosszabb minőséget tartjuk meg magunknak.

» Mi a különbség bazsalikom és bazsalikom között?
Jöjjön és kóstolja meg! Beltartalomban és természetesen az ízében is van különbség, de tényleg meg kell kóstolni. Olyan környezetben tartjuk a bazsalikomot, ami számára a legmegfelelőbb. Ahogy van boldog csirke, nálunk boldog bazsalikom van. Ha azt a mennyiségű fényt, tápanyagot, azt a levegőminőséget megkapja, amire szüksége van, akkor stabilan mindig képes lesz kihozni a genetikájából a maximumot. Amíg szabadföldön bármi történhet vele, például nem kap elég esőt, vagy megrágja egy bogár, és ilyenkor veszít a minőségéből, hiszen minden stresszhatást jelent neki, beltérben ezt mind ki lehet küszöbölni, úgy lehet alakítani, hogy csak pozitív stressz érje, hogy dúsítsuk benne a karakteres ízvilágot. Ezt meg lehet ugyan csinálni egy üvegházban is, csak tél közepén mondjuk kevésbé. Beltéren viszont télen–nyáron, szezonban és szezonon kívül folyamatosan lehet tartani azt a környezetet, amivel a magas minőséget elő lehet állítani. Egy nagyon jó példa erre a sarkantyúka virág, amit meg lehet találni otthon a kertjeinkben is. Ha viszont ezt megkóstoljuk, akkor roppant keserűnek fogjuk érezni. A miénknek azonban sokkal inkább egy mézes édessége és tormás csípőssége van egyszerre. Az ­ember bele sem gondol, hogy megfelelő körülmények között ez mennyi­re ki tudja hozni a finom ízét. Gyönyörű szép nagy virága is van, amit mi tél közepén is termesztettünk már, amikor ez egy egynyári növény.

» Volt olyan zöld, amit nem sikerült megtermeszteniük?
Az amaranttal nagyon sokat szenvedtünk, el is engedtük, de mivel sokan keresik és szeretik, lehet, hogy majd újra elkezdünk vele foglalkozni. Simán csak meg kell találni neki az ideális termesztési körülményt és mivel technológiában mi tudunk változtatni, alakítani, meg tudnánk találni neki is a megfelelőt.

» A weboldalukon árstabilitást ígérnek. Hogy lehet ezt megtenni a mostani gazdasági helyzetben?
Nem emeltünk még árat, pedig átlag 30–40%-kal emelkedtek a zöldségárak. Most néztem, a paradicsomnak az előző év ugyanilyen szakaszához képest 60%-kal ment fel az ára. Sok áramot használunk, de elsősorban éjszakai áramot és nagyon tervezhető az áramfogyasztásunk. Az energiaárakkal most gond van itthon is. De érdekes, hogyha kimegyünk az Egyesült Államokba, ott nincs ezzel probléma. Ez egy európai sajátosság, amit javarészt Németország okoz egész Európának.
A végfogyasztás helyszínére kerékpárral szállítjuk az árut. Kiszámíthatóak vagyunk, ezt a stabilitást nagyon szeretik a partnereink. Télen például sokkal drágább a friss bazsalikom, nekünk viszont olyankor is ugyanannyiba kerül minden, mint nyáron. A bazsalikom télvíz idején nemhogy nálunk, de Olaszországban sem terem meg, Marokkóból–Izraelből kell olyankor behozni. Gondoljon csak bele, hogy mennyi annak a logisztikai költsége, mennyivel drágább lesz ezáltal. Lehet, hogy mi nyáron drágábbak vagyunk, mint mások, de télen meg jóval kedvezőbbek, így egész évet tekintve versenyképesen tudunk még ennyire elszállt energiaárak mellett is termeszteni. Mindez pedig megalapozza azt a jövőt, ahol boldog a bazsalikomunk és nem utazik többet a salátánk, mint mi!

 

(TERMÉKMIX magazin – 2022. áprilisi szám)

aktuális lapszám elérhető itt: