Ékes Ákost, a K&H családi vállalatok központ vezetőjét a magyar élelmiszeripart és kereskedelmet érintő gazdasági összefüggésekről, az orosz–ukrán háborús konfliktus hatásairól kérdeztük. A banki vezető is felhívta a figyelmet a rövid ellátási lánc fontosságára és a helyi vállalkozók, termelők kiemelt szerepére.

» Jelen gazdasági helyzetben mi okozza a fő problémákat?
Tavaly tízéves csúcson volt az infláció, idén pedig még magasabb értéket várunk, részben az ukrajnai események ­miatt. Ez már nem csak a fogyasztók, hanem a cégek számára is meghatározó tényezővé vált. Bár a vállalatok jellemzően (64%) már beépítették áraikba a pénzromlás hatását, a ­cégek több mint felének (57%) okoz nehézséget a magas infláció a K&H nagyvállalati növekedési index 2021 negyedik ­negyedévi adatai szerint. Ennek ellenére azonban nehézséget okoz számukra, feltehetően mert ­alapanyagköltségeik nagyobb mértékben drágultak a pénzromlás átlagos üteménél, illetve a bérköltségek inflációt követő emelkedése is jelentős plusz költséget jelent.
A koronavírus-járvány miatt jelentősebbé váló anyag­hiánnyal már a kkv-k ötöde küzd, amelynek aránya 50 száza­lék feletti emelkedést mutat az előző negyedévhez képest a K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves eredményei alapján.
A munkaerőhiány is komoly kihívás, a legtöbb cég (36%-uk) ezt jelölte meg legkomolyabb nehézségként, mutatta ki a K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves felmérése. A mérések történetében jellemzően, durván 10-ből 9 alkalommal bizonyult ez a legnagyobb kihívásnak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a 36 százalékos arány bár jelentős, még mindig a vírus megjelenése előtti értékek alatt van. 2020 ­első negyedéve előtt ugyanis 10-ből nagyjából 6 vállalkozásnak okozott gondot megtalálni a megfelelő alkalmazottakat. A cégek növekvő bérekkel terveznek kompenzálni, összességében a kkv-k 83 százaléka kalkulál növekvő fizetésekkel.

» Mennyire van hatással a magyar gazdasági helyzetre az orosz-ukrán háború?
Az ellátóláncok korábbi sérülései tovább súlyosbodtak az ukrajnai konfliktus miatt. A kialakult alapanyaghiány nemcsak a termelést nehezíti meg, hanem egyúttal inflációgerjesztő hatása is van az energia, a nyersanyagok és az élelmiszerek terén is. A növekvő árakból pedig következik a fogyasztás csökkenése. Ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész Európai Unióra igaz, vagyis az exportot is nehezíti. Mindeközben az alapkamat emelkedése drágítja a hitelfelvételt és mérsékli a beruházásokat. Ezzel ellentétes hatást vált ki a munkaerőhiány és az infláció miatt növekvő költségek. Utóbbiak ugyanis arra ösztönzik a cégeket, hogy innovatív technológiákba fektessenek, hogy pótolhassák a hiányzó kollégákat és hatékonyabbá tegyék a működést, vagyis áremelés nélkül is nyereségesek maradhassanak.

» Már a háború előtt is nagyon magasan volt az infláció mindenhol a világon. Ön szerint ez milyen magasságokba emelkedhet még Magyarországon, illetve le lehet-e majd törni a költségsokkok elvonulása után az áremelkedést, s ha igen, hogyan?
Az iparcikkek, szolgáltatások nagyon megdrágultak, az árstopok hatása nélkül 12,5 százalék körül alakulna most az infláció. Bár most a várakozásokhoz képest kisebb volt az emelkedés, a nyár folyamán tetőzhet 9,5–10 százalék közötti értéken. Mivel strukturális problémák alakultak ki az ellátóláncokban és az energiapiacon, nem számítunk arra, hogy hamar lelassulna a pénzromlás. A ­gazdaságpolitika egyik eszköze az infláció kordában tartására az éppen alkalmazott árstop. Emellett különböző adók csökkentésével, kamatemeléssel – most az egyhetes betéti kamat az irányadó, amelyben 30 bázispontos növekedést várunk április végén – és szigorúbb költségvetési politikával lehet küzdeni ellene. Jelenleg ugyanis a GDP arányában közel 7 ­százalék a költség­vetési hiány, amelynek lefaragása részben a be­ruházások mérséklődésével járhat, vagyis enyhülne például az építőanyagokra ható inflációs nyomás.

» A háború kitörését követően rögtön jelentősen gyengült a forint, azóta erősödött kicsit. Valószínűsíthető, hogy tartósan alacsony szinten marad, illetve várható a stabilizálódása?
Azt tapasztaljuk, hogy a forint nagyon érzékeny a napi hírekre, legyen szó akár az ukrajnai konfliktusról, akár az Európai Unió Magyarország ellen indított jogállamisági eljárásáról. Rövidtávon ezért nem várunk trendszerű erősödést, csak ha ezek pozitívan változnak. A bizonytalanságok miatt ­egyelőre csak magasabb szinten stabilizálódhat az árfolyam, hosszabb távon azonban akár a 355 forintos eurót sem tartjuk elképzelhetetlennek.

» Már a vírushelyzet is megmutatta, a globális ellátási láncok sérülékenységét és a helyi termelés fontosságát. Sok termék és alapanyag esetében azonban ez nem kivitelezhető – ezeknél a termékeknél várható valamilyen probléma a közeljövőben?
A globális ellátási láncoknál jelentkező problémák nemcsak abból fakadnak, hogy messziről érkeznek az áruk, hanem abból is, hogy vannak olyan speciális alapanyagot gyártók, akik ha leállnak a termeléssel, az egész lánc összeomlik. A kávé, a déligyümölcsök vagy a papír nem ilyen termékek, több országban, sok helyen állítják őket elő, sőt déligyümölcsöt Európában is termesztenek. Ha valamelyikük esetében számottevő drágulás lesz, annak más lesz az oka, például a nagy szárazság és az ebből következő alacsonyabb termés. Magyarországon nem ez lesz az elsődleges probléma, hanem az orosz-ukrán katonai konfliktus egyéb, már most is érezhető következményei. Az energiaárak az egekbe szöktek és a gabonafélék is egyre drágábbak. A világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének közel harmadát (29%), kukoricakereskedelmének ­pedig ötödét (20%) adja Oroszország és Ukrajna. A kon­fliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, míg a kukorica durván 10 százalékot drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, főleg, hogy az etetésre szintén gyakran használt ­szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.

» A helyi termelés sok problémára lehet a megoldás, de jelen gazdasági helyzetben ez mennyire tudna megvalósulni, főleg hogy a világ az elmúlt évtizedekben az exportra rendezkedett be? Hogyan lehetne ezt megváltoztatni?
A világ valóban exportra rendezkedett be, a ’70-es évek óta megduplázódott a határokon átívelő kereskedelem aránya a világ GDP-jéhez képest. A jelenlegi gazdasági helyzet azonban ösztönzi a helyi termelést nemzetgazdasági szinten, ­mivel az importált termékek a forint gyengülésével drágulnak. A ­helyi termelés erősödése kifejezetten hosszú távon jelenthet megoldást az ellátási láncbéli problémák kiküszöbölésére és a fenntarthatóság elősegítésére. Ezt jól szemlélteti, hogy az ukrajnai konfliktus miatt Európa szeretné megszüntetni az orosz energiafüggőséget, ami csak egy – bár nagyon jelentős – része a helyben előállítandó nyersanyagoknak, termékeknek. Még így, a politikai akarat megléte mellett is évtizedes folyamatról van szó, kivéve Nagy-Britanniát, ahol azért tudnak hamarabb elszakadni, mert az energiamixüknek kis részét teszi ki az orosz import (földgázból kevesebb mint 5%).
A megvalósításhoz egyéni szinten úgy tudunk hozzájárulni, ha helyi áruk vásárlásával támogatjuk a környékünkön, országunkban működő termelőket, cégeket. A vállalatoknak eközben nagyobb arányban kell alkalmazniuk olyan innovatív megoldásokat, amelyek helyben teszik lehetővé jelenleg importált termékek gyártását. Például ahelyett, hogy külföldről szereznek be egy alapanyagot, helyette megvásárolják a megfelelő termelőgépet, és maguk állítják elő, hogy ezzel is növeljék az általuk hozzáadott értéket. Pénzintézetként mi úgy tudunk hozzájárulni a helyi termeléshez, ha aktívan finanszírozzuk az ilyen beruházásokat.

» Milyen helyzetben vannak jelenleg a hazai családi vállalkozások? Nekik mekkora esélyük van most a fejlődésre, növekedésre?
A K&H családi vállalatok index kutatás eredményei szerint a családi vállalatok általában optimistábbak a többi cégnél és fejlesztésekben is erősebbek, többet költenek rá. Ennek megfelelően jelen helyzetben is reagálhatnak jobban a többieknél, ha korábbi beruházásaiknak köszönhetően rugalmasabban tudnak válaszolni a piaci változásokra, és azoknak megfelelően képesek csökkenteni és növelni termelésüket.

» Az ukrán és orosz helyzet nagy hatással van a világ mezőgazdasági terménypiacára is, ami a lisztek és olajok tekintetében is megemelte az árakat és a takarmány kapcsán a húsra, tojásra is hatással lesz. Hogy fog ez a probléma nálunk lecsapódni?
A gyenge forint miatt egyre drágábbak az importált élelmiszerek, ezért nőhet a belső kereslet a magyar termékek iránt. Ha helyi forrásból vásárolunk, nemcsak a fenntarthatóságot segítjük elő, hanem a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudjuk védeni. Ahogy a járvány alatt reneszánszát élte az otthoni kenyérsütés, a konfliktus felélesztheti a régi időkben elterjedt háztáji gazdálkodást, vagyis hogy a kertes házban élők művelni kezdik otthoni kiskertjeiket, és legalább részben maguk állítják elő az asztalra kerülő ételt. Sőt, az ukrán export kiesésével a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk. Magas terményárak mellett ez nagy lehetőség lehet, sőt a gyenge forint miatt kiemelt segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért.
Ha sikerül lezárni az ukrajnai konfliktust, és a terményárak stabilizálódnak, az élelmiszerárak drágulása is befejeződhet vagy legalábbis mérséklődhet. A már említett szállítmányozási gondok az élelmiszereknél is jelentkeznek, sőt, mivel esetükben az ár nagyobb részét teszi ki a fuvarköltség, számottevő nyomást gyakorol a végső fogyasztói árra, hogy egyre drágább eljuttatni az árut az előállítási helyről a boltba.

» Számolnak azzal, hogyha az ukrán menekültek tartósan itt maradnak, azzal csökkenthető a munkaerőpiaci hiány enyhülése? Melyik szektorokban lenne ennek a legnagyobb jelentősége?
A K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves eredményei szerint az iparban, építőiparban, a szolgáltatóknál és a mezőgazdaságban is a vállalkozások 40 százaléka néz szembe munkaerőhiánnyal, a kereskedelemben valamivel kevesebben (28%). Ez tehát nemcsak egy-egy szektorban jelentene nagy könnyebbséget, hanem az egész gazdaságra nézve pozitív hatása lenne. A háború elől Magyarországra érkezők számát különböző becslések 400-500 ezer főre teszik. Bár egyelőre nem sokan álltak munkába Magyarországon a konfliktus miatt érkezők közül, ha az nem ér véget, és egy részük tartósan itt marad, dolgozni kezd, a munkaerőpiaci hiány enyhülhet. Erre megvan az esély, az Ukrajnából származók ugyanis korábban is egyszerűbben vállalhattak munkát az országban, mint egyéb, nem uniós országból érkezők, most pedig már útlevél nélkül is dolgozhatnak.

» Ön vállalkozna jelen helyzetben?
A válasz teljesen egyértelműen igen! Bármilyen nehéz is az üzleti környezet, legyen akár azért, mert például Amerikában szinte minden iparágban vagy a szolgáltatási szektorban rendkívül erős a verseny, vagy akár a jelenlegi bonyolult ­európai üzleti környezet, mindig lehet találni olyan piaci rést, olyan stratégiát, ami mentén sikeresen el lehet indítani egy vállalkozást. Manapság a digitalizáció és a fenntarthatóság ­területén továbbra is kiváló lehetőségek vannak!

 

(TERMÉKMIX magazin – 2022. áprilisi szám)

AKTUÁLIS LAPSZÁM ELÉRHETŐ ITT: